- Anya, mi miért nem eszünk csirákat?!
- Ezt most honnan vetted???
- Csingiz mindig hoz az iskolába, és most megkínált vele, és OLYAN FINOM VOLT! (ő az egyik évfolyamtárs, délután a napközibe együtt járnak, plusz a karate edzésekre is, szóval mostanában nagy komák)
Aztán mire hazaértünk elfelejtette, én meg nem feszegettem.
1-2 hét múlva az egyik edzés után eszembe jutott és az anyukájának elmeséltem, Csongor hogy odáig volt a csírákért!
Erre mit kapok következő héten? Küld nekem egy doboz retekcsírát!
Pont jó időzítéssel, akkor lobbant fel bennem az influs őrület, és ahogy olvastam, a retekcsíra az tele mindenféle jósággal, ami segíthet képen nyomni a betegséget. (köszi-köszi, még egyszer...) :)
Íztett, a fiúknak is, és kedvet kaptunk hozzá.
Most próbálkozom, tegnap este kezdtem a dolgot, ma már picike kis fehér kezdemények vannak a magokon (tönkölybúzát vettem), és kíváncsian lesik a srácok(és Andika), mi lesz belőle. Mikor lesz már jó?!
Ha nem figyeltek oda, csupa jó dolgokat fogok bevinni a kis szervezetembe, már csak egy kis mozgásra kellene rávenni magam, meg csinálni a napban + 3-4 órát, és új életre élednék...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése