Zalán kinézett magának valamit, és mivel van gyűjtött pénze, nem győztem már az ellenkezést: hát vegye meg!
Mielőtt indultunk, gondoltam, berakom a mosást.
Na, EZT nem kellett volna.
Hallottam-éreztem, hogy végigropogott jó pár csigolyám a lumbális részen, majd úgy maradtam.
Végül sikerül kiegyenesedni, és a vízszintes mozgás nem okozott túl nagy problémát, úgyhogy a nyávogást kettévágandó, elsétáltunk a játékboltba.
Hazafele jövet akkor vánszorogtam pont el a masszőr ajtaja előtt, amikor épp kilépett.
Kérdezte, mi a baj?
Mondom: becsípettem magam.
Behívott azonnal, és bekötött a denevérpadjába.
Lógatott egy darabig, hol jobban, hol kevésbé, és sikerült is a végén felállnom, de még mindig nem vagyok a toppon.
Mondta, hogy d.u. 5 körül menjek le hozzá még egy kis lógásra, aztán hátha egyszer csak visszakattannak bennem a dolgok.
Az jó lenne, mert most nagyon nennnnyó! :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése