Ma őrület volt, bennem leginkább, és mivel a helyemen voltam, plusz szereztem hozzáférést ahhoz a meghajtóhoz, ahol a kedvenc zenéim voltak, most nem kellett a fülembe dugni LukácsLacit, hanem élesben telekiabálhatta az irodát.
És az egyik számnál rájöttem, hogy az egyik legboldogságosabb, legmelengetőbb dolog, amit mondhatnék, vagy hallhatnék az, hogy:
"...Gyere, ébredj mellettem!..."
Az őrület megszűnt, átvette a helyét valami még rosszabb... :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése