A fiúk ahogy nőnek, egyre furábban viszonyulnak az ételekhez.
Amit régen faltak, most kitalálják: Én ezt nem szereteeeeeeem!
Főleg Csongor szokta ezt eljátszani, de van ám egy nagy bibi!
Ha valamire rámondja: ezt nem szeretem!, arra Zalán abban a pillanatban rávágja: ÉN SEM!
Régen a gombát falták.
Gombapaprikásból nem tudták, hol az elég, de rántva, levesben, mindenhogy ették.
Egyszer valamiért Csongor rávágta: ezt nem szereti, azóta egyik sem eszi.
Köhömköhöm....
Nem eszik, HA látják.
De pl. a gombakrém levest imádják.
Szépen össze turmixolom a gombát, és már se híre-se hamva a gonosz gombának...
Ma Mami csinált rántott laskagombát.
Kérdezi Csongi: - Ez rántott hús Mama?
- Nem, gomba.
- Fúúú, azt én nem szeretem.
Persze Zaza sem evett belőle.
Kaptam az úti batyuba a rántott gombából is, este vacsikor a fiúk ették a maguk kis finomjait, én meg elő vettem a gombát, és azt vacsiztam.
Zaza nézi, és felkiált:
- De jóóó, van rántott husi?
- Van. (tudom, gonosz, utálatos, aljas némber!)
- Kérhetek? - és már tömte is be, hogy húúú, de finom!
Csongor nézi egy ideig, tátott szájjal, majd megkérdezi:
- Te AZT megeszed?
- Igen, és nagyon finom!
- De az nem is hús, hanem gomba!!!!
Zaza szájában a falat megáll, rám néz: Tényleg gomba?
- Jó az íze?
- Igen.
- Akkor nem mindegy, hogy hús, vagy gomba?
- De én a gombát NEM SZERETEM!
- De az előbb azt mondtad finom!
- DE AKKOR MÉG NEM TUDTAM, HOGY GOMBA!
Ment pár környi birkózás, végül megette.
Bár Csongi nem szereti, és elvileg ő sem szereti, mégis: de finom volt!
(...tudom, szégyelljem magam, mert a gyereknek nem hazudunk, de néha egy kegyes hazugság....?!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése