Mindig összeülünk részlegenként, elmondjuk az elmúlt évről a tapasztalatokat, és azt, hogy mit várunk a jövő évtől, majd
Idén volt egy kis játék.
Mindenki felírta a nevét egy üres lapra, majd a lap körbe járt, és mindenkinek írni kellett az adott személynek valamit, amit szeret benne.
A végén a papír visszakerült a gazdájához, majd elő a
Bevallom: eddig nem olvastam el a papírt, mert...
Javarészt tudom, ki az, aki szeret, és ki az, aki nem.
És nem annyira voltam arra kíváncsi, aki nem szeret túlságosan, az mit "hazudik" a papírra, mert hát ugye a pozitívat kellett leírni.
2 (3) napja a kezembe akadt a papír, és most először kitekercseltem, és elolvastam.
És meglepődtem!
Így látnak engem a közvetlen kollégáim:
- Őszintén tudok vele beszélgetni.
- Imádok veled mindent: munkát - barátságot. Igazságos vagy.
- Kedves, őszinte és nagyon humoros. Segítőkész.
- Kedves vagy a többiekkel és vidám.
- CSINOS VAGY! ( na, ezen azért marha jót vigyorogtam - és csak jelzem: mindenki kollégaNŐ volt!) :D
- Figyelmes, rendes, mindenkivel barátkozó.
- Kicsit komoly, de rendes. (Ez azért vicces, mert tudom, ki írta, bár névtelen volt a dolog, de ugye SORBA kellett írni, így egyértelmű. És igen. Ezt a hölgyet nem annyira csípem, és rá nem tudok állandóan mosolyogni, mert leszív, lefáraszt, és totál az ellenpólusom. És ezt ő mégsem így érzékeli?! Ezek szerint soha nem vagyok bántó, és ez azért nem rossz!)
- Jó fej, lehet vele hülyülni, BELEVALÓ CSAJ.
- Nagyon szeretem, jó vele dolgozni.
Nnnnnno, ÍGY látnak engem a kollégáim. :o)
Mégsem lettem savanyú uborka, pedig a hangulatom elvileg töredéke a régi vidám Andinak, aki anno voltam.
2000-2001 |
Amikor még minden meseszép volt... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése