Sensei kontra Zaza, avagy a küzdősportok "veszélyei"

Tegnap az oviból kifele jövet, első mérgembe közöltem a fiammal, mielőtt a pontos sztorit elmondhatta volna, hogy ha verekedni van ereje, akkor épp itt az ideje, hogy visszatérjen a karate edzésekre is.

Később mikor kiderült milyen "verekedés" volt ez, akkor meg már nem akartam visszavonni a szavam, szóval ma Zalán újra beállt karate edzésre.
A balesete óta az elsőre.

Este megyek értük, és mivel fogad Olga?!

A srácok egyszer csak kört alkottak és elkezdtek sikongatni, hogy a tatamin OTT EGY FOG!

Zaza meg hót vörös fejjel közölte, hogy az az ő foga...

Össze szedték, és elhozhattam. :D


A Sensei hivatalos verziója: 
( ezzel az utasítással engedett utamra, hogy ezt mondjam, mert ez nagyon vagány duma)

"Zalán rommá verte az egész csapatot, de a Sensei-be azért még az ő foga is bele tört..."


Na, az Olga előadásán is jót vigyorogtam, de ez tetszett csak igazán!

Nagy vihogva megyünk le az autóhoz, mert Anyukám a szakadó esőre való tekintettel összeszedte a csapatot, na meg engem, mert egy részeg mert tuti nem voltam magamnál, mikor ezt kimondtam!!! pillanatomban azt találtam mondani a főnöknek, hogy bevállalok ma egy 12 órát, mert a nyakunkba ömlött egy csomó munka.

Szóval megyünk le, és a nagy rötyögés közepette végre az illetékes is szót kapott, és előadta a valós verziót:

Az edzés hevében összeszaladt  MÁR MEGINT!!! egy másik sráccal, és "bele harapott a vállába" (gondolom a száját verte oda a lendülettől) és bele tört a foga...

Szóval egy extra vicek-vacak napot így kell befejezni.
Visítottunk a röhögéstől! :D