Miért ért mindig mindenki félre?!

Jó pár napja nem reklamáltam, hogy nincsenek csordásandis sztorik!
Egyszerű tényközlés volt.
Nem hiányoltam, sőőőt!

Erre ma?!
Grrrrrrrrrrrrrr....
Pótoltam.

Az egész nap orvosok előtt ülésről szólt, 2 csemete, 2 fele, meg én, ehhh, nem érdekes, mindenki megmarad, csak apróbb szervizelésre szorul a csapat.

Viszont délután duplán kaptam az áldást.

Mikor kijött a suliból Csongor, kérdezem tőle, hogy hol a szemüvege?

- Van egy rossz hírem Anya! A zsebemben.
- És miért van a zsebedben?????
- Fociztunk, fejbe rúgtak a labdával, és eltört a szemüvegem.
- MIT CSINÁLT?????

"Vidáman", kéz a kézben belibbentünk a kedvenc optikusomhoz, aki lelkiismeretesen végiglapozta a sok tárolónyi szemüveget, hátha talál olyat, amibe bele tudja rakni Csongor fél éves lencséjét.

Nem talált.

Elég morcos összegért csináltattam a kis nyominak egy új szemüveget.

KÖSZÖNÖM, kedves Univerzum, vettem a lapot.

Ha valami jó, akkor szép, csendben mosolygom, meghúzom magam, és nem emlegetem, hogy akár lehetne másképp is.