2017. január 10., kedd

Nem blogolok

Nincs időm.
Nincs ihlet.

De most az őrület széle, terápia kell, ki kell üvölteni magamból, mert szakadék széle.

Időhurokban vagyok, mint Bill Murray az Idétlen időkig c. filmben.

Minden nap úgy ébredek, ismerem a tegnap hibáit, tudom hol toltam el, ma elébe megyek, kikerülöm, megelőzöm, de nem.
Újra és újra bele futok valamibe, ami úgyanúgy félreviszi...

...a srácok.
Szélmalom harc.
Feladom, vagy nem tudom.
Nincs semmi ötletem, sem eszközöm, sem agyam, sem kedvem, sem erőm már.

Hétfőtől péntekig, MINDEN ÁLDOTT NAP!:

6:40
- Jó reggelt! Ébresztő fiúk!
- Jó reggelt, okés... (és semmi nem történik)

6:45
- Ébredjetek, öltözzetek
- Jóóóóó! (és semmi nem történik)

6:47
-ÖLTÖZNI!
- Jóóóóó! (dühösek, de semmi nem történik)
- Esztek?
- Nem. Elrakjuk a szendvicset inkább.

6:50
- Öltözzetek már, mindjárt indulni kell.
- Jól van máááár! (nyávognak, puffognak, hogy ők fáradtak, meg most miért is kell ez....)

7:00
- Felöltöztetek már?
- Most kezdem....

7:05
- KIKÉSZÍTETTEM A RUHÁTOKAT, VEGYÉTEK MÁR FEL, MERT INDULNI KELL!!!!!
- Jó!

7:07
-Mindjárt indulunk, készülődjetek.

7:10
- Cipő, kabát, indulunk.

7:12
- Könyörgöm, vedd már a cipőt!

7:13
- El fogok késni, cipő, kabát! Vettél pulcsit?
- Nem.
- Mínusz 10 van kint, kiraktam a pulcsit is, miért nem vetted fel?
- Jó, felveszem. (kabát le, visszafele haladunk)

7:14
- Ne macskázz már! Vedd a sapkát, kesztyűt!

7:15
- SAPKA, KESZTYŰ! Induljunk már!

7:16
- ISKOLATÁSKA???? Vedd már fel! Induljunk, elkések!

... felüdülés beérni  a munkahelyemre....

Az esték még szuperebbek. MINDEN NAP, kivétel nélkül, egy előre megírt forgatókönyv szerint:

Benyitok az ajtón, a fiúk már otthon. Keresztül esek egy hátizsákon.
- Zalán!
- Jóóóó, tudom, megyek már. (felveszi a hátizsákot, és elrakja)
- Papucs! (mert mezítláb jön ki, a jéghideg padlón)
- Jóóóó, tudom!

Beljebb lépek:
- Zalán!
- Jóóó, tudom! (fogja a kabátját, amit legyűrt a cipősszekrényre és felakasztja)
- PAPUCS!!
- Oké, tudom!

Bemegyek a szobájukba, kupi halom.

- Megbeszéltük, nem eszünk bent! Tányért, poharat, szemetet kivinni!
- Jól van mááár....

- A koszos ruháknak hol a helyük?
- A szennyeskosárban (és elindulnak 1-2 ruhadarabbal.)
- Még itt is van egy póló, ott egy zokni, egy nadrág, egy akármi, MINDENT ki a szennyesbe!
- Jóóóóó, tudjuk!
- Mosatlant a mosogatóba!
- Jóóóóóóvanmááár!

- Tanulnivaló van?
- Nincs.
- Mutasd a táskád...
- Jaaa, most jut eszembe, van egy feladat ... (és nagy duzzogva neki lát)

- Kész a vacsora! Gyertek enni!
- Jó!  (és semmi nem történik)
- Gyertek már, kész a vacsora!
- Jóóóóó!
 - Légyszi, PAPUCSBAN! (visszafordulnak, keresnek papucsot)

- Fürdés, menj Csongor légyszíves.
- Jó.
Pancsol, beszólok, hogy lassan másszon ki a kádból, de ugye megfürödtél alaposan?
- Igen.
Kijön.
- Ez gyors volt. Tusfürdővel fürödtél?
- DE NEM MONDTAD!
- Miért kell minden nap elmondanom???? Menj vissza, tusfürdővel fürödj meg!

Zalán, fürdés.
10 perc után szólok, ki a vízből.
- Jó, csak még...
Újabb 5perc.
- Gyere már ki, de előtte fürödj meg, TUSFÜRDŐVEL!
Újabb 5 perc.
- Zalán szállj már ki!

Kijön, csupa víz.
- Törölközz meg légyszi. És vegyél papucsot. A hajadat is töröld meg!

20:50
- Nemsoká alvás.Mostatok fogat?
- Nem.
- Akkor fogmosás.

21:00
- Fekvés fiúk!
- Jó csak még pisilni kell, éhes vagyok szomjas vagyok, eszembe jutott, hogy van egy házi,....

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!

Minden ötlet ér, és minden lehurrogás, fejmosás, béna vagyok, tehetségtelen, gyenge, idióta, mondjatok bármit, csak legyen megoldás, BÁRMI, ami élhetővé teszi a napjaimat végre!






2016. augusztus 16., kedd

Nyaralás helyett...

Aug.15.

2 hét van hátra a nyári szünetből, és én végre elkezdhettem a 2 hetes nyári szabadságomat.
Itthon vannak a hugomék egész héten, és itthon van a gyerekek apukájának huga angliából, a 3+1 unokatesóval.
Happy-boldogság-kánaán-élményfolyam...

Nagy tervek, ezer fok nappal, úgyhogy STRAND!!!

Hétfő, 1. szabis nap
Csongornak délben és késő délután edzés.
Kiment a bokája, fáj neki, sántít.

Kedd, 2. szabis nap
Délelőtt: Nem ment edzésre, fáj a bokája, és sántít.
Délután: edzőmérkőzés Békésen, elmegy az apukájával, mert szurkolni akar.
19:00 - telefon: Mégis beállt játszani Csongor (MIÉRT???????????), és megsérült a keze.
Az ügyeleten ülnek, mert bedagadt és fáj neki.
22:00 - diagnózis: eltört. Gipsz. 6 hét.

Azt hiszem egy önző dög vagyok, mert nehezen kezelem a hisztirohamomat:

MIÉRT engedték sérülten beállni játszani, mikor nem tétmérkőzés volt?

MIÉRT nem maradt itthon a hátsóján?
MIÉRT nem hisz nekem, és érzi csesztetésnek ha azt mondom: "...pihenj pár napot, had jöjjön rendbe a bokád!" ???
MIÉRT nem hallgat rám, és hiszi el, előre tudok gondolkozni, és előre látom, ami neki eszébe sem jut?
MIÉRT cseszi el a szabadságomat?
MIÉRT cseszi el a Zaza nyaralását?
...mert ha itthon hagyom, én meg Zaza lelépünk strandolni - dög vagyok.
Ha kiviszem strandra, nem mehet be a vízbe, halálra unja, és idegeli magát - tehát dög vagyok.


Ja, és természetesen ha már így telibekakkantotta a nyaralásomat, hát én meg azt mondom:
Amíg gipsz van a kezeden be nem teheted a lábad a sportcsarnokba! - természetesen emiatt meg még inkább egy dög vagyok, de asszem ez mostmár baromira nem érdekel....


2016. július 29., péntek

Introvertált vagyok? :)

A teszt:

ITT!

Az eredményem... :)


Most sok minden beigazolódott, több minden meglepett...
Egészében meg csak mosolygok, mert ez majdnem tényleg tökéletesen én vagyok! :)



2016. július 24., vasárnap

Sajttorta

Szóóóóval, sütés nélküli sajttorta, Hegyesi Ági tollával ékeskedve (vagyis felkérésének eleget téve...)

Ez egy normál tortaformába illő adag sajttorta:

Hozzávalók:
1-2 zacskó Győri édes keksz
5 evőkanál olvasztott vaj
4 evőkanál cukor

A kekszet húsklopfolóval apróra zúzni, legyen kisebb és nagyobb darab is benne, hozzáadni a cukrot és a vajat.
Ezt lazán a tortaforma aljába nyomkodni kb ujjnyi vastagon.

Krém:
50 dkg mascarpone sajt (legjobb a lidl-is),
15-20 dkg cukor
3 deci tejszín (ha lehet cukrászhab, de akkor a mascarponehoz kevesebb cukor kell, ízlés szerint)

A habot fölverem, a mascarponét a cukorral elkeverem, aztán hozzákeverem a habot is, mindent robotgéppel.
A kész krémet a kekszre egyengetem.

Ági fotó :)
Gyümölcsszirup:
1 zacskó mirelit eper vagy málna: + ízlés szerint cukor.
Összefőzöm a cukorral a gyümölcsöt, egy-két teáskanálnyi étkezési keményítőt hozzáteszek, hogy ne legyen nagyon híg, de azért állagra olyan legyen, hogy ha szeled a tortát, akkor lefolyjon róla.
Ha kihűlt a gyümölcs, akkor ráteszem a habra. Egy-két óra a hűtőben és lehet is fogyasztani!



Változat:
Ha gyors finomság kell, akkor simán kehelyben egymásra kell rétegezni, pohárkrémnek.

Ági fotó :)


Még egy fontos infó:
Ha tortaformában készül, akkor cukrászhab kell hozzá, ha kehelybe, akkor jó a sima tejszínhab is.

Jó étvágyat! :)



2016. április 19., kedd

Pest - oktatások

Az elmúlt 5 hetet gyakorlatilag folyamatosan Pesten töltöttem.
Kicsit viccesen jött ki, mert közbe esett 2 ünnepnap is, ami lerövidítette a heteket, ezért tolódott ki ennyire az alapoktatásom.

Megkaptam az összes alap képzést, mostmár van jogosultságom az összes (majdnem) banki rendszerhez már amiben így elsőre dolgoznom kell, megvan a forint pénztárosi képesítésem, úgyhogy ugorhattam bele a munkába.

Még lesz egy következő felvonás, egy valutapénztárosi képzés májusban, amitől igennagyonszörnyűségesen szepeg a hátsóm, mert akik most voltak, azoknak a 85%-át meghúzták elsőre, szóval jajjjjj....

Előre úgy terveztem, hogy óóóó, Pesten vagyok, majd folyton fent lógok a tesóméknál, és gyerekezek, hugizok, meg barátnőzök/barátozok, de a rövid heteknek, meg a sűrűn vizsgázásoknak "hála" csak 2 tesós nap, meg egy Ágós nap fért csak bele.
De reszkess Bozót és Sanya, mindjárt itt a május, muszáj lesz most már összehozni a talikat! :D

Élveztem nagyon a pesti létet, nekem Pest az szerelem.
Perverz vagyok, legalábbis azt mondják, mert imádok BKV-zni, szeretek jönni-menni.
Most nem sok csavargás fért bele, de a szállásig 40 perc volt az utazás, a Keletitől is kb. ennyi, szóval volt bőven km bennem.

Szuper volt a szállásunk, 7. emelet 4 hétig (utolsó héten 8.), és a kilátás...
Előttünk terült el a kivilágított Keleti, mögötte a Parlament, a vár, a citadella, mögötte a budai hegyek, rajta a sok kis apró csillogó fénypont.... Gyönyörű!

Volt jó pár kolléga, akivel nagyon jól összejöttünk.
Az első 2 hétben Bea, aki a szobatársam lett, aztán ő később kezdte a többi oktatást, így Dórival bútoroztam össze. Volt 2 Tamásunk is, és mi négyen teljesen összenőttünk.

Jó volt együtt tanulni, mindenki mást tudott hozzárakni a nagy közös egészhez, nagyon jókat beszélgettünk, hatalmas vigyorászások voltak, ráadásul az egyik Tamás gyomai, így még oda-vissza utazni is együtt utaztunk.
Fura, mert valamiért erőt adott és biztonságérzetet az, hogy vagyunk mi "egymásnak".

...és a véletlenek netovábbja (bocsika, ugye nem felejtettétek el, hogy véletlenek márpedig NINCSENEK!), a valuta pénztárosi oktatásra is együtt fogunk majd így négyesben menni. :D

2016. április 18., hétfő

Igaziból vadiúj élet!

A mai nap fontos volt, NAGYON!
Ez a legemlékezetesebb Andrea nap ebben a röpke 120 évben, ami mögöttem van... :P (...és lehet a következő 120 évben sem lesz emlékezetesebb!)

Ma kezdtem úgy ténylegténylegigaziból dolgozni, a helyemen, a K&H Bank szeghalmi fiókjában, a pénztárban.

Köszönöm a mai ügyfeleknek a türelmet, a biztató mosolyokat, a kedves szavakat, mert

"...inkább lassan, de biztosan haladni!..." 

ez volt a napi mantrám.

Zsibbasztó érzés, félelmetes, izgalmas, de JÓÓÓÓ, és ha a rutin már belefészkel a kezeimbe akkor azt hiszem végleg azt mondhatom, ami már most itt kering bennem:
Haza értem, itt otthon vagyok! :)

És a legeslegjobb, hogy tüneményes kollégáim vannak!!!
Fruzsi született tanár, le sem tagadhatja az örökségét: a génjeiben van a tanítás.
Semmi nem volt evidens a számára, mindent az elejéről elmagyarázott, sorban, aprólékosan, TÜRELMESEN, ha kellett  akkor akár harmadjára is.
Juditot is elhalmoztam kismillió kérdéssel, tudtam egész nap "zaklatni" apróságokkal, és mindig egyből jött, mutatta, csináltuk,...
Ildikó, István is segítettek mindenben, szóval mázlim van a kollégáimmal! :)
Olyan nagyon jó volt így belezuhanni ebbe az egész új életbe.
Cuppantás Nektek! <3

Adós vagyok egy csomó mindennel...

...tudom, tudom, majd írok, de most meghalni se... :D

2016. február 18., csütörtök

15 és fél év - egy korszak lezárva

Már nem titok, hisz a "kirakatban ülök" 2 napja...

Múlt hét pénteken levéglegeltem a Felinából.
2000. szeptember 25-én kezdtem ott, úgyhogy nagyon-nagyon sok évet hagyok most magam mögött.

A legkedvesebb fotóimmal búcsúzom ettől a bő 15 évtől:

Lüke csapat

2001. a vigyorom nem változik... :)




Anya nyugdíjba vonulása
ITT volt az irodám / asztalom / életterem...


Egy többfordulós felvételi tesztsorozat után tegnaptól a K&H Bank szeghalmi fiókjában folytatom, mint univerzális ügyintéző.
Izgalom van, kis félelem, várakozás, lendület, AKARAT!
Remélem nem okozok csalódást a kollégáknak, a főnökömnek, és a felvételiztető tündéri HR-es kollégának, akinek "lyukat beszéltem a hasába", és fél év múlva a megelőlegezett bizalmat a bizonyosság váltja, hogy tényleg jó választás voltam.

Amit biztosan tudok, az elkövetkező 3 hónapban többet leszek Pesten, mint itthon - ezt egyedül Gandalf fogja majd nagyon-nagyon sajnálni, de remélem mindenki épségben túléli ezt a tanulással, és vizsgákkal teli időszakot.

Ha látni akartok, gyertek be a bankfiókba, sokat segíteni még nem tudok, de tüneményes kolléganőim vannak, akik jól bírják a strapát, úgyhogy legyen csak tele mindig az ügyféltér!

... amúgy nagyon cukik vagytok, az üvegfalunk előtt el-elsétálva sűrű integetésekkel tarkítjátok a napjaimat, és ez olyan jóóóó! :D



Egy kis hazai - Szeghalom

Készítettek egy nagyon szuper kis videót a városról.
Szeghalmiként is jó megnézni, én pl. most azon elmélkedtem, milyen szépen felújították szinte az összes régi épületünket, nagyon jól működik nálunk a műemlékvédelem.
És milyen szépen parkosított, csupa zöld minden!
Hiába tekerem naponta x alkalommal körbe a várost, a kis részletek most olyan szépen összeálltak egy nagy egésszé.
Aki meg még soha nem járt itt, hát nézze meg, milyen szép is ez a város, még ha a világ legvége után kettővel van is... :P




2016. január 14., csütörtök

Inspiráció, mikor épp szarul vagy

Ezt ma kaptam a Hugimtól, pont jókor, mert kicsit nyaffnyaff vagyok....

Inspirálódjatok ti is belőle és akkor szebb és jobb lesz a világ! :)




2015. december 31., csütörtök

Gyere 2016!

Már csak pár óra, és itt van... :)

Nagyon vártam, szabadulnék a "múlttól", és annyi sok reménnyel és lehetőséggel van tele a 2016, hogy majd szétfeszít!

Ez egy fura év volt.
Tele volt fájdalommal, bajsággal, szomorúsággal, és mégis, összességében egy boldog, jó év volt ez!

Sok mindent kaptam, ami fájt, és rossz volt, az is csak épít és erősít.
Kaptam egy nagy ajándékot, egy új BARÁTot, aki épp olyan, mint én, és hihetetlen, mert ugye 2 dudás egy csárdában - de mégis működik a dolog.
Jó, hogy vagy nekem Judit! ;)

Voltak emberek az életemben, akik hoztak mindenfélét, lehetőségek, amiket megragadtam, és lehetőségek, amikből építkezni tudok.

Sikeresnek mondhatom az évet, szerettétek a munkáimat, kerestetek, jöttetek, kicsit átalakultam, kicsit mindent átalakítottam.

Nem biztos, hogy tudatos, inkább ösztönös alakítgatás volt az elmúlt hónapokban, és készülök.
2016-ra nagy terveim vannak. :)
Azt mondják, ha valamit nagyon akarsz, akkor lehetősége sincs másképp lenni.
Hát én akarom!
Elképzeltem magam benne, otthon vagyok benne, és jól érzem magam benne.

Majd az Univerzum alakítja, úgy, ahogy szerinte nekem a legjobb, de elfogadom: arra visz, amerre nekem a legjobb.

Várom, nagyon, és hiszek benne, készülök, mosolygok és boldog vagyok!

Mindenkinek minden szépet és jót, hagyja maga mögött mindenki ami elmúlt, és kívánom, hogy tiszta szívvel, nyitottan álljon az új és a változás elé.

Ez egy tökéletes év lesz, ha te is elhiszed, akkor neked is így alakul.

Nekem így lesz, mert így akarOMMMMMMMMMMMMMM! :)

Boldog, örömökkel, boldogsággal, egészséggel teli új évet mindőtöknek! :)

2015. december 30., szerda

Sztoriban vagyok...

Mikor először hallottam, hogy X.Y. hozzám költözött, először csak nagyot néztem, és azt gondoltam vicc. Még egy halványat el is vigyorodtam rajta...

Képtelen ötlet, és a legnagyobb idiótaság, ami csak szembe jöhet.

Egy ilyen sztori a legkönnyebben ellenőrizhető: este - éjjel - reggel itt áll-e a kocsija?
NEM!
Ha együtt lakunk, akkor ez egy felvállalt dolog. Tehát együtt mászkálunk a városban.
Együtt mászkálunk a városban?
NEM!
...és a többi, és a többi...

Aztán újra hallottam.
És újra hallottam.
És zavar.
Nagyon.

Ezt az illetékesnek kellene helyre tennie, nem az én dolgom, de azt hiszem már annyira elszabadult a történet, hogy nem lehet kordában tartani.

...és ÉN vagyok az, aki szív miatta...

Vacak, mert megyek az utcán, és jönnek szembe az emberek.
Ha furán néznek, egyből az jut az eszembe, hogy ő is hallotta?
Megállítsam, és elmondjam neki, hogy nem igaz?
Hogy valami agyament barom egyszer jó poénnak tartotta, hogy amikor X.Y. elköltözött otthonról, pont az én nevemet nyögte be, hogy hozzám???

Nem tudom, hogy lehet ezt jól kezelni.
Kell-e vele bármit is tenni.
Előbb utóbb látják majd az új párjával, vagy épp azt látják, hogy egyedül él, és elsimul a dolog.
De zavar, hogy az én nevemet össze mossák ezzel a szomorú sztorival.

És legeslegjobban az bánt, hogy olyan emberek beszélik körbe a városba, akiket ismerek.
Akik engem is ismernek.
Oda jöhetnének, felhívhatnának, rám írhatnának.
Ha hozzám költözött volna, akkor miért tagadnám le?
De nem, nem szólnak, nem hívnak, nem írnak.

Csak csendben, alattomban áskálódnak...

Hát igen, amíg máson csámcsognak addig nem a saját nyomorukkal kell, hogy foglalkozzanak, és így pár percre elfeledhetik azt, amiben ők vergődnek...


Úgyhogy nem, NEM költözött hozzám egy férfi sem,  a kapcsolati státuszom egyértelműen "egyedülálló".

Amennyire rühellem az embereket, azt hiszem ez már így is marad, de ez engem egy csöppet sem zavar, vagy bánt.

Köszönöm én jól vagyok, és békében vagyok magammal, meg az állapotommal.
Sőt, csak hogy még inkább csípje a szemét annak a pár embernek:

BOLDOG VAGYOK, és elégedett a jelenlegi életemmel! 


2015. december 27., vasárnap

Emlékek

Apa huga most adta a testvéreinek ezt a képet, ami csak neki volt meg eddig.
A 6 tesó, apai ágon a családom... :)


Az apukám az a jóképű vékony kis krapek, ott a jobb szélen! :D

2015. december 25., péntek

Nincsen vége, amíg nincs vége...

Karácsonyi ajándéknak kaptam nem egészen 2 percet egy filmből, és mivel a karácsony úgyis a sírásról szól, hát megnéztem végül az egészet (lehet szégyen és nagyon is minősít, de én még soha nem láttam...).

Ha akartok egy karácsonyit, sírósat, sok-sok öleléssel, és valószínűtlen happy enddel, akkor tessék, szeretettel tovább adva a staféta:





Őrült karácsony

A karácsonnyal nem vagyok túl nagy barátságban, bár mióta nem nézek TV-t, azóta talán kevésbé visel meg.
Most az első napja annyira csordásandisra sikeredett, hogy lassan jobbak vagyunk, mint egy Kőhalmi stand-up...

A dec.24 - szenteste évek óta úgy működik, hogy feljönnek Anyáék, megcsináljuk a vacsit, közben fa díszítés, vacsora, majd ajándék bontogatás, mert valahogy vacsora végére a srácoknak folyton odapottyannak az ajándékai a fa alá.

Ja, és mint egy rendes család, együtt vacsorázunk apa (elvált férj), anya, gyerekek, nagyszülők.
Ez alapvetően egy vicces szitu, bár a gyerekek szempontjából mindenképpen ideális.

Idén egy szuperséges TV-t hozott a jézuska, és szóltam az exemnek, ha jön, az autóba egy ütvefúrót is tegyen be (vasbeton fal).

Meg volt a vacsi, tök jó volt, kerekre ettük magunkat.

Azután jött  a jézuska. Volt nagy örömködés.
Kérdeztem az exem, hogy VÉLETLENÜL nincs egy ütvefúró a kocsiban?
De, VÉLETLENÜL van...
Felhozta és elkezdtek zajolni.
Őrületes hangja volt....

Fura volt, mert mire ide került a sor, Zalán elvonult.
Megkerestem, és kérdezem, mi a baj?
Tök szomorú volt, majdnem sír, hogy mindig minden jó dolog a Csongi szobájába kerül...
Aztán amíg szerelték papa meg Pityu a tv-t, mama kigondolta: mi lenne, ha a Zaza ágyát is áthoznánk?

Zaza egyből felvillanyozódott és elkezdtünk pakolni.
A Csongor szobájából a nagy szekrényt kipakoltuk a folyosóra, minden tele volt könyvekkel és játékokkal, aztán az íróasztalt az én szobámba.

A Zaza szobájából az ágy nem jött ki. Elkezdődött a legózás:
le-föl, jobbra-balra legózta papa meg Pityu, de nem fért ki
Össze-vissza verték a falat, de nem, már levették az ajtót, onnan is mindent kipakoltunk a folyosóra, míg valahogy 3 mm réssel, de kifért...

Átvitték.
Bepakolták a helyére.


Azután elkezdtük a lomot behordani a Zaza régi szobájába...
Az most így egy tanulós-lomos szoba lett, a másik meg dugig van ággyal.
De így boldog végre Zaza is.

De azt a küszködést....

Tegnap reggel 8-kor keltem.
Elmentem a kenyeresbe, vásároltam, haza pakoltam.
Elmentem a spárba, vásároltam, haza pakoltam,
Elmentem a lidl-be, vásároltam, haza pakoltam.
Feltámoltam mindent a lakásba, és neki kezdtem takarítani.

3-ig, folyamatosan, megállás nélkül pakoltam, lomoltam, takarítottam, de most ezzel a pakolással olyan káoszt és ramatyot csináltunk....

A legviccesebb: este 7-kor Pityu ütvefúróval nekiesik a falnak, majd 1 órán át porszívózunk, hol itt-hol ott, toszogattuk a kövön a szekrényeket...

Mindezt szenteste...
Szeretnek a szomszédok, azt hiszem, bár most joggal ... :D

Mindenki hulla fáradtan fogta menekülőre, én meg a káosz közepén azt mondtam, 0% energiaszint mellett jogos, ha én MOST ágyba hullok, és reggelig moccanás nélkül alszom.....

Óóó, amúgy:

BOLDOG KARÁCSONYT mindenkinek :)

2015. december 14., hétfő

Udvarlásból világbajnok!

Este lefekvés, ágyba bújás előbb Zalán mellett, aztán Csongorral is.
Kis szöszögés, csacsogás, ölelgetés, puszik...

Zalán:
- Anya, te olyan vagy, mint egy 26 éves!
- TÉNYLEG???
- Igen!
- Tetszem neked?
- Te nagyon szép vagy Anya! Nekem szép leszel mindig is, akkor is, ha már öreg leszel!

Szétpusziltam... :)


Ha ékszert keresnél...

...ajándékba, karácsonyra, vagy buliba, szilveszterre, ... akkor keress bátran!

A táblámat a Szöszmösz Kuckóban felfrissítettem, a Mákvirágba is került ki egy csomó új szépség, főleg gyöngyöcskék, karkötők, no és engem is meg lehet itthon látogatni, és tudunk ötletelni...

Karácsonyi vásár csak 1 lesz idén Szeghalmon: december 20-án, vasárnap, délelőtt 10órától a szökőkút körüli téren (Zsanett nem jön!)

Festett fadobozok, kisbútorok még korlátozott számban bele férnek az időmbe, szóval ha épp most ugrott be az isteni szikra, hogy pl. a keresztanyudnak, vagy a kedvenc kollégádnak szeretnél egy szép dobozkát, papírzsepi tartót, irattartót,... akkor tudod hol érsz el! :)

2015. november 10., kedd

Ideje tisztázni valamit...

Elég rég picsogtam már, mert egész jól megtanultam nem foglalkozni a rosszindulatú, irigy, gonosz,... emberekkel.
Sokat dolgoztam magamon, és szó nélkül hagyok egy csomó dolgot, amin még mondjuk 2 éve napi szinten százszor kiborultam volna.
Nem akarom mániákusan bebizonyítani az igazamat, és megvédeni magamat - mindenki azt hisz, amit akar.

De most lehet tudat alatt rossz passzban vagyok, azt hiszem ez lehet az oka, hogy ma mégis csak érzékenyen érintett egy kis "apró fricska", amit üldözési mánia ide, vagy oda - azt hiszem joggal vettem magamra: nekem szánták.

Még mikor hugiék Debrecenben laktak, egyszer őt bíztam meg, hogy hozzon nekem onnan egy repesztő lakk nevű varázslatos nem evilági cuccot: egy Otthon magazinban láttam egy csudi klassz dolot, ott volt a leírás is, hogy készül, és az anyagszükségletnél ez az egy UFO hozta dolog volt, amit végül a Hugim arany árában, de megszerzett nekem Debrecenből.

Egy nagyon szép kulcstartót készítettem belőle Anyáéknak, nem is tudom, talán egy karácsonyra.
Gondoltam rá, hogy felverem őket most így éjjel, első felindulásban, hogy had fotózzam gyors le, mert azóta is a falukon lóg - lassan több, mint 10 éve.

Aztán történt, hogy egy barátomnak szerettem volna valami igazán egyedit készíteni.
ÉN készíteni.
Sok kis apró kincsecskéje van és mindig mondta, hogy nem tudja őket hová rakni - ebből jött az ötlet, hogy készítek neki egy kincses dobozt.

Eszembe jutott az a repesztéses technika, és a repesztőlakk még tökéletes állapotban volt, úgyhogy már csak egy fa dobozt kellett szereznem, meg festéket.

Egy pesti kiruccanás alkalmával Ágó barátnőmmel a kötelező köröket lefutva szereztünk dobozt, szalvétát, festéket.
Haza jöttem, és neki estem.

Ezzel gyakorlatilag egy időben történt, hogy az oviban valami szülőin az egyik anyukával  beszélgetésbe keveredtem, aztán kiderült, hogy  ő is kézműveskedik, úgyhogy hasonszőrű vagyok...

És barátságot kötöttünk.
Volt, hogy ő jött fel hozzám, és én is sokszor voltam nála.
Beszélgettünk sok mindenről, ötleteltünk, tanácsokat adtunk oda-vissza, mit hogy lenne érdemes

Megmutattam neki az első dobozomat, és egyből lecsapott rá: készítsek neki is egyet!

Név nélkül, de időbélyegzővel:





Miután a doboz elkészült és kirepült Izraelbe, jogos tulajdonosához, azután megosztottam a facebookon is a képeket, hogyan készült lépésről-lépésre a dobozka.

Ez volt az a legelső dobozom, ami nem tökéletes, nem a legszebb darab, de szívemnek ez a legeslegkedvesebb azóta is, mert egy nagyon jó barátnak készült, az akkori legjobb tudásommal, és a legeslegtöbb szeretettel, amit csak alkotómunkába bele lehet tenni.

Aztán a képet látva megkeresett egy ismerős, hogy látta, és húúú, és készítenék neki is egyet? Az legyen kiscicás, virágos,....

Ajándékba, családtagoknak, barátoknak is készült pár darab.
Tökéletesítettem a technikát, próbálgattam a festékeket a stílusokat, mellette millió más dologba bele vágtam.

És igen, ez a kézműves-társ volt az, aki miután azt mondtam, szeretnék ezzel "igaziból" foglalkozni, mondta, hogy a szomszédjától hallotta, hogy létezik egy olyan lehetőség, hogy bemegy a kézműves az akkor még APEH irodába, és kap egy 7-es adószámot, amivel hivatalosan árulhatja a kis kézműves termékeit.

Ennek nagyon megörültem, mentem is, kaptam adószámot, és hivatalosan elkezdhettem foglalkozni ezzel az egésszel.

Volt egy civil szervezet, Kovács Andi vezetésével, és megkeresett, hogy majálisra szerveznek helyi kézműveseket, látta a facebookon a dolgaimat, szeretné, ha én is közéjük tartoznék.

Nekem az alkotás megy, kiállni az emberek elé, és "eladni magam" - na ez nagyon messze állt tőlem.
Megköszöntem a megkeresést, bár azt nem mondtam, hogy a lehetőségtől egyúttal bokáig f...tam a lábamat...

Aztán jött még egy alkalom, ismét keresett Andi, és hívott.
Ismét megköszöntem, de nem mentem...

Végül 2 éve karácsonykor mikor újra szólt és hívott - össze szedtem az összes bátorságomat és elmentem életem első vásárára.

Tök fura volt az egész, mert Andi ugyanazt csinálta, amit én.
Ékszerek, festett fa dobozok.
Gyakorlatilag a "saját nyakára hívott, konkurenciának".
De mégsem.
Mert az ő stílusa, a színvilága teljesen más volt, mint az enyém.
Önzetlenül hívott maguk közzé, annak ellenére, hogy ugyanazt csináltuk.

Ezzel szinte egy időben történt hogy az "alkotós barátnőm" egyszer csak elmaradt.
Ha találkoztunk, hideg volt, elrohant, nem írt, ha én írtam, kelletlenül válaszolt.
Aztán hagytam a fenébe az egészet.

Majd most nemrég derült ki, hogy mi is a probléma:

Egyik közös ismerősünknek mondta, hogy tele van velem a faxa, mert én LEMÁSOLTAM AZ Ő MUNKÁJÁT, és ugyanazt csinálom, amit ő!
Kis pofátlanul bele köptem a levesébe...

Nem is értettem, hisz én már akkor csináltam ezt, mikor azt sem tudtam, hogy ő a világon van, plusz VELEM csináltatott ő, saját magának egy ilyen stílusú dobozt, mint az a beszélgetésünkből is látszik.

Ennek ellenére vérig van sértve és időről időre hírfolyamban, név nélkül, de beszólogat, oda-oda csíp.

MOST lett elegem belőle, és nem, nem akarom MINDENKI előtt megvédeni magamat, de azért jó, ha pár ember hallja, látja az én verziómat is.

...még jó, hogy a pékek, szakácsok, hentesek,.... nem ölik halomba egymást, hisz pl. minden pék EGYMÁST MÁSOLVA mocsok mód ugyanúgy kenyeret készít....

2015. november 5., csütörtök

Napi szép helyett...

" Szürreális látvány voltál!

Tényleg olyan, mint a meséből Piroska.

A szikrázó felkelő napban  csillogó jégdarabok:
A deres hajnal maradéka...

Jesszusom, le kellett volna, hogy fotózzalak!

by Negi

Pihent agyúak

Eyen először felszaladt a szemöldököm, aztán vigyor volt ezerrel...

Horgolós ismerősök, ne ragajatok le a pulcsi-sál vonalnál, a lehetőségek tárháza végtelen... :D

Katt a képre a cikkért, és a többé képért:

http://divany.hu/stilfuresz/2015/10/31/belezett_bekakat_kot_az_eszt_muveszno/


2015. november 4., szerda

December 5. - Wörösmarty tér!

Az van,  hogy bár évekig havonta 2* Pesten töltöttem a hétvégéket, a karácsonyi vásárra valamiért soha nem jutottam ki.

Beszéltünk róla Judit barátnőmmel, és kiderült, ő meg függő - szóval itt az ideje, hogy meglátogassam végre a Wörösmarty teret.

Egy hétvége volt gyerektelen, és szabad mindkettőnknek, a december 5.
Mivel ez egy áthelyezett munkanap, kútba dőlni látszott a terv, de ma kaptam rá egy szabit a megtakarítottból, úgyhogy Helló Budapest, Helló karácsonyi vásár, megyünk! :D

Napi szép

Jó hosszú ideje motoszkál már bennem, hogy ha újra kezdeném, fotózni tanulnék.
Mikor ilyen képeket látok, akkor mindig fellángol újra, még erősebben...

Katt a képre a többi szépségért és a cikkért!

http://index.hu/nagykep/2015/11/03/canon_az_ev_termeszetfotosa_2015/


2015. október 26., hétfő

Vásározósdi helyett

Úgy alakult, hogy a szépeim elköltöztek itthonról.

Kedves bátrak, hegymászó alkatok, bevállalósak,... továbbra is szeretettel várlak benneteket nálam, egy kis ötletelésre, teljesen egyedi ékszer, ajándék, festett fadoboz/bútor  készítésre.

De annak, aki nem szeret ilyen magasra feljönni, vagy kényelmesebb egy üzletben nézelődni, akkor az alábbi helyeken találhatjátok meg a kézműves termékeimet:

- Mákvirág Virágüzlet: itt az ékszereim közül válogathattok kedvetekre.

- Szösz-Mösz Kuckó: szintén ékszereket találtok itt

Keressetek továbbra is nyugodtan bármilyen vadnak hitt elképzeléssel, én szeretem a kihívásokat! :)

...az úgy volt....

...hogy Hugiék haza jöttek szombaton és maradnak is szerdáig.
Őszi szünet, a sógi is kapott szabit, úgyhogy össznépi családi murizás lett a vége.

Vasárnap a szokásos családi ebéd végeztével egyszer csak megjelent Anya és Apa egy nagy tortával a kezükben, rajta Hugi évszámaival...
Sikongatás, mert ugye van még 1,5 hét a szülinapjáig, és nem gondolta senki, hogy most köszöntés lesz.

Mivel most volt együtt  a család, így kifundálták a szüleink, hogy gyors lesz egy szülinapi meglepi köszöntés.

Mikor kiörömködtük magunkat és Hugi kezdte volna felszelni a tortát, megjelentek ismét, egy másik tortával, rajta az én éveim számának fordítottjával (ilyen figyelmetlenséget!!! 42????) úgyhogy totális sikongatós - káoszos, nagy vigyorgás és még nagyobb meglepetés lett az ebéd vége.

Úgyhogy hivatalosan csak nov.1, és nov.3., praktikusan már most happpyyyyyyyyyyyyyyyy! :)



2015. október 21., szerda

Napi "kac-kac"...

...egészen ritkán, és csak kivételes esetben olvasok politikai témájú dolgokat, de ez NAAAAAAAAAAGYON tetszett! :P

http://index.hu/belfold/2015/10/21/nogradi_gyorgy_bocsanat/

Ó, és egy másik gyöngyszem:

http://index.hu/belfold/2015/10/13/mennyi_volt_egy_allami_hatarkerites-drotozo_oradija/

Szóval, van még valaki aki mégis csak úgy gondolná, hogy emögött az egész menekültes mizériamögött  nem színtiszta üzleti manipuláció van?! :)

Az egész igazából csak azért nem k*va vicces, mert sajnos emberek élete a játék tétje...

No és az sem mellékes, ha NEKEM szavam lenne, az én adómat, és az ország adózó kisebbik felének a milliárdjait  NEM  fideszes ...-ok zsebébe kellene dugdosni,  hanem mondjuk bazira örülnék ha a gyulai gyermekkórház műszerparkját korszerűsítenék.
Pl...


2015. október 19., hétfő

Az unoka a nagyszülők Isten ajándéka, jutalmul, hogy szülő voltál....

...most a Hugom csemetéivel Anya és Apa...
Egy totálisan boldogságos hétvége apró szösszenetei:

Kolompolok!

<3

Megint FIATALABB egy évvel! :)


Zalán-buksi


Csíííííííííííz! :D