2015. február 27., péntek
Mese az igaziról
- Mi az, hogy igazi? - kérdezte egy napon a felhúzható nyuszi a bőr lovacskától, amikor egymás mellett feküdtek a hintaszék alatt. Azt jelenti, hogy van bennem valami, ami zúg és kiáll belőle egy fogantyú?
- Az igazi, nem azt jelenti, hogy milyennek csináltak. - felelte a lovacska. Csak úgy, váratlanul történik veled. Amikor egy gyerek hosszú-hosszúideje szeret téged, attól leszel igazi.
- Nem fáj az? - kérdezte a nyuszi.
- Néha fáj. - mondta lovacska, mert ő mindig megmondta az igazat. De ha igazi vagy, akkor nem törődsz vele, hogy fáj.
- Hogy történik ez? Hirtelen? Úgy, mint amikor felhúznak, vagy apránként?
- Nem hirtelen történik. - mondta a lovacska. Csak megtörténik. Lassan. Sokáig tart. Ezért nem szokott megtörténni olyanokkal, akik könnyen eltörnek, vagy elszakadnak. Mire igazi leszel, addigra már majdnem minden szőröd elkopott a sok szeretettől és simogatástól, amit kaptál, és a fél szemed is kiesett, és minden ízületed lötyög. De ha igazi vagy, akkor nem tudsz csúnya lenni, legfeljebb azok szemében, akik úgysem értenek semmit.
2015. február 25., szerda
Beszélj! Szólj!! Mondd!!!
„Évmilliókon át az emberiség úgy élt, mint az állatok.
Aztán történt valami, ami felszabadította a képzelet hatalmát.
Megtanultunk beszélni, és megtanultunk hallgatni.
A beszéd lehetővé tette a gondolatok kommunikációját, amely biztosítja, hogy az emberek együttműködjenek a lehetetlen felépítésében.
Az emberiség legnagyobb vívmányai beszélgetés által születtek, legnagyobb kudarcai pedig a beszélgetés hiányából fakadtak.
De ennek nem kell így lennie.
Legnagyobb reményeink valósággá válhatnak a jövőben.
A technológia a rendelkezésünkre áll, a lehetőségek határtalanok. Csak annyit kell tennünk, hogy biztosítjuk a kapcsolattartást.”
(Stephen Hawking)
Aztán történt valami, ami felszabadította a képzelet hatalmát.
Megtanultunk beszélni, és megtanultunk hallgatni.
A beszéd lehetővé tette a gondolatok kommunikációját, amely biztosítja, hogy az emberek együttműködjenek a lehetetlen felépítésében.
Az emberiség legnagyobb vívmányai beszélgetés által születtek, legnagyobb kudarcai pedig a beszélgetés hiányából fakadtak.
De ennek nem kell így lennie.
Legnagyobb reményeink valósággá válhatnak a jövőben.
A technológia a rendelkezésünkre áll, a lehetőségek határtalanok. Csak annyit kell tennünk, hogy biztosítjuk a kapcsolattartást.”
(Stephen Hawking)
2015. február 23., hétfő
2015. február 22., vasárnap
Süti, süti, süti....
2015. február 20., péntek
Sötétben...
"...ideje van annak, hogy belenézzek a szívembe.
És a szívem mélyén ősfélelmet találtam.
Ott volt elbújva egy sötét sarokba.
Egészen aprócska volt, mintha azt remélné, hogy így majd nem veszik észre.
Csupa csont és bőr volt, és rendkívül törékenynek látszott.
Szemmel láthatóan nagyon öreg volt már.
Ott vacogott egyedül, és amikor kézen akartam fogni, amit rendkívül óvatosan tettem, mert nem akartam ártani neki, és ki akartam vezetni onnan, könyörögni kezdett, hogy Kérlek, ne! Ott akart maradni, egyedül abban a kis sarokban.
Leültem hát mellé a sötétbe, és megkérdeztem, hogy mi a baj?
Hát nem érted? - kérdezte.
És az igazság az, hogy értettem, hogy tudtam, mi a baja.
Én alkottam őt magamnak.
Fájdalomból, veszteségből, elhagyatottságból és árulásból gyúrtam össze.
Hogy velem volt mindig, mert meg akart védeni.
Mitől?
Pontosan attól, amiből összegyúrtam.
És szorgalmas volt, okos, türelmes és ügyes.
Nappalt éjszakává téve dolgozott azon, hogy én soha, semmilyen körülmények között se legyek abban a csodálatosan nyílt, tiszta és fényes szeretetben, és szerelemben, amire annyira vágyom, mert az a halálok halála.
Soha nem jutott hát neki fény.
Nem jutott sem öröm, sem színek, sem ízek.
Nem akart semmit, ami szép és jó és kellemes, mert nem bírta feldolgozni a veszteséget. A legkisebbet sem. Hát kizárt minden kötődést, minden veszélyforrást, amire csak képes volt.
Olyan szívbemarkoló volt a magánya, a védtelensége, hogy nem tudtam nem szeretni.
Nem tudtam nem mosolyogni rá. Nem tudtam nem együttérezni vele.
Nagyon sajnáltam, de mégsem maradhat így itt tovább.
Ideje a változásnak.
Elmondtam neki, hogy megértem és átérzem a félelmét. Tudom, hogy hogy meg akar védeni. De ennek nem ez az útja, és nem ez a módja..."
És a szívem mélyén ősfélelmet találtam.
Ott volt elbújva egy sötét sarokba.
Egészen aprócska volt, mintha azt remélné, hogy így majd nem veszik észre.
Csupa csont és bőr volt, és rendkívül törékenynek látszott.
Szemmel láthatóan nagyon öreg volt már.
Ott vacogott egyedül, és amikor kézen akartam fogni, amit rendkívül óvatosan tettem, mert nem akartam ártani neki, és ki akartam vezetni onnan, könyörögni kezdett, hogy Kérlek, ne! Ott akart maradni, egyedül abban a kis sarokban.
Leültem hát mellé a sötétbe, és megkérdeztem, hogy mi a baj?
Hát nem érted? - kérdezte.
És az igazság az, hogy értettem, hogy tudtam, mi a baja.
Én alkottam őt magamnak.
Fájdalomból, veszteségből, elhagyatottságból és árulásból gyúrtam össze.
Hogy velem volt mindig, mert meg akart védeni.
Mitől?
Pontosan attól, amiből összegyúrtam.
És szorgalmas volt, okos, türelmes és ügyes.
Nappalt éjszakává téve dolgozott azon, hogy én soha, semmilyen körülmények között se legyek abban a csodálatosan nyílt, tiszta és fényes szeretetben, és szerelemben, amire annyira vágyom, mert az a halálok halála.
Soha nem jutott hát neki fény.
Nem jutott sem öröm, sem színek, sem ízek.
Nem akart semmit, ami szép és jó és kellemes, mert nem bírta feldolgozni a veszteséget. A legkisebbet sem. Hát kizárt minden kötődést, minden veszélyforrást, amire csak képes volt.
Olyan szívbemarkoló volt a magánya, a védtelensége, hogy nem tudtam nem szeretni.
Nem tudtam nem mosolyogni rá. Nem tudtam nem együttérezni vele.
Nagyon sajnáltam, de mégsem maradhat így itt tovább.
Ideje a változásnak.
Elmondtam neki, hogy megértem és átérzem a félelmét. Tudom, hogy hogy meg akar védeni. De ennek nem ez az útja, és nem ez a módja..."
2015. február 18., szerda
2015. február 17., kedd
Reklaméééésönnnnn
Na jó, most időben szólok, még a legelején, mert kicsit sűrűre vetted ezt az első 1,5 hónapot....
HAHÓÓÓÓÓ!
Valamit félre értettél.
Elmondom újra:
2015 az ÉN évem!
Lesz@rom, hogy már megint vicces kedvedben vagy, de tudod mit?!
CSINÁLD!
Tudod hogy meg tudsz borítani, de talán épp ezért szeretsz, mert folyton felállok, szóval csak a tisztán látás kedvéért:
2015 az én évem!
AZ ENYÉM!
HAHÓÓÓÓÓ!
Valamit félre értettél.
Elmondom újra:
2015 az ÉN évem!
Lesz@rom, hogy már megint vicces kedvedben vagy, de tudod mit?!
CSINÁLD!
Tudod hogy meg tudsz borítani, de talán épp ezért szeretsz, mert folyton felállok, szóval csak a tisztán látás kedvéért:
2015 az én évem!
AZ ENYÉM!
Egy valamit szeretnék előre leszögezni...
...nem vagyok Oravecz Nóra fan.
A facebook átka/áldása, hogy időről időre bele futok megosztásokba.
Néha bazi sok időm van, mint pl. most, hogy beteg gyereket ápolva itthon "lógatom a lábam", és néha elolvasok olyan dolgokat is, amit alap esetben nem olvasnék.
Hát ez egy olyan cikk volt.
ÉS JESSSZUSOOOOOOOOOOOOOOOOM!!!
A facebook átka/áldása, hogy időről időre bele futok megosztásokba.
Néha bazi sok időm van, mint pl. most, hogy beteg gyereket ápolva itthon "lógatom a lábam", és néha elolvasok olyan dolgokat is, amit alap esetben nem olvasnék.
Hát ez egy olyan cikk volt.
ÉS JESSSZUSOOOOOOOOOOOOOOOOM!!!
2015. február 15., vasárnap
Film ajánló - Szégyenfolt
2015. február 14., szombat
Film ajánló
"Valentinra", szeretettel...
2015. február 13., péntek
Privát szappaopera, 2785. rész
Kedden újra szerelő járt ugye nálam, bojler ügyben.
Szerdán volt meleg víz.
Csütörtökön már erősen langyiba fürödtem, és tökre csodálkoztam, hogy ENNYIT azért nem mosogattam...
Ma (péntek) egész nap nem voltam itthon, csak 9 után értem haza, erőteljesen átfagyva, fáradtan, nyüszkén.
Gondoltam majd egy nagy kád forró víz, úgyis gyerektelen hétvége, ráérek ilyen földi hívságokra...
Hát ja.
Csak egy a gáz, NINCS meleg víz.
Langyi sincs.
Hideg az van.
Tessék mondani, hisztizhetek, így bő 1,5 töketlenkedés után vagy tényleg egy elkényeztetett kis liba vagyok, hogy IGÉNYLEM a XXI. század összes* luxusát?!
* MELEG víz, baszki, forró, csapból, bojlerból, nem a gázon melegítve - lábasból!!!!
Szerdán volt meleg víz.
Csütörtökön már erősen langyiba fürödtem, és tökre csodálkoztam, hogy ENNYIT azért nem mosogattam...
Ma (péntek) egész nap nem voltam itthon, csak 9 után értem haza, erőteljesen átfagyva, fáradtan, nyüszkén.
Gondoltam majd egy nagy kád forró víz, úgyis gyerektelen hétvége, ráérek ilyen földi hívságokra...
Hát ja.
Csak egy a gáz, NINCS meleg víz.
Langyi sincs.
Hideg az van.
Tessék mondani, hisztizhetek, így bő 1,5 töketlenkedés után vagy tényleg egy elkényeztetett kis liba vagyok, hogy IGÉNYLEM a XXI. század összes* luxusát?!
* MELEG víz, baszki, forró, csapból, bojlerból, nem a gázon melegítve - lábasból!!!!
2015. február 12., csütörtök
2015. február 10., kedd
Nomádéknál az élet....
....lehet egy kívülállónak néha mindig? vicces, de elárulom: belülről meg kibeb@szott idegtépő, sokkoló, és tele a púpom, meg a társai, szóval ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!
Tehát múlt hét szerdán még meleg vízben fürödtem, ami rendesen a tusból folyt rám*.
Azóta már volt ecccer megcsinálva - 5 percigna jó, lehet volt 10 is... fűtött, vagyis világított a lámpa az oldalán, azután viszont NYET!
Csütörtök este langyoshideg vízben fürdés, azóta meg tűzhelyen melengetés, kis kondér, nagy lábos, meg ilyenek... **
Mosogatás, 3 embernek fürdővíz, úgyhogy hahahahahahaaaaa***
Tegnap volt fent a szerelő:
Húúúúúvazzzeeeeeeeeeee, BAAAAJ VAN.
Szétdurrant a fűtőszál IS.
Húúúha, a vizet le kell engedni (120 lityi), de bazi sok idő, késő van, izé, akkor holnap d.u. 6-kor jó, ha jövök?
Há'persze....
Ma új fűtőszál, új tömítés be, összeszerel, tadámmmmm!
Öööööö, izé, szóval csöpög.
A víz.
Valahonnan.
Az új tömítés ellenére.
Izé.
Hát lehet le kell engedni.
Vagy majd eláll.
Vagy nem is tudom.
Hát, késő van, kapcsoljuk be, adjunk neki időt.
Bekapcsoltuk.
Nem világít.
Biztos nincs most "jel". Sebaj, éjjel tuti lesz, reggelre meleg a víz.
Szerelő el.
Kondérok a gázra.
Vízforralás.
Nem világít.
Mosogatás.
Nem világít.
Gyereket fürdetni.
Nem világít.
Tele a f@szom.
Nem világít...
Holnap szerda, tehát épp ideje lenne ezt a nyomorúságos balkáni, XVII.századi nomád f@szságot befejezni végre!
Meleg vizet akarok, csapból, tusból, azonnal, 120 litert!
Rühellem, úúúútálom, gyűlölöm, elegem van!
* miután áramtalanítottam ezt a zárlatossá vált szutykot...
** Be kell, hogy ruházzak egy vízmelegítőre, azzal gyorsabb lenne, asszem.
*** Igen, jól hallod, nem őszinte a nevetésem!
Tehát múlt hét szerdán még meleg vízben fürödtem, ami rendesen a tusból folyt rám*.
Azóta már volt ecccer megcsinálva - 5 percig
Csütörtök este langyos
Mosogatás, 3 embernek fürdővíz, úgyhogy hahahahahahaaaaa***
Tegnap volt fent a szerelő:
Húúúúúvazzzeeeeeeeeeee, BAAAAJ VAN.
Szétdurrant a fűtőszál IS.
Húúúha, a vizet le kell engedni (120 lityi), de bazi sok idő, késő van, izé, akkor holnap d.u. 6-kor jó, ha jövök?
Há'persze....
Ma új fűtőszál, új tömítés be, összeszerel, tadámmmmm!
Öööööö, izé, szóval csöpög.
A víz.
Valahonnan.
Az új tömítés ellenére.
Izé.
Hát lehet le kell engedni.
Vagy majd eláll.
Vagy nem is tudom.
Hát, késő van, kapcsoljuk be, adjunk neki időt.
Bekapcsoltuk.
Nem világít.
Biztos nincs most "jel". Sebaj, éjjel tuti lesz, reggelre meleg a víz.
Szerelő el.
Kondérok a gázra.
Vízforralás.
Nem világít.
Mosogatás.
Nem világít.
Gyereket fürdetni.
Nem világít.
Tele a f@szom.
Nem világít...
Holnap szerda, tehát épp ideje lenne ezt a nyomorúságos balkáni, XVII.századi nomád f@szságot befejezni végre!
Meleg vizet akarok, csapból, tusból, azonnal, 120 litert!
Rühellem, úúúútálom, gyűlölöm, elegem van!
* miután áramtalanítottam ezt a zárlatossá vált szutykot...
** Be kell, hogy ruházzak egy vízmelegítőre, azzal gyorsabb lenne, asszem.
*** Igen, jól hallod, nem őszinte a nevetésem!
2015. február 7., szombat
2015. február 6., péntek
2015. február 5., csütörtök
UP!
Villanyszerelőt szereztem, hajnali 3/4 8-kor.
Éljeeeeeeeeeeeen!
Pici píz naccccerencse - kész a cuccom, senkit nem vert agyon az áram, tutiéletvezetési tanácsokat is kaptam, fullfull ötösötös a szakinak!
Volt fent az asztalosom is, lemérte még egyszer Csongor szobáját, készül a beépített szekrénye.
Nem kell valakinek egy eladó ifjúsági bútor, nagyon baráti áron?!
Ilyen:
Csongor ma is itthon maradt, mert "...nagyon fáj a hasam Anyaaaaaaa!",
de javára írandó, hogy egész nap ágyban volt és nyomta a teát, enni nem nagyon evett, szóval asszem most mégis csak beteg.
Éljeeeeeeeeeeeen!
Pici píz naccccerencse - kész a cuccom, senkit nem vert agyon az áram, tuti
Volt fent az asztalosom is, lemérte még egyszer Csongor szobáját, készül a beépített szekrénye.
Nem kell valakinek egy eladó ifjúsági bútor, nagyon baráti áron?!
Ilyen:
Csongor ma is itthon maradt, mert "...nagyon fáj a hasam Anyaaaaaaa!",
de javára írandó, hogy egész nap ágyban volt és nyomta a teát, enni nem nagyon evett, szóval asszem most mégis csak beteg.
2015. február 4., szerda
Napi izgi, amolyan csordásandis életérzéssel...
Délutános vagyok, 10 után haza jöttem, ez exem veszi a kabátot, öltözik, indul.
Fura zajok a fürdőszobából, mint amikor szabadon van 2 vezeték, és néha össze-összevillannak, zizeg az áram.
Oda megyek a bojlerhez, és hálistennek egy igazi idióta vagyok, mert úgy gondolom, ha megütögetem alól a kis műanyag izét, amiben a vezetékek vannak, akkor majd abba hagyja és meggyógyul.
Végülis abba hagyta.
No meg elkezdett a műanyagból folyni a víz.
Gyors utána sikkantottam az exemnek, hogy véleményezze már, mert SZERINTEM ez nem túl egészséges, de ugye én csak egy butuska nő vagyok, úgyhogy az én szavamra adni...
Lenyomtam a monológomat a zárlatos vezetékek közül csöpögő víz alá beülni, és fürödni - lázálmomról, amit ő is ellenzett, úgyhogy végül megkereste gyors a biztosítékot, és le is kapcsolta.
Mondta, hogy így bevállalhatom a fürdést.
Szóóóóóval reggeli projekt: villanyszerelő vadászat.
Arányszámokat ízlelgetek, hogy szeghalmi viszonylatban kb. mennyi az esélye, hogy lesz olyan vállalkozó szellem, aki nekem meg is tudja csinálni?!
(a probléma még akkor is adott, hisz a vizet fel kell ennek a szutyoknak melegítenie, mielőtt egy fürdést bevállal az ember, az meg bő fél, megkockáztatom: 1 egész nap....)
Fura zajok a fürdőszobából, mint amikor szabadon van 2 vezeték, és néha össze-összevillannak, zizeg az áram.
Oda megyek a bojlerhez, és hálistennek egy igazi idióta vagyok, mert úgy gondolom, ha megütögetem alól a kis műanyag izét, amiben a vezetékek vannak, akkor majd abba hagyja és meggyógyul.
Végülis abba hagyta.
No meg elkezdett a műanyagból folyni a víz.
Gyors utána sikkantottam az exemnek, hogy véleményezze már, mert SZERINTEM ez nem túl egészséges, de ugye én csak egy butuska nő vagyok, úgyhogy az én szavamra adni...
Lenyomtam a monológomat a zárlatos vezetékek közül csöpögő víz alá beülni, és fürödni - lázálmomról, amit ő is ellenzett, úgyhogy végül megkereste gyors a biztosítékot, és le is kapcsolta.
Mondta, hogy így bevállalhatom a fürdést.
Szóóóóóval reggeli projekt: villanyszerelő vadászat.
Arányszámokat ízlelgetek, hogy szeghalmi viszonylatban kb. mennyi az esélye, hogy lesz olyan vállalkozó szellem, aki nekem meg is tudja csinálni?!
(a probléma még akkor is adott, hisz a vizet fel kell ennek a szutyoknak melegítenie, mielőtt egy fürdést bevállal az ember, az meg bő fél, megkockáztatom: 1 egész nap....)
2015. február 3., kedd
2015. február 2., hétfő
Napi szép
Wass Albert: Magányosság erdejében
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak; én és valaki,
valaki, akit nem is ismerek.
És aki mégis, mégis elkísér
akármeddig megyek.
Valaki, akit mégsem ismerek.
S van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen mégis fáj nekem:
Valaki egyszer majd elémbe lép,
és megfogja két tévelygő kezem,
lecsókolja két könnyező szemem...
Valaki majd az életembe lép,
aki százszor több, mint az életem.
Van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen, mégis fáj nekem...
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valaki,
Valaki, akit nem ismerek,
és akiről még tudnom sem szabad:
Bár jobban szeretem, mint magamat.
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak; én és valaki,
valaki, akit nem is ismerek.
És aki mégis, mégis elkísér
akármeddig megyek.
Valaki, akit mégsem ismerek.
S van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen mégis fáj nekem:
Valaki egyszer majd elémbe lép,
és megfogja két tévelygő kezem,
lecsókolja két könnyező szemem...
Valaki majd az életembe lép,
aki százszor több, mint az életem.
Van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen, mégis fáj nekem...
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valaki,
Valaki, akit nem ismerek,
és akiről még tudnom sem szabad:
Bár jobban szeretem, mint magamat.
Zanza
Péntek reggel telefon csörög: kitört újra Csongor foga.
Telefon Tamás bácsinak, aki elsőre visszaragasztotta neki.
Nem rendel.
Telefon dr.Jánkynak: nincs itthon, de délután jön. Fogad, vár, soron kívül.
(Mondtam már, hogy imádom dr. Jánkyt?! ) :)
3-kor a rendelőben vagyunk, édes, kedves, tüneményes a srácommal, aki giga fogorvos parában szenved pici kora óta.
Vissza ragasztotta neki, de felkészített, hogy ebből korona, vagy héj lesz, mert nem fogja tartani, túl egyenes a törés, nincs ami megtartsa a fogat.
Húzott rá egy extra adag ragasztót, belül, hogy hátha fixebb lesz.
Várunk, reménykedünk...
Csongor amúgy nem lett visszafogottabb a balesete óta, másnap már ugyanúgy őrültködött a pályán, szóval ehh...
Szombat - disznótoros mulatság.
Barátok, forralt bor, jóság.
Vasárnap - hajnali kelés, 6-kor indulás Pestre, Anyával és Apával.
Tesózás, Samuzás, ikrezés.
1 nap, de öröm :)
Hétfőn reggel kelés, reggeli, búcsúzás, indulás haza.
Rövid, tömör, pörgős, eseménydús.
Telefon Tamás bácsinak, aki elsőre visszaragasztotta neki.
Nem rendel.
Telefon dr.Jánkynak: nincs itthon, de délután jön. Fogad, vár, soron kívül.
(Mondtam már, hogy imádom dr. Jánkyt?! ) :)
3-kor a rendelőben vagyunk, édes, kedves, tüneményes a srácommal, aki giga fogorvos parában szenved pici kora óta.
Vissza ragasztotta neki, de felkészített, hogy ebből korona, vagy héj lesz, mert nem fogja tartani, túl egyenes a törés, nincs ami megtartsa a fogat.
Húzott rá egy extra adag ragasztót, belül, hogy hátha fixebb lesz.
Várunk, reménykedünk...
Csongor amúgy nem lett visszafogottabb a balesete óta, másnap már ugyanúgy őrültködött a pályán, szóval ehh...
Szombat - disznótoros mulatság.
Barátok, forralt bor, jóság.
Vasárnap - hajnali kelés, 6-kor indulás Pestre, Anyával és Apával.
Tesózás, Samuzás, ikrezés.
1 nap, de öröm :)
Hétfőn reggel kelés, reggeli, búcsúzás, indulás haza.
Rövid, tömör, pörgős, eseménydús.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)