2013. március 31., vasárnap

A híd / Broen

A rendszergazdánk pénteken meglepit hozott nekem.
A kezembe nyomott egy pendrive-ot, és azt mondta, ezzel az ágyban tart a hosszú hétvégére, az tuti, mert imádni fogom!

Bejött a számítása, a mai nap filmmaratonnal telt.
Előre sajnálom, hogy csak az 1. évad készült még csak el, mert a 3. rész után tudom, hogy EZ kell nekem!

Készítők, kapkodjátok magatokat, hajrá, hajrá!

Kezdem nagyon csípni a svédeket! ;)



És egy gyönyörű kép a filmből:



Esőember

Naná, hogy már megint esik az eső.
Naná, hogy csupa sár, és víz minden.
Naná, hogy holnap húsvét hétfő = locsolkodás.
Naná, hogy a srácaim tojáskeresős játékra vágynak.
Naná, hogy nem tudjuk a nyakig érő pocsolyában eldugni az udvaron a tojásokat.
Naná, hogy csalódottak lesznek!

(...és Tom Cruise sincs a fasorba sem, meg ha lenne is, már vagy 15 éve kiszerettem belőle...)

Tesóztam

Tegnap Anyáékkal elmentünk Pestre, vittük a srácaimat is.
Totál be voltak zsongva!

Volt ikrek szülinapozás, Zalán névnapozás, tesózás, evés-ivás, örömködés.
A kicsik imádnivalóak, kis utánozó majmok. :D
Cukik! (...és gyönyörűek, de pssssssssszt!)

Zaza Samuval játszott, nagyon egybe voltak, Csongor meg szokás szerint bevette magát az ikrekhez, és le sem lehet vakarni róluk.
Kell neki egy kistestvér, tudom... :P

Sajna kevés volt az idő, hamar indulni kellett, úgyhogy Csabi sógi, ismételten noszogatóra fogom, hogy gyors cserkéssz be egy nagy házikót, ahol beférünk aludni terroristástól, mamástól, papástól, Andistól! :D

Hazafele volt egy kisebbféle halálközeli élményem, konkrétan a Lágymányosi hídról lehajtva Dabasig folyamatosan forgott a világ, Dabasról kifele menet meg annyit még el tudtam suttogni, hogy MOST azonnal meg kellene állni.
Kezem-lábam lezsibbadt, a nyelvem alig forgott, és ha még 1 percet megy papa, akkor ájulat van.
Nem tudom, hogy szálltam ki a kocsiból, de jó sokáig nyeldekeltem a hidegben a levegőt, aztán mikor beláttam, hogy ez nem lesz sokkal jobb, vissza ültem, hogy legalább haladjunk, ha meg kell halni, hát minél közelebb az otthonomhoz.

Végül a békés megyei levegő, vagy nem tudom mi, de vissza hozta belém az életet, és mikor a házunk elé értünk már majdnem vagány kislány voltam.

Ha ez a kis 3 órás nyaff nem lett volna, tökéletes nap lett volna.

Néhány kép (és már kezdem érteni, miért megy a pletyó, hogy Andika kismama) tegnapról:








A bulifelelősök: Csoki, hamburger, Coca-Cola, Krembo...

...finomságból kapásból ezek jutottak az eszembe, amik Veled kapcsolatosak.

Tudom, most javarészt nem lehetnek az asztalodon, és megint nem úgy ünnepelsz, ahogy ünnepelned kellene, de ez a mostani kis "kiruccanás" legyen az utolsó, amit ilyesmivel kell töltened.

Kívánok neked végre JÓ egészséget, sok-sok boldog évet a hatalmas szuper családodban, töretlenül álomszerű szerelmet a szerelmeddel, még egy kislányt (hogy meglegyen az egyensúly!), sok jó könyvet, évente egy újabb Harel Skaat nagylemezt, jó filmeket, ;)

Legyél nagyon boldog, és az elmúlt 30 éved zárd le, egy MÁS, egy probléma mentes, szuperszónikus következő 30 következzen.

Van 2 ígéreted felém, na jó, az egyiktől egy időre még eltekintek, még nem muszáj megírnod azt a bizonyos keményfedeleset, de azt is számon kérem majd, ne reménykedj!

Viszont lassan teljesítened kellene AZT az ígéretedet felém, szóval gyógyulni, és irány Budapest, ülök én is a vonatra! ;)

Boldog szülinapot!

Szeretlek Derek! :o)



2013. március 29., péntek

Szolgálati közlemény :o)

Aki ma lemaradt a jógáról, annak egy fontos infó:  kisírtuk magunknak, és hétfőn a szokott időben várnak bennünket Olgáék jógára! ;)

A Sensei kikötése: Hölgyek, csakis hajmosás után léphetnek be a dojoba! :P



Szeretnék...

...Kreatív Hobbyba menni.
Vagy Hobby Művészbe menni.
Vagy hogy a Kreatív Hobby jöjjön hozzám.
Vagy a Hobby Művész jöjjön hozzám....

Matatni szeretnék, nézelődni, elmerülni, válogatni, agyalni, CSINÁLNI valami szééépet, újat, valami szupert.

Nyaff!

Barchoba

Holnap VÉÉÉGRE Hugizós, ikrezős Samuzós nap lesz.
Tegnap egyeztettünk, hogy akkor mikor megyünk, hogy lesz, közben Samu ott toporog mögötte, és hallom a telefonon keresztül, hogy folyamatosan dumál.
Hugi csitítgatja, hogy:
- ...jó Samu, mindjárt mondom! MIT mondjak neki?
- Anya, mondd meg Neginek, hogy hozzon nekem parafadugót (PARAFADUGÓT??? Hugi, ugye nem azzal butítjátok a gyereket, hogy masszív alkoholista a majdnem keresztanyja?!) és hozzon nekem olyan kis piros bogyót.
- Mit?
- Piros bogyót...
- ???

Ötleteltünk egy darabig, majd Hugiban az isteni szikra lángra gyúlt:
- CSIPKÉT!
- Mit??? (már a parafadugó is a határaimat feszegette, na de: CSIPKE?)
- Csipkét. Tojásfestéshez.
- Egyértelmű...

Jó, okés, azt senki nem mondta, hogy az én családom teljesen normális, és már értitek, hogy nem véletlenül vagyok kicsit "csordásandis", ez nálunk genetikai örökség.

Aztán össze lett legózva a dolog:
A csipkéről Samunak a csipkebogyó ugrott be, és mikor emlékeztette volna az anyuját, hogy mit kell vinnem, csak az jutott az eszébe, hogy piros bogyó (=csipkebogyó).

Oksa, cucc összerakva, viszek mindent! :D

2013. március 28., csütörtök

A jól értesültekhez lenne egy kérdésem

Áruljátok el plííííz, hogy:

a.) kitől várok babát,
b.) fiú lesz-e vagy lány (lécccci, lány legyen, mert a srácaim úgyis szeretnének már évek óta egy hugit!),
c.) MIKORRA várom, csak hogy ne érjen felkészületlenül,
d.) na és a legfontosabb: KITŐL????
Ugye valami tök jóképű, cuki, szexi félisten az apja, azaz egy kedves, édes, imádnivaló, jóravaló férfiember, a gyerek apja? A szeplőtlen fogantatást csak egyszer ér ellőni ebben a kultúrkörben, (és én mondjuk abban az egyben sem hiszek, amit szegény József csont nélkül benyelt), szóval tuti, hogy kell lennie igazi apjának is a gyereknek.

Ha valakinek pontos infói vannak rólam, kérem ossza meg velem is, mert ez a köntörfalazás, meg ködösítés olyan rossz.
Szeretném PONTOSAN tudni, mi is történik bennem/velem.

Köszönettel: a bojler.

Ma 1 éve...

...hogy Hugiéknak megszülettek az ikrei.

Szombaton jól meggyűrkésszük őket, élőben, addig csak így...

Boldog szülinapot Zorka, Hunor! :o)



2013. március 27., szerda

Kis éji zene

Andika, ALUDJ már!!! :o)


A Föld felett lebegve

- Anya! Újra rám talált a szerelem!
- Óóóóó, kivel? Hogyan? Mesélj!
- Hát ORSIVAL!!!
- Miért? Volt úgy is, hogy nem szerettétek egymást?
- De, mi mindíg szeretjük, de ma megint szerelmesek lettünk!
- Hogyan?
- Képzeld, Orsi megpuszilt! A SZÁMON! Én meg visszapusziltam!!!
- És milyen volt? Mit éreztél?
- Boldogságot! Olyan boldog voltam Anya!

(Zalánnal az oviból hazafele történt beszélgetés...)

Imááááádom ezt a kis lükét!

2013. március 26., kedd

Orchidea - saját termés :o)

Valami megváltozott nálam, mert én, mint hírhedt virággyilkos, most olyat értem el, hogy magam is csak pislogok.

Kopaszra elvirágzott mind a három orchideám, és pár hét pihi után elkezdtek bimbót hozni.
Jó ideig csak a bimbók voltak, majd nőttek, nőttek, és mostanra újra teljes pompájukban az én kis szépeim.

Ők azok:















Kézműveskedősdi

Volt ma délelőtt egy jó buli az oviban.
Mivel nagycsoportosok vagyunk, szeptembertől iskola, az óvónők meghívták a 3 leendő elsős tanító nénit az oviba, egy kis ismerkedésre.

Mi tavasz/húsvét témakörben közben dolgozgattunk, díszeket készítettünk, tojást festettünk, rajzoltunk, ragasztottunk,...

Jó sokan voltunk, a tanító nénik aranyosak voltak, a srácok jól érezték magukat, de úgy láttam a szülők is, én meg főleg.

Beszereztem egy halom "vacakot" az idők során, aminek nagy részét most gyors fel is használtam.

(Ágó, ha betévednél VÉLETLENÜL kreatívosba és a szanálásra ítélt lomosban találsz kis madárkákat, méheket, pici terméseket, gyümölcsöket, zöldségeket, egyéb "haszontalan" holmit, plíííííííííííz, gondolj rám!) :D

Engedélyt kértem a szülőktől egy kis fotózásra, így meg tudom mutatni, hogy telt a délelőttünk.
(Engem ne keressetek a képen, én kattingattam, miután mi elvégeztük a "munkát" Zalánnal.)

Reggel összeszedtem a kis "vacakságaimat"

Ilyen sok kis apróság van itt-ott eldugdosva nálam...

Madarakat kellene szereznem, mert a készlet KIFOGYOTT! 

Minden asztalnál nagy munka folyt!








A mi műveink kész vannak, jöhet a rajzolás...

...persze nem az asztalnál, hanem a FÖLDÖN!!!

Nagyipari mennyiségű festett tojás készült :o)

Kész vagyunk, csak a műveink maradtak a "helyünkön" :o)

Andika néni és a veszélyes szerszám 

Tavaszt VÁRÓ koszorú-asztaldísz





Egy végtelenül egyszerű ajtódísz





Mikor haza értünk vigyorogtam egy olyan jót!

Zalánt az oviban vagy háromszor küldtem ki kezet mosni, és én is voltam, kétszer.

Mikor haza értünk, megint kézmosás, és tízóraiztunk volna, erre nézem a kezét, hát ILYEN!


Aztán nézem a sajátom....


Asszem nem fogom tudni letagadni ezek után sem a kis terroristámat! :D

Zalán tojáskínálója, tojástartóból

 Jó kis nap volt, élveztem nagyon.

Az óvónők meg egy kicsit fel is piszkáltak, mert rákérdeztek, miért nem tartok én ilyen kreatívkodós délutánokat unatkozó, vagy tanulni vágyó anyukáknak, apukáknak, bárkinek.

És most ezen nagyon elgondolkodtam.
Gondolkodom, gondolkodom...
(TE jössz, ha összehozom az elsőt?!) :)