2012. december 31., hétfő

Ezt MUSZÁJ!

A kedvenc kék orrú macinkkal még egyszer boldogságosat!


Derek, Ágó, ugye, hogy ugye?! ;)

Lencsesaláta

Az év (REMÉLEM) utolsó vidám kis szösszenete, mert szilveszterkor ugye nevetni, mulatni és vidámkodni kell!

Szóval: Szilveszter napján tradicionálisan lencséből készült ételt kell enni, én ma a lencsesalátára szavaztam.

Recept:
Lencse beáztat, sós, babéros, borsos vízben megfőz.
Ha kihűlt össze kell kevergetni ízlés szerinti mennyiségű és fajtájú összetevővel, nekem tervben volt tejföl, mustár, lilahagyma, virslikarika, főtt tojás, és hűtőben összeérleljük az ízeket, majd hammm!

Azt viszont egy recept sem említi, ami a legfontosabb dolog:
- szenilisek NEM főzhetnek!
- főzés közben nem mész be a szobádba, nem csukod be az ajtót, hogy a hüsi folyosóról nehogy kihűljön a szoba!

Ha mégis voltál olyan balga, hogy ezeket a hibákat elkövetted, akkor megoszthatnád velem a titkot, hogy :
A.)
- miután a füst-szmogot nagyjából kikergetted a lakásból (kint mínuszok, az összes ablak sarkig nyitva - tehát KIHŰL a szobád!!!),
- gyújtottál gyertyát (cigifüst ellen állítólag jó, egy próbát égett lencse ellen is megér),
- fújtál levegő szagközömbösítő spray-t (ne higgyetek a reklámoknak, a Brise lótúrót sem ér!)
...ezek után hogyan lesz újra égett lencsebűztől mentes a lakásod??

(Nézzük a pozitív oldalát: a folyosóra tett szárítón lógó, amúgy ma reggelre megszáradt ruha az újramosás után tuti még tisztább lesz!)

B.) Miután bő 10 percig 20%-os ecetes-szódabikarbónás vizet forraltál a lábasodban, és a brikett meg sem mozdul benne, hogyan teszed újra használhatóvá a főzőedényed?!

Szóval ma nem eszek lencsesalátát!



Boldogat...

Tudom, tele van a hócipőtök, de MA ennek van a napja. :o)

Nem fogok megosztogatni undorító képeket a baleseti sebészetről, sem édes kiskutyákról, miért ne petárdázzatok, feltételezem rólatok, hogy mindenkinek működik a józan paraszti, és belátja, miért NE.
De lécci NE! :)

Amúgy meg, mindenkinek olyan ÚJ esztendőt, ami legyen tele boldogsággal, egészséggel, türelemmel, megértéssel, szerelemmel, szerencsével, és mindennel, amire csak vágytok.

Az én kívánságaimat elsuttogtam már az Univerzumnak, és tudom, csak akarni kell, és eleget mantrázni, hogy úgy is legyen, tehát részemről megtettem a legtöbbet, amit csak tehetek.

(Mondjuk a Télapó és a Jézuska sem hozott nekem idén sem kertes házat, de betudom annak, hogy még látják, nem elég erős a hátam, és ha havat kellene lapátolnom, meg végre kertészkedhetnék, kutyázhatnék kedvemre, ez olyan módon venne igénybe, hogy folyamatosan betegállományba lennék, szóval ÉRTEM kedves Univerzum, eddig miért nem!)

De a legfontosabb a gyerekeim, meg a család jóléte, egészsége után:
Legyen jövőre  olyan, hogy várok - várnak,  örülök - örülnek, hiányoznak - hiányzom, és jövőre  kerüljön el minden rossz, magánéletileg, munkában, és egészségileg.

És azt a pár barátot, aki nekem a napjaimat jobbá, szebbé teszik, lécci rájuk is mosolyogj, és tedd nekik is széppé, jóvá, EGÉSZSÉGESSÉ!

Elég konkrét voltam, azt hiszem! :)

Amúgy meg:
Köszönöm amit az idén kaptam, jót rosszat egyaránt.
A rosszból megpróbálok tanulni, a jót pedig élveztem, élvezem.
Köszönöm a régi és az új barátokat, a meglepiket, azt, hogy kerek egészbe nézve az évet, ha ennél rosszabb nem lesz soha, akkor az így is jó lesz.

Köszönöm kedves Univerzum, most egy picit pihenj meg, hogy holnaptól újult erővel vethesd bele magad a kívánságok teljesítésébe! ;)

Krimikedvelőknek

Ha lennének unalmas estéitek, van egy új, egyfajta Sherlock "feldolgozás".
Mai sztorik, abszolút 2012-es világ, de sherlocki-őrület és zsenialitás, no meg ott van azért Watson is. :)

Hátránya: ez még csak az 1. évad és csak 9 rész, de ezek határozottan jók!

Katt a képre az online moziért! :)



2012. december 29., szombat

Ééééés IGEEEN!

Van néhány alapszabály, amiket szem előtt kell, hogy tartsak.
Nem nagy dolgok, de akinek a lumbális részen 3-4, vagy akár 5 csigolyát is simán cserélni kellene, de már lejárt róla a gyári garancia, no, ezek azért fontos dolgok lehetnek.

Mivel már hónapok óta nem voltam becsípődve, és igazából nem is fájt annyira, hogy érdekes legyen, kezdek ilyenkor figyelmetlen lenni.
Mint ma is.

NEM EMELÜNK OLDALRA!

Tudom.

Nincs túl nagy gond, mert ha rendesen becsípett volna, fent maradok a dojoba, és ha segítenek lefeküdni a tatamira és ha kapok egy plédet, ráértem volna ott haldokolni egy pár napot.
De fel tudtam egyenesedni, és tudok járni, szóval simán hazajöttem.

Nem őszinte a mosolyom, és főztem rá krumplit, no meg mantrázom, hogy holnapra "...kutya bajom sem lesz!", de gyanítom, a sorverseny alól most ránézésre felmentést kapok.

2012. december 28., péntek

Óóóóóóóóóóóóóóóóó!

Szerelmes lettem egy percre! :D

A Hang

Mitimuti

Karácsony, Csordás-módra. :o)


A teljes fotókért katt IDE!

Aknamentesítés

A fiúk kupisabbak, mint 10 csaj, ezt régóta tudom.

Ez egy jó pár éves kép, lehet páran emlékeztek is rá.
Egyszer agyvérzést kaptam tőlük, mert elszabadult bent a pokol, most nem volt ilyen vészes a helyzet, de azért hasonlóképp idegölőek tudnak lenni, ha belemerülnek...



Zaza szobája picike, szinte csak az ágya van bent, meg itt van elraktározva a legtöbb háztartási lom, de alváson kívül nem is használja másra.
A Csongor szobája a játszószoba, itt vannak a játékaik, és ha épp nem nálam randalíroznak, akkor ott megy az őrület.

Az elmúlt hetekben rájuk hagytam, csináljanak amit akarnak, hisz szinte csak aludni jártam haza, azt a 2 órát, amit együtt töltöttünk, nem akartam vitával megspékelni.

Karácsonyra nagyjából rendet rakattam benne velük, de rájöttem, a kupi nem szűnik meg, csak ha én veszem a kezembe a dolgokat.

Az a fő probléma, ahogy ma rájöttem, mikor az apjuk elvitte őket az apás hétvégére, és bele vetettem magam az akadálymentesítésbe, hogy van ott egy halom dolog, amit csak napi szinten kipakolnak, de nem játszanak vele. Csak útban van, és felesleges rakosgatni való.
Dolgok, amikből már kinőttek, vagy amit igazán soha nem is használtak.

Úgyhogy elővettem nagy erős kukazsákokat és elkezdtem szortírozni, mi az, amivel nem játszanak?!

Botrányos a végeredmény.

Kukába is került jó pár dolog, ami szakadt, repedt, balesetveszélyes volt, de van 2 nagy zsák, amiben használható dolgok vannak.

Jön a következő probléma:
Okés, hogy felszabadítottam vagy 5nm-t a szobában, de most EZT hová tegyem?!

Tippek?

2012. december 27., csütörtök

Nosztalgiáztunk

Anyáéknál ma Hugi elővett egy nagy dobozt, ami tele volt régi fotókkal.
Jókat nevettünk a régi önmagunkon, voltak nagyon vicces képek.
De találtam jópárat, amit meg akarok tartani magamnak, úgyhogy kölcsön vettem és bescanneltem gyorsan.

Volt már egy régi fotóválogatásom, ITT!

Most egy pár új csemege következik! :)

Igen, ez a cuki kiscsaj én vagyok! :P
...és Ő is! :D
Az Anyukám, pár évvel ezelőtt... ;)
Vagány csajszi az anyum! 
Apáról most valahogy több akadt a kezembe, olyan fura, hogy ilyen kis vékony jóképű srác volt! :D

Ahogy nézem, a "jó tartást" tőle örököltem! :D





No, és aminek a "gyümölcse" vagyok én, és a Hugom! 
Hugiról az örök kedvenc, 1983-ból :)
Ennek a képnek meg kimondottan örülök!
Ő a Csordás papám, 1939-ben készült, itt 20 éves volt. :)


Mára ennyi, én kimosolyogtam magam, és tök jó volt újra látni a régi-önmagunkat!

Süti - hegyek!

A hugicám karácsonyi meglepije egy nagy doboz aprósüti volt, mindenféle különleges kis finomság.

Nem akartam csak egyet enni, de ott volt az a furcsa alakú, hát abból is egyet.
Az meg csokis? őt is megkóstoltam.
No, akkor EZ nehogy kimaradjon, őt is meg kell kóstolni...
...és így tovább...

Hugica, valami csodafini volt, de most picit szenvedek! :D

2012. december 26., szerda

Tudtam!

Tudtam, hogy hülye ötlet!
2 éve mondják, megállás nélkül, hogy semmi másra nem vágynak, csak egy gitárra.

Gitárt nem akarok!
De ők igen.

Karácsony jött, jön a nyomozás, mi a szívük vágya.
Gitár!

Ne máááááááááár!

Dede, gitár, és megírták a télapónak, jézuskának, minden fórumon hangoztatták, hogy GITÁRT szeretnének.

És milyen kis buta vagyok!
Végül azt mondtam, akkor kapják meg.
ÉN BALGA!
Sőt, hogy tetézzem, még egy gitáriskola könyvet, meg CD-t is kaptak.

No, úgy néz ki az itthoni helyzet szenteste óta, hogy a gyerek gitárral a kezében nyaggat ENGEM, és én kottát olvasok, meg dalolászok, meg...
Ehh!

Nem vagyok normális, sokadjára bizonyítom be saját magamnak!

Nyugi

Eszter említette a FB-on egy posztjában ezt a filmet, és kíváncsi lettem rá.
Gyönyörűen van fotózva, csodaszép képek,  helyek, szerintem cinikus, és "megmondogatós", attól függetlenül, hogy egy szót sem szólnak benne.

Hátránya, hogy a zene annyira finom, és meditatív, hogy a késő este, tök fáradtan elkezdett filmnézés mindig bealvást eredményezett, szóval nappal, vagy nem fáradtan kéretik megnézni! :)


Minusz

Az ünnep tragédiája?

Valamilyen oknál fogva egy 2 l-es termelői üveges egri leányka, egyenesen az egri pincészetből, fogta magát és megromlott.

Még jó, hogy tök véletlenül vettem egy üveg Aszút is, bár úgy voltam vele ez a 2 liter az én vendégseregemet bőségesen kiszolgálja.

Szóval Apukám rosszalló tekintete mellett a mosogatóba öntöttem az egészet.
Szegény bor!

2012. december 24., hétfő

Fenyő illat

Megjött a hangulat, most, hogy már ágyba bújtam.
A karácsonyfa itt van az én szobámban, és TÖMÉNY fenyő illat van bent!
Imádom!!!

Csoda szép lett a fenyőfánk, majd megmutatom holnap azzal együtt, hogy hogyan karácsonyoztunk mi.

Most csak egy rövid szösszenet, még délutánról:



Amúgy egy tök nem normális-normális karácsonyunk volt.
Feljöttek Anyáék 4-kor, elkezdtünk főzni, Papa meg a fát beállítani, mert gyökereset hozott az ex
Aztán feldíszítettük közösen a fát, a két kisfickóm, Apukám és én.

Közben Csongor mondja, hogy ő azt szeretné, ha apa is velünk vacsizna.
Nekem ugye nem kell mondani, hogy azért ez nem volt ilyen egyértelműen jó gondolat, de ő csak sipogott rajta.

Az apja pont hívott, Csongor elkérte a telót és mondta neki is,, hogy nekünk együtt KELL vacsizni.

5-kor feljött az apukájuk, pont akkorra lett kész a halászlé, a sült hal, és a mákos guba.

Úgy vacsoráztunk, ha anya, apa, a 2 kis terrorista, én és az ex.
Tiszta idióta helyzet!

De karácsony van, a fiúk meg nagyon élvezték, szóval mindegy...

Na ezért jó, hogy jóban vagyunk, és nem köpködünk egymásra, mert nem volt kínos, vagy szar, csak furcsa.

Vacsi alatt, mikor a levessel már végeztünk, Pityu az asztal alatt pötyögve felhívott, mert így beszéltük meg, én meg felálltam, és elmentem "telefonálni".
Így titokban becsempésztem a fa alá az ajándékokat, aztán telefonnal a kezemben visszamentem az asztalhoz, "elköszöntem hugikatitól" és leűltem, folytattuk a vacsit.


Aztán felálltunk, és a fiúk mentek a szobába és volt nagy sikítás, hogy:
ANYAAAAAAAAAA! Egy CSOMÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ ajándék!

Nekiestek, bontogattak.
Meg voltak őrülve!
A gitár 1000 %-os találat volt, nem hiába 2 éve mondogatják. Tényleg örültek, nagyon!
Nem győztek bontogatni, és olyan jó volt nézni az örömüket! :)

Jó kis este volt. :)


Hangulat hozó

"Panaszkodtam" Dereknek, hogy nincs karácsony-hangulatom.
Erre ezt küldte Nekem! :o)


Cserébe remélem érzed, amit ÉN küldök Neked!

Gyógyulj!

Szeretlek! :o)
 

2012. december 23., vasárnap

Hangolódás

2 napja nem kell hajnalban kelnem, és ez OLYAN JÓÓÓÓÓ!
Ki is használom, 8-ig alszom, vagyis itt körül szoktak a fiúk kiverni az ágyból. :)

Ma délelőtt befejeztük az ajándékokat, a csomagolást, és végre nagyjából REND van nálam.
A mantra (és/vagy a pálesz) segített, nem vagyok rosszabbul, csak fáradt vagyok, a végtelenségig.
De van még 1 hetem, szóval be lesz pótolva az alvás, és a régi fordulatszámon pöröghetek tovább nemsokára!

Délben Anyáéknál voltunk, ettünk egy szenzációs töltött káposztát.
Én soha nem fogok tudni ilyen káposztát csinálni, úgyhogy most szeretném az Univerzum illetékes tisztségviselőjét megkérni, hogy az Anyukámnak utaljon ki még nagyon sok-sok-sok-sok évet, mert öreg mamókaként is az főztjét szeretném enni vasárnaponként délben! :)

Délután volt egy vendégem, és itt hagyott "valamit", mert azóta is indokolatlanul jó kedvem van!
(Mielőtt pletyka lenne belőle, hölgy volt az illető, és a perverz gondolatokat is kéretik félrerakni!)

Úgy feldobódtam, vagy nem is tudom, visszakaptam egy halom energiát, hogy nekiestem még egy kis kreatívoskodásnak, összemaszatoltam újra a konyhát, úgyhogy a mai 3 takarítás ismét megvolt a konyhában. :D


Egy kis kulisszatitok: ilyen, ha Andika játszik! :)


Igen, van sebészkesztyűm, de most nem is gondoltam, hogy festeni fogok, csak úgy belesodródtam a dologba, és mikor beugrott, hogy "...hoppá! maszatos leszek!" - addigra már késő volt!


Vacsora után a sarkamra álltam, és nekiestem a fiúknak, csináltam nekik új frizut. Már a hátukat verdeste a sörényük, és jobban szeretem, ha kis csini, rövid a hajuk.

Van CSOMÓÓÓÓ új fotóm, mutogathatok?!
Ja, ez az én birodalmam, úgyhogy: MUTOGATOK!

Este már pizsiben eszünkbe jutott, hogy gyertyázzunk még egyet.
És olyan szépek voltak ezek a kis lükék, úgyhogy megmuti őket:


Aztán voltak új dobozkáim is, ők karácsonyi ajándéknak lettek kérve, ma már díszcsomagolásban pihennek valahol... :)



Van egy csomó olyan, amit úgy megmutatnék, de mi visszük meglepibe, úgyhogy ők még had maradjanak titokban.

Csak egyet, amit én kaptam a fiaimtól, a szeretet, 3D-ben. :)


Mára ennyi!

Pihenjétek ki magatokat, holnap frissen, üdén, boldogan álljatok-üljetek a karácsonyfa köré, ne szomorkodjatok, ha valaki hiányzik onnan. Inkább tegyetek ti is az ünnepi asztalra még egy terítéket, azoknak, akik nem lehetnek veletek.

Mindenkinek Boldog Karácsonyt kívánok! :)

2012. december 22., szombat

A Hang

Tegnap bealudtam a jóindulat szakkör közepén, és most mutatja Derek, mit szalasztottam el.

Ez a kislány valami zseniális!
A hangja nekem totálisan Amy Winehouse.
Ő sem passzolt testileg a hangjához, és most annyira fura látni, hogy ebből a csöpp kis csajsziból tör elő az az érett, erőteljes gyönyörű hang.

Itt a tegnapi dala, ha valaki velem együtt lemaradt volna róla:


Utolsó percek

Jól elbaltázott decemberem karácsony előtti utolsó 2 napján végre hozzá foghattam ahhoz, amit normál esetben szétosztok 2 hétre.

Ma sikerült végre adventi asztali díszeket csinálnom, megfestettünk, ragasztottunk
egy csomó dolgot a fiúkkal.
Épp ezért a konyhát ma már háromszor fel kellett takarítani, az egyik nadrágomat ki kellett dobni, mert egy fél üveg fényes lakk ömlött az ölembe, és esélytelen, hogy ezt ki tudjam szedni majd valamivel.

Vettem karácsony illóolajat tegnap, amit bele akartam csöpögtetni a párologtatómba, viszont a csöpögtetős feje kiesett, és egy majdnem egész üvegnyi illóolaj ömlött a párologtatómba, az asztalra, és mindenhová.
Most már kezdem unni a tömény "karácsony illatot", egyszerűen nem lehet megszabadulni tőle.

Szóval káosz a köbön, de ez az én elemem, vagy nem?!

A másik meg:
Tegnap hazafele jövet beugrottam egy helyre, egy nagyon jó baráttal találkozni egy picit.
Kértem egy forró csokit, ami meglepő módon forró volt, és az első korty az sikeresen leforrázta a torkom.
No, most jön a szokásos: seb a torkon + fáradtság + stressz + kimerültség = ilyenkor szokott a tüszős mandulagyuszi leverni a lábamról.

Érzem a sebet a mandulámon, ha nyelek, nyomott vagyok, olyan influenzás-agyonverten érzem magam most a kis testemben.

Az előbb beszéltem a Hugommal, terápiás jelleggel utasított egy kis pohár pálinka elfogyasztására, szerinte meg fog gyógyítani, és ha a mantrámat is hozzáadjuk, akkor ÍGY lesz!

"Egészséges vagyok! Egészséges maradok! Egészséges leszek!"

Viszont!
Most hívott Ágó, hogy talált egy nekem való kis fotómasinkát, úgyhogy ha nem is szenteste, de a fa alá kerülhet végre egy jó kis gép.
Andikának, Andikától! A legtutibb, mert mindig olyan jól eltalálja a csajszi, mi is a szívem vágya! :P

2012. december 21., péntek

Ajándék

Tudom, már mutattam, csak még itt nem.

Egyik este munkából hazajöttem, belestem a postaládába, és volt ott egy hatalmas boríték, egy vadidegen nőtől, Csabáról... Nem értettem.
Kibontottam, és visítás volt, este negyed 10-kor, a lépcsőházban. :D

Ezt kaptam a Hugimtól! ;)
Cuppppppp érte!



Kedves Jézuska!


Hozz nekem lécci egy időgépet, amivel a napokat hosszabbá tudom tenni!

És kérek szépen egy kertes házat, mert szeretnék virágozni, kertészkedni, no meg kutyusokat tartani, (meg lovat), és kiülni tavasszal a kertbe, nézni, ahogy nő a fű, meg szeretném az összes nyűgjét baját a  kertesházas életnek, szóval ha kérhetek én is... :)

A többit meg a fejemben megtalálod! ;)


2012. december 20., csütörtök

Az elmúlt két hét...

...kaotikus volt, fárasztó, őrjítő, agymosó, kikészítőőőőőőőőőőőő!

Ha azt mondom, hogy 2 hét alatt sikerült összehozni 43 óra túlórát és holnap még egy 12 órás is előttem van még (LEGYEN CSAK 8 ÓRA! Legyen csak 8 óra! Legyen csak nyoooooolc!), szóval nem, nem értem rá nagyon unatkozni.

A karácsony előtti időszakot szeretem, már alig várom, hogy december 1. legyen, hogy nekieshessek a lakásnak, és karácsonyosba öltöztethessem.

Aztán nekikezdünk a fiúkkal kézműveskedni, festünk, ragasztunk, mindenféle szép kis meglepiket csinálunk a mamáknak, Keresztanyunak, mézeskalácsot sütünk, ...
No, idén addig jutottam, hogy a karácsonyba öltöztetés 1-én megtörtént.

Azóta gyakorlatilag csak aludni járok haza, de örömhír, hogy a gyerekeim még megismernek!
(pozitív hozzáállás Andika, POZITÍV hozzáállás!!!)

Volt szerdán egy karácsonyi műsor az oviban, cukik voltak a kicsik, és amikor a kedvenc óvónénim úgy nyitotta meg az ünnepséget, hogy ezzel a kis műsorral a karácsonyra készülődésre akarják a lelkünket felkészíteni, háááát... Az minden volt, csak jó nem.

Alapból nyomorultul érzem magam mostanában, minden karácsonykor, mert azért a hiány az hiány, még ha nem is konkrét személyre fókuszálódik is.
És felerészben gyerektelen is vagyok karácsonykor, mert a fele az ugye apáé, szóval nyaff van ilyenkor.
A tavalyi karácsonyt sikerült extra vacakká tenni azzal, hogy az (ex)szerelmem "elfelejtett" jönni, aztán az úgy is maradt. Úgyhogy jubileum is van, ami tuti "jó" érzés...

Idén ez az őrültekháza  a munkahelyen, a feszültség, hogy SEMMIT nem tudtam megcsinálni abból, amit akartam....

Viszont!
Nézzük a pozitívumokat!!!
Az jó hír,hogy a fiúk apukája vesz nekünk holnap egy fenyőfát, és ma vettem egy doboz szaloncukrot is végre.

Anyukám kitalálta a tuti karácsonyi menetrendet, miszerint vasárnap (dec.23.) úgyis ott ebédelünk, hétfőn (dec.24.) előkészíti a halászlevet, és feljönnek hozzánk ebédre, itt csak be kell majd fejezni.
Megebédelünk, aztán fát díszítünk, majd hátha benéz hozzánk a Jézuska is... (köszi Mami!!!!!!)

Dec.25. mindíg apás a fiúknak, akkor van nagy családi muri Varga mamáéknál.
Aztán meg nem tudom, hogy lesz.

Úgyhogy a holnapi NEM világvégét várom már nagyon, mert hátha sikerülne a fordulást magasabb szintre lépve átélnem (mondjuk ezen agyalok napok óta, hogy hulla fáradtan, zsongó számsorokkal a fejemben, a kollégák nem épp pozitív rezgéseivel körülvéve hogy a frászban fogok én nyugodtan, kiegyensúlyozottan, boldogan, POZITÍVAN, .... ott állni a "kapuban"?!)

No, mindegy, majd valahogy meg, és átéljük, aztán majd...

Várom a leállást, azt az 1 hetet, amikor nyugi lehet végre.

(Nem tudja valaki, a hugimék mikor akarnak hazajönni végre???) ;)

2012. december 13., csütörtök

Holnaptól...

...nem leszek.
Vagyis leszek, csak épp üzemen kívül.
Holnaptól hosszúzás van.
Pénteken, szombaton reggel 10-től este 10-ig.
(Igen, jól olvasol, szombaton is, mert hát ugye a szombat az hétköznap, vagy nem?!)

Jövő héten meg reggel 6-tól este 6-ig, úgyhogy kellene egy bejárónő, aki főz-mos-takarít-VASAL-gyerekezik, mert nekem ezt most nem adják meg az égiek.

Tök jó lesz, SEMMIT nem fogok tudni készülni a Karácsonyra, mert 21-én még meló, ezerrel, 22-én szombaton, ha nagyon-nagyon ügyesek vagyunk, már nincs meló, és talán el lehet menni boltozni is, aztán hétfőn már dec.24.

Szóval ennyit a ráhangolódásról, az együtt készülődésről.
Jövőre okosabb leszek, már szeptember-októberben neki  ülök a gyerekekkel karácsonyi meglepiket készíteni, mert ez az idén sajna együtt töltött idő hiányában elmarad.

Na de mint tudjuk: a pozitív hozzáállás...
Szóval mantrázom magamban, hogy:
"Kedves leszek, kipihent leszek, nyugodt leszek, egészséges leszek, lesz időm mindenre és mindenkire, jó hangulatú lesz a karácsony,..."

Közben meg előre sírhatnékom van az egésztől.

Egy tökéletes óvónéni...

...bevállalja a foghúzást is, és így önkéntelenül is a köztudottan fog-parával megvert anyuka válláról levett egy iszonyú nagy terhet...

Ma reggel szólt Zalán, hogy mozog a foga. megmozgattam (a hideg rázott közben), és jéééé, tényleg!
Este meg hív  munka közben, hogy "Anya! Edit néni kihúzta a lötyögős fogamat!"

Ez volt az első... :)

2012. december 10., hétfő

Hétköznapi hősök

Ma a nap hőse, nekem, az Apukám!

Reggel értünk jött, hogy a fiúk ne fagyjanak halálra (ezért is KÖSZI!).
Megyünk az oviba, -9,5 fok, nagy hó, emberek jönnek-mennek.
Az út szélén áll egy kislány a hóban, a bicaját piszkálgatja (ma nem is értem egyáltalán miért vették elő a bicajokat az emberek, hisz a takarítatlan havas utakon csak tolni lehetett).
Papa kinéz: - Hát Ő meg mit csinál?
- Úgy látom leesett a lánca.

Papa fékez, leáll, kiszáll, és megy, segíteni a kislánynak.

Tudom, ez lenne a normális és az alap.
De senki nem állt meg mellette csak az én Apukám, szóval a mai piros pontot biztos bevésték neki az "égiek"! :)

2012. december 9., vasárnap

Jó néha újra gyereknek lenni


Nem szeretem a telet, ez nem az én évszakom.
Nekem fény kell, meleg, zöld fű, fák, virágok, hársfa illat, madárcsicsergés, szóval tavasz-nyár, de a sarat, az esőt, a hideget nem szeretem.

Ez alól kivétel, ha havazik.
Hóbolond vagyok.
Anno az exemet azzal őrjítettem meg, hogy hatalmas pocakkal is, éjjel 10 után mikor rákezdett az akkori évi első hóesésre, hatalmas pelyhekben, öltözni kellett és MENNI!
A hóesésben muszáj sétálni, főleg az első hóban.

Szóval a hó jó, addig amíg nem kezd olvadni.
Ilyenkor az se baj, ha olyan hideg van, hogy a talpam alatt ropog a hó, az orrcimpám meg összeragad, és szinte süt a hideg.

Tegnap elkezdett végre nálunk is havazni.
Kint voltam az első hóban is, ma meg ebédre mentünk mamiékhoz, és ott is őrültködtünk egyet.

Ebéd után próbáltam kicsit leereszteni, de mivel a fiúk kimentek hógolyózni, és 2 percenként szaladt be valamelyik egy vélt, vagy valós sérelemmel, muszáj voltam felöltözni, és kimenni.
No, azalatt a 1,5 óra alatt, míg megérkeztünk, megebédeltünk, sziesztáztunk egy kicsit, jókora hó leesett.
Neki fogtam letolni a járdáról, aminek Csongor örült a legjobban, mert egy kupacba hordta, és várfalat épített belőle.
Zalán szintén fogott egy lapátot, és dolgozott velem.

Aztán előkerestük a szánkót, és felébresztettük a Papát, hogy irány a Berettyó gát!

Fura volt, amikor én gyerek voltam, akkor mihelyst elkezdett havazni, tele volt a gátoldal sikongató gyerekekkel.
Most viszont csak mi négyen voltunk kint.
Nem kellett a jó helyekért harcolni, miénk volt az egész gát! :D

Iszonyú jót szánkóztunk a fiúkkal!
Fura, tavaly még féltek, és szinte csak úgy voltak hajlandóak csúszni, ha Papa, vagy én mögéjük ültünk, most meg első perctől egyedül csúszott mindkét kicsi pasim.

Nagyon jól éreztük és kerekre nevettük magunkat, most egy olyan 2 órára ismét gyerek lehettem én is, amikor semmi nem számít, csak élvezzük az élet  adta apró örömöket.

Tanulság: nem elég 1 váltóruha, és minimum 2 kesztyű kell, vagy ha 1 van, az legyen orkán.
És holnap vennem kell Csongornak egy hótaposót, de kit érdekel?!
Lehet végre ismét szánkózni! :D


Esti vigyor

Tegnap este engedem a kádba a fürdővizet a fiúknak, egyszer csak beront Zalán, kezében egy Bounti, amit az egyik télapó csomagból vadászott ki, és a kezembe adta:
- Tessék Anya, fogadd szeretettel, ezt Neked adom!

Elolvadtam, megrogytam, agyonöleltem, és pusziltam.
Mikor végre szóhoz jutott ismét, folytatta:
- Nem azért adtam, mert kedves akartam lenni, hanem mert nem szeretem, tudod, KÚÚKUSZos...

No, ekkor meg a röhögéstől estem majdnem bele a kádba, és újra megszorongattam a kis nyavalyást! :D
Zabálni való kis pasi!