2012. május 31., csütörtök

Infarktus

Állok a konyhában, nyitott ablaknál, és várom, hogy megfőjön a köretem.

Pont az ablakom alatt kap durrdefektet egy hatalmas pótkocsis teherautó, színig dübbentve sóderral.

Szerintetek milyen hangja volt????
Simán halláskárosult lettem, a fülem cseng, a szívem meg kihagyott egy percre.

Asszem ma megőszült megint pár szál hajam!

2012. május 29., kedd

Medálok

Sikerült mostanában a pesti kiruccanások alatt egy csomó jó és szép papírt begyűjtenem, és végre időm is volt, úgyhogy készültek új medálok.

A teljesség igénye nélkül itt van pár album mutatóba.
Katt a képre, alatta megtalálod a teljes albumot!

Pillangók, kicsit másképp:

Virágok, kicsit másképp:


Páva:

Hello Kitty, a csajok kedvéért! :


2012. május 27., vasárnap

Egy kis fülbemászó...



Gyermekszáj, második felvonás

Van egy halom szép kézműves szappanom, ott sorakoznak a fürdőben, egy nagy bambusz tálban.

Zalán bejön, nézi őket:

- Anya! Ez milyen szappan?
- Ez kókuszvajas.
- És ez?
- Ez körömvirágos.
- És ez? Mert ez nagyon büdös ILLATÚ, olyan az illata, mint a bodobácsnak!
(Köszi kisfiam, elvetted a kedvemet az extra szűz olívás szappantól egy jó időre!)

Gyermekszáj

- Anya, megyünk a játszótérre?
- Nem, Ica mamiékhoz megyünk!
- Hát haza jöttek végre? (a méhekkel voltak vándorolni) Jó sokáig voltak az erdőben! És ott is aludtak?
- Igen.
- Hol? Az autóban?
- Nem, vittek fabódét, és abban. Kicsi fa házikóban.
- Hú, Anya! MÉG JÓ, HOGY NEM HALTAK MEG!
- (ez most hogy jutott az eszébe?!) Még jó! De miért haltak volna meg? :O
- Hát tudod! Vaddisznó! FARKAS! Róka! Medve! Meg a többi húsevő!
Én nagyon szeretek Ica mamiéknál lenni, jó, hogy haza jöttek végre!

:D

2012. május 26., szombat

Ez sem ment egyszerűen!

Hónapok óta készülök kifesteni a konyhát, ablakcsere volt, és erősen lerongyolódott tőle az amúgy tökéletes összkép a konyhámról.

Festék VAN, teddy hengert vettem, csak időm nem volt, mert vagy a kicsi pasikkal voltam elfoglalva (enyém-hétvégéken), vagy Pesten császkáltam (apás hétvége).

Most nagyon megacéloztam magam, MUSZÁJ megcsinálni, mert utálom már nézni.
A fiúk cukik voltak, megértették, én meg nekifogtam.

Konyha kipakol, cucc elővesz, festék...
FESTÉK?
Basszus, nem, nem EZ  a szín van...
Ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!

Találtam egy befőttesüvegnyit, elrakva javítószínnek, tehát igen, jól emlékszem, VAN, csak épp nem konyhányi mennyiség.

De ügyes voltam, csak a 2 sérült falat gurítottam át, az utolsó cseppig kitunkoltam a piklit, és kész a konyhám!
Már meg is száradt, és TÖKÉLETES!

2012. május 21., hétfő

Hétvégi őrület!!

Már kétszer lett elnapolva, de most végre összejött a kreatívkodós hétvége.

Sokak szerint nem vagyok egészen komplett, hogy csak úgy fogom a bőröndöm, és elutazom valakihez, akivel még soha nem találkoztam, és ott is alszom. :D

De le volt informálva, hogy nem szervkereskedő, és foglalkozását tekintve nem is Madam, szóval nagy kárt nem tehetett volna bennem.
És bár nem vagyok jó emberismerő, de túl kedves volt ahhoz írásban, hogy emberevő legyen.
Szóval mentem Eszterhez és kapaszkodjatok meg: egyetlen kis telefonos segítség után eltaláltam hozzá!!!

Megismerkedés, lepakolás, zöld turmix, aztán gyerünk, tali Ágóval.
Térdig jártuk megint a lábunk, az összes kreatívos, gyöngyös, kellékes boltot bejártuk, amit egy bejárható körön belül találtunk.

Vettünk egy CSOMÓ szuperebbnél szuperebb dolgot, és hazacuccoltunk.

Húúú, ezekből tuti dolog készül, majd megmutatom, ha kész lesz!

Áhhhh, nincs bagoly őrület! Valamire majd jó lesz... :D

...és mert bagolyból soha nem elég... :P

Kezdődött a gyöngyfűzés oktatás, eredetileg ezért volt a randi megbeszélve Eszterrel.
Az kb. az első negyed órában kiderült, hogy ez egy nehéz szakma.
És bármilyen egyszerűnek nézett ki elsőre a befoglalt golyót megcsinálni, háááát....

Ez Eszter műve, azaz az ÉN ajándékom! ;)
Nekünk nem sikerült.
VISZONT!
Rommá nevettük magunkat, és marha jól szórakoztunk!

Mivel a 4 óra alvás nem tart túl sokáig életben, hamar lefeküdtem, a pizsiparti elmaradt, mert a beígért többi csaj nem jött el, úgyhogy kettesben voltunk Eszterrel.

Reggel ébredés, pakolás, öltözés, és A REGGELI.

Kapaszkodjatok: ÉN, aki rühelli a zellert, isteni sajtkrémet ettem zellerszárral kikanalazva!
Ja, meg az Eszti s.k. sütött magvas kenyerével...
Meg ettem még pár extra vegás cuccot, (Betond, kezdelek érteni...) és teli hassal, na meg bőrönddel elindultunk A KIÁLLÍTÁSRA!

Évekkel ezelőtt láttam a NatGeon / Discoveryn? egy filmet a preparált emberi testes kiállításról, és már akkor belém állt, hogy nekem ezt látnom KELL!

Most valamikor év elején láttam meg a hírdetést, hogy Pesten van a kiállítás pár hónapig, és azóta is evett a fene, és bennem volt a menőke.

Most össze jött!
Jött Ágó is, meg csatlakozott hozzánk erre a napra Bozót is.

Nem tudom leírni, egyszerűen csak iszonyatosan-nagyon-nagyon-szenzációsan jó volt!

Előtte azért volt egy nagy séta a Király utcában a Goubában...
Húúú, hogy ott miket láttunk!
Van egy csomó ötlet a fejemben, csak kellene sok-sok ráérős szabadidő, meg hely, meg azért társaság is jó lenne, hogy együtt, és basszus, olyan csoda dolgokat lehetne csinálni!
Teljesen belelkesültem.

Aztán a kiállítás után volt egy kis ejtőzés egy szuper kis kávézóban, azután vonatra raktak a lányok.

Esztertől kaptam egy csodaszép meglepit, egy igazi kis egyedi ajándékot: egy könyvjelzőt:


És hogy egyből ki is tudjam próbálni: egy könyvet is. Na jó, azt csak kölcsönbe.
Nagyon tetszik, egy misztikus mesevilág, az Eragon.
Úgy bele merültem az olvasásba, meg közben azért volt egy kis "derekezés", hogy észre sem vettem, úgy elrepült az a 3 óra utazás.

És bár nincs karácsony, mégis csak van karácsony, mert...
KAPTAM EGY CSOMÓ MINDENT! :D

Derek meglepi doboza, mert már megint csomagolt nekem!

...tele csokival, egy 8 gigás microSD-vel, meg persze a 2 UFO!
Ezt is Derek... Csodaszérum, hogy ismét fiatal legyek és SZÉP! :D

UFO-k!!! Kicsit nem figyelek és máris az erkélyemen rajolnak!
Ja és Ágótól a Goubán kaptam 3 kis csoda kézzel gyártott szappant, próbaképp.
Mert bár kattanok a kézműves szappanokra, a vacak manna-tapasztalat majdnem teljesen kiölte bennem ezt a dolgot.
Nem akarják hagyni, úgyhogy egyből hármat is ki kell próbálnom! :D

Köszi csajok még egyszer a szuper kis hétvégét!

Az van, hogy...

...van ilyenem:

Örömbóóóódottá!

IGEN!

Nagyon, nagyon, NAGYON élveztem!!!



2012. május 17., csütörtök

Lehetek ilyen szerencsés?

No, csak itt egy rövid kis szösszenet vasárnapról. :)

Szombaton vettem egy nagyon cuki, nagyon dögös ruhát magamnak.
Igen ÉN, és igen, RUHÁT! :D
(mostanában mintha valami nem klappolna velem...)
Sőt, hogy fokozzam, nagyon dögösnek érzem magam benne! :D
(jó, oké, elmegyek orvoshoz, és kezeltetem magam, mert ez már tényleg túlzás!)

Mikor hazamentem ki is mostam, aztán kiraktam az erkélyre, mivel volt vagy 30 fok, gondoltam hamar megszárad.
De nem akartam megtörni az anyagot, így nem csipeszeltem...

Este online éltem, mesélem itt a világ másik felén élő barátoknak, hogy basszus, itt akkora vihar lesz, hogy az már botrányos!
Aztán lefeküdtem.
Éjjel ébredek, hogy mindjárt lekapja a szél a 4. emeletet, én meg repülök vele, mikor beugrik: A RUHÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁM!!!

Redőny feltép, szélviharba ki, a ruha meg sehol...

Andika dühöng, hogy miért is vagyok ilyen nyomi, feledékeny, béna, végre egy valami, ami nagyon bejön, és most huss!

Vasárnap reggel morcos ébredés, szakadó eső, és hideg.
Még egyszer kimásztam az erkélyre, de a rucim nem szállt vissza.
Kimentem a konyhába, tébláboltam, bámultam az esőt, aztán látom, hogy a ház előtt a frissen vágott fűben van egy nagy kupac fekete valami.

Cipő-kabát, futás le!

És igen, az én cuki kis rucim volt összeázva, sárosan, egy kupac rongyként ott, de egy újabb mosás tökéletessé tette! :D

2012. május 16., szerda

Úgy érzem...

...egyre inkább szélsőségesebb leszek.

Van, hogy hetekig, "be nem áll a szám", állandó közlés kényszerem van, azután meg hetekig csend.
Van mondanivalóm, csak valahogy nem tudom leírni.
Nem tudom, hogy hogyan írhatnám...
Nincs rá idő, mert elmegy ezernyi másra, ami fontosabb.
Nem vagyok benne biztos, jó lenne-e, ha leírnám.
Vannak, amikről meg biztosan tudom, hogy nem szabad leírni...

Most is voltak jó sztorik, izgik, mókásak, idegesítőek, cukik, szomorúak, csak...
Belendülök majd, jó?! :)


2012. május 8., kedd

Anyák Napja Csongor osztályában

Hihetetlen, milyen okos, FELNŐTT nagy fiam van!
Nagyon szép műsort tanult be az osztály, énekeltek, szavaltak, táncoltak, és mindenki, kivétel nélkül annyira nagyon ügyes volt!
Azt osztályfőnök nagyon jól összeállította az egészet, szép zenékkel, és szép versekkel, szóval nagyon, NAGYON szép volt.
Köszönjük Eszter!

Most pedig fotók, bocsi, van ezer, de nem válogattam, hanem megkapjátok mindet, mert olyan édesek ezek a kis lököttek


Egy 8 éves barátság: Bencével


Zsófika! :)

A nagy barátság!!! Kristóóóóóóóóóf! :D

:D

Galeri 

Bohócok! :D


Mamika! :)

Olyan szépek! :)

Koncentráció

A lehajtott fej a műsor része :)

És TÁNCOL!

Homályba veszve, de nem lehet minden tökéletes... :D

2012. május 7., hétfő

Zsákmány

A teljesség igénye nélkül... :D

Nagy siker volt a bagoly, találtam új fajta papírt, amin vannak új szépségek!





Pest 4/2

Kaotikus nap, rohanós, randizós, pörgős, ajándékokkal teli, vásárlós, utazós,... szuper!

Reggel kis kavarodás és pici késés után végre előkerült Betond!
Egy közeli bevásárlóközpontot adtunk meg célként, hogy ide mindketten eltalálunk.
Sok-sok éve "ismerjük egymást", legalábbis nagyon régen olvasom a blogját, belefecsegek, és ő is olvas engem, plusz privátba is beszélgetünk, ha olyan dolog van, ami nem a blog kommentoldalára kívánkozik.

Nem tudom a ruha instrukció segített, vagy fényképről a való életben is felismerhető vagyok, de egyszer csak ott jött velem szemben széles mosollyal az arcán...

Leűltünk, beszélgettünk.
Jó volt.
Ja, és kaptam ajándékot is!
Ez a csoki valami istentelenül fincsi, hugival megdézsmáltuk, de a rágót azt nem bántottam, holnap átadom a fiúknak! ;)


Még pénteken kaptam Ágótól is meglepit, itt van Ő, az aktuális szerelem medálommal :)



Mikor elbúcsúztunk, Betond ment gyerekezni, én meg Ágóval randiztam aztán rohanás volt a Kreatív Hobbyba, meg a Hobby Művészbe, mivel vészesen záróra tájékán voltunk már.

Vettem egy csomó papírt, szalvétákat, nyaklánchoz láncokat, organzát, bőrt, szóval matatás volt ezerrel.
Sajna nem csak a záróra szorított, a FONTOS FELADAT az még jobban, úgyhogy nem sokat sétáltunk, csak egy kis isteni smoothies csusszant le a California Cafee-ban, és rohantam haza.



Az ikrek tündérek, délután 15:30 körül kezdődik a nyafizás és olyan 20:30-ig tart, de egy kis babkocsizás, meg fenékcipelés az nagyban segíti a dolgokat! :D

Éjjel többször álmodtam, hogy sírnak a babák, aztán arra ébredtem, hogy nem álmodom: sírnak a babák.
Míg hugi az egyiket szoptatta, én a másik száját próbáltam betömni átmenetileg a cumival.
Nem egyszerű 2 csecsemővel, ezt tapasztalat nélkül is 100%-ra tudtam, de így, benne is élve, látva, háááát...
Lesz még pár nehéz napja a hugomnak, de főleg nehéz éjszakája!