2013. november 30., szombat

Napi vigyor

Zalán fekszik a földön, előtte egy könyv, és OLVAS!

Nem tanulták még az összes betűt, néha kérdez, hogy "...ez mi, Anya?", majd folytatja

Este, mikor ágyba bújunk, ott is elvan egy darabig, csináltattam nekik anno egy falvédőt, lehet emlékeztek is rá, tele van betűvel, és bejött a számításom. 

Bogarászgatja! :D

2012. szeptember


Élni tudni kell!

Múlt szombaton ledolgoztuk a mai áthelyezett munkanapot.

Csütörtökön szóltak, hogy izé...

Haza jöttünk tegnap este 10-kor, gyors aludtunk egyet, majd ma reggel 8-ra visszamentünk.

Este, fél 5-ig.

Szombaton.

Szeretek mindenkit!

...amúgy meg anyáéknál disznótor volt, és volt olyan drága, hogy kiszaladt amikor kész lett a hagymás vér, majd délben a pecsenye.
5 ember volt boldog, és jól lakott, úgyhogy isteni dolgunk volt a szombati dupla túlóra alatt!

A nap mondata

"Szikorát szavazzuk ki!" :D

2013. november 28., csütörtök

Toxikus ránk ez a város (D. után, szabadon)

...avagy újabb ámokfutás Zalánnal...

1 hónapja vettem észre, hogy van egy kidudorodás a lágyékánál.
A gyerekorvosunk azt mondta sérv, automatikusan kérte a sebészeti időpontot, és nem csinált vele semmit.
1,5 hét múlva voltunk Debrecenbe, ahol megállapították, hogy nem sérv, hanem nyirokcsomó duzzanat ami be van gyulladva. 4 nagy hatalmas göb volt ott a lágyékánál.

Mondták, hogy csak diklofenák krémmel kell kenni, 2-3 hét múlva nyoma sem lesz.

Csak nem múlt neki, 1 hét után is érzékeny volt, és vissza vittem a gyerekorvoshoz kedden.
Kérdezte, hogy a sebészet csináltatott vértesztet? Kapott antibiotikumot? Mondtam, hogy nem.
Gyors felhívott valakit, konzultálni, és abban maradtak, hogy kapjon Azi Sandozt, és le kell tesztelni toxoplazmára, toxocara-ra, és bartonellára.
Ezt a szeghalmi laborban nem lehet, így be kell utazni Gyulára.
Mondtam, hogy semmi gáz, csütörtökön megyünk a pszichora, kontrollra.
Örült, gyors írt beutalót, és mindenki boldog volt.

Úgy volt, hogy reggel 9-re megyünk a gyermekkórházba, az ambulanciára, tök jó, mert csütörtökön pont a nefrológusunk van, és leveszi a vért, majd mehetünk a 12:00-ás időpontunkra a másik kórházba.

Ma reggel beugrott, hogy kedd-csütörtök nagyvizit. 10-11-ig.
Úgyhogy gyors hívtam a kórházat, hogy megkérdezzem a nefrológusunkat, ha bemegyünk 10 előtt, soron kívül leveszik-e a vért neki, vagy inkább menjünk a pszicho után?

Erre a dokinő sokkot kapott, jól leszúrt, hogy 1 hónapja ott a csomó, be van gyulladva és senki nem küldött még be a kórházba?
Kérdezett egy csomó dolgot, harapta, karmolta-e meg macska az utóbbi 2 hónapban, volt-e sebe, gombás fertőzése a lábán, volt-e megfázva, lázas volt-e,...
Plusz mondta, hogy most azonnal induljunk, ne várjuk meg a vizitet, de előbb szedjek össze vagy 5 napnyi cuccot a gyereknek, mert szerinte nem fog haza engedni.

Lábon kihordott újabb agyvérzés...

Vittem a sebészeti leletet, az UH leletet, mondtam milyen antibigyót szed Zaza. pucérra vetkeztették, minden porcikáját átnézték, megtapogatták.
Aztán elküldtek mellkas röntgenre, teljes hasüregi UH-ra a nagy kórházba.
Levették a bartonellás, meg akármilyenes tesztekhez a vért.

Aztán voltunk a pszichón is, tökre örült a dokinéni, hogy már 1 hónapja, az utolsó ottlétünk óta  nem fáj a feje. Abban maradtunk, hogy a B6, Nootropil menjen tovább, és randi februárban, egy érdeklődés erejéig.
Visszamentünk a gyermekkórházba, addigra a labor elérhető része megjött, nincs semmi gyulladásra utaló jel a vérképében.
Az UH, röntgen nem mutatott ki további gyulladt gócokat, vagy megnagyobbodott nyirokcsomókat.
Úgyhogy abban állapodtunk meg, hogy ha már elkezdtük az antibigyót, akkor szedjük be, ez 6 nap. És így nem fektet be, hogy a véreredménye nem rossz.

Majd hétfőn veszi be az utolsó gyógyszert, és szerdán megyünk vissza az ambulanciára, egy kontrollra, addigra itt lesznek a vér teszt eredmények is.

Ennyi.
De az élet csodaszéééép, vagy nem?! :)

2013. november 27., szerda

OMMMMMMMMMMMMMMMMM....

Kiborulós, OTT.

...az előzőek kiegészítéséül...

Nem vitatkozom azokkal az érvekkel, hogy azért van pl. kötelező hitoktatás (bár kövezzetek meg érte, én az erkölcstant választottam, és azóta sokszor bebizonyosodott, mennyire hasznos is ez nekünk!), mert a Biblia ismerete az alapműveltséghez tartozik.

Legyen.

Viszont ha már úgyis annyi felesleges dolgot tanít a magyar közoktatási rendszerünk, szerintem néhány igazán hasznos tantárgyat is fel kellene venni a tanítandóak közzé.
Ugyanis egy nagyon széles réteg otthonról sajnos a rossz példát hozza, nem gondolkodik, vagy egyszerűen csak buta (és ismét kéretik ezt JÓL érteni), úgyhogy valami közgazdaságtan félét, vagy banki ismereteket, ilyesmit simán lehetne tanítani, akár már felsősöknek is.

Hátha van még remény...

*Uff, Uff!*
-A.s.-

...mikor a szemöldököm a fejem tetejére szalad...

Nem a világ a beteg, velem van a baj, ezt ma nagyon úgy érzem!

Tök véletlenül, kényszerűségből végig hallgattam 3 beszélgetést is, és  már nem az a baj, hogy nem értem a dolgokat, hanem hogy saját magamban, a saját értékrendemben kezdtem el kételkedni.

Szóval:
Egy kedves, rendes, gyermekét szerető (???) szülő karácsonyra minimum egy okos telefont vesz alsósának (???), de ez már majdnem hogy snassz dolog, egy laptop, vagy egy táblagép, na EZ már ajándék!
Ja, és persze hitelre (!!!).

Én meg azon agyalok, hogy körülöttem, meg úgy nagy általánosságban is: mindenki sír, hogy mennyire nincs pénz, milyen szegénység van, a karácsonynak sincs már meg a hangulata, mert minden a pénzről szól, stb...

BASSZUS!

Addig míg vannak olyan bal@szok, hogy HITELRE olyan ajándékot vesznek a gyerekeknek, amire gyakorlatilag semmi szüksége (alsósokról beszélünk jelen pillanatban), akkor mi a frász sipognak?!

..és ezek után ezek a szerető (???) szülők néznek rém, hogy én társasjátékban gondolkodom?!
Majdnem hogy bocsánatot kértem, hogy bakker, egy 7 és egy majdnem 10 évesről beszélünk...
Ááááááááááááááááááááá!

Szerintem a "szegények" nagy része meg is érdemli, hogy szegény legyen.
ÉS EZT MOST KÉRETIK JÓL ÉRTENI!

Hitelből karácsonyi ajándékot venni, csak azért, hogy a családnak, haveroknak, szomszédnak tudjam verni a mellem, mekkora nagy ász vagyok, és milyen nagy a szívem (???) azt hiszem az egyik legnagyobb f@szság a világban.

Uff én beszéltem!
-Aranysugár-

2013. november 26., kedd

A számítástechnikai anomáliákról...

Kerek 2 hét után fordulópont.
Megoldás nincs, azaz magyarázat nincs.
Tegnap már kikészítettem az Invitel helpdesket, mert a hiba fenn állt, de elvileg nem volt hiba.
Kismilliószor próbáltunk csatlakozni, de semmi.

Ma reggel ígérte magát a gépemet összerakó szaki, hogy akkor mostmár ismét feljön woodoozik, vagy esetleg és kézrátétellel gyógyít, erre bekapcsolom a gépet, és makacsságomnak köszönhetően miután :
csatlakozás - nincs internetkapcsolat - kapcsolat bontása - csatlakozás - nincs internetkapcsolat - kapcsolat bontása... köröket futottam, egyszer csak eltűnt az a randa sárga háromszög a felkiáltójellel, és izé...

Megnyitottam a böngészőt, megy a net.

Jelzem ismét: SEMMI NEM VÁLTOZOTT.

Gyakorlatilag a semmitől, varázsütésre csak úgy megjavult.
Kedvenc szakim csak nevetett, és azt mondta erre nincs ésszerű magyarázat, ne is keressek, egyszerűen csak élvezzem!

Élvezem...

Ennek örömére egy tegnap beszerzett új kedvenc, amolyan Budapest Voices stílusban nyomva...
Fogadjátok szeretettel, és széééép napot! :)





2013. november 25., hétfő

Félrenézős

Soha nem voltam Roy fan, de a múlt hétvégén az X-faktor döntős vasárnapi műsorában pont végig néztem a vendégszereplésüket, és ez most nagyon bejött nekem!!!





2013. november 22., péntek

Karácsonyi készülődés

Találtam egy szuper kis összeállítást, dekoráció, miminden, igazi karácsonyi elő fuvallattal...

Kreatívok, kevésbé kreatívok, lehet szemezgetni!

KUKK meg ITT! 

Nekem ez a kedvenc adventi koszorúm:


...és a kedvenc füzérem:



2013. november 21., csütörtök

P.S.(nem i love you)

1.) Beszélgetés az inviteles ügyfeles csajszival, aki nagyon kedves:
- Ha már ilyen jól összejöttünk, a számláim még mindig a férjes nevemre jönnek, pedig már 3 éve más a nevem. Lehet róla szó, hogy most átmódosítsuk?
- Igen, lehetséges. 30 napos átfutási idővel, és egyszeri kettőezerháromszázakármennyi / háromezerkettőszázakármennyi (elfelejtettem :(  )ft díj ellenében.
(...most jön az a rész, mikor főhősnőnk szemei elkerekednek, kinyitja a száját, majd inkább becsukja, számol háromig, mielőtt folytatná)
- A névváltozás bejelentése díjköteles??????
- Igen.
- Köszönöm, jó a számla a férjes nevemre....

2.) A színfogó kendőm sztrájkolt.
Csináltam sok-sok rózsaszín pólót (a srácaimé a pólók zöme), és egy cuki rózsaszín törölközőt.

3.) ööööö....


Pokoljárás – csak erős idegzetűeknek.

NOV.13. szerda

Webshopolnék, nem töltenek be az oldalak.
„Sok vacak a webshop, biztos ezért” – hülye indok, de kell valami kifogás. Egy idő után feladom. Kikapcsolom a gépet.

NOV.14 csütörtök.

Bekapcsolom a gépet, semmit nem tölt be a böngésző.
Megnyitnék egy dokumentumot, bazi lassan tölt…
„Meghalt a gépem!!!” – sikítja bennem a riadt nő, majd veszem a telefont és hívom a szakit.
Elregélem mik a tünetek, mondja, hogy megoldja, jön a laposomért.
A féltett, addig nem mentett képeket, dokumentumokat, akármiket ki akarom írni egy pendrive-ra, de félúton elhal a dolog, nem ismeri fel az USB eszközt.
„Teljesen halott!” – szomorkodik bent a hang…

NOV. 15-18-ig :

SEMMI!

Hétfőn már kicsit izgatottan hívom a szakit, hogy MIKOR? …és hogy MI a baja?
Húúúú, azt hitte az asztali gépemet tudom használni, azért nem sietett…
NEM tudom használni, az csak a súlyt nyomja, nehogy elszálljon a 4. emelet, meg a port fogja…
Akkor holnap jön!

NOV.19. kedd

Megérkezik a szaki, vele a gép.
Bedugja, indítja – SEMMI.
Állítgatja, nézegeti, de nem megy a net.
Kiiktatja a routert, semmi.
ESKÜSZÖM, otthon ment!
Sebaj, Inviteles ADSL netem van, elő a telefont, hívja a telefonos ügyfélszolgálatot.
Sajnos nem tudnak segíteni, számlázási gondok vannak, le van tiltva a netem.

VÉSZJELZŐ CSILING-CSILING!

Bevillan 2 levél, és egy gyanú.
Jött a szeptemberi számla, átutaltam e-bankon keresztül, ahogy szoktam.
Jött az októberi számla, vele egy felszólító levél, hogy rendezzem a szeptemberi számlámat is.
„Ezek hülyék, határidő előtt átutaltam!”
Nem foglalkoztam vele, az októberi díjat átutaltam.

2 hete jön egy felszólító levél, hogy fizessem ki a szeptemberi számlám.
„Ezek hülyék, határidő előtt átutaltam!”
De kezdi bökni a csőröm, gyors lehívom az e-bankos számlainfót, és el is mentem valami fura okból kifolyólag.
De miután megbizonyosodtam róla, hogy átutalta a bank, jól írtam be az Invitel bankszámlaszámát, így ismét nem foglalkoztam tovább vele.

Kedden, mikor a szerelő feljött, épp aznap kaptam meg a novemberi számlám.
Előveszem, kibontom.
Novemberi számla, plusz egy felszólító levél,  hogy rendezzem a szeptemberit…

Onnastól tiszta volt, hogy nem a gépemmel volt a baj, hanem a nettel.
Le van tiltva.

Kicsit elszállt az agyam, mert 1999.augusztus óta vagyok előfizetőjük, soha nem volt tartozásom, max. késtem pár napot.
A „tartozásos” hónap utáni számlám is ki volt fizetve, szóval nem is értem, miért volt egyből ilyen brutál reakció a „nem fizetésre”?!

Sebaj, összekaptam a jól nevelt Andit magamban, és hívom az ügyfélszolgálatot, hogy tisztázzuk.
„Sajnos minden ügyintézőnk foglalt, kérem ismételje meg hívását később!”  - és szétbont.

D.u. 17:08-tól 3 percenként hívva, egészen 18:01-ig, mikoris a megszokott szöveg helyett most a „Sajnos ön munkaidőn kívül hívta ügyfélszolgálatunkat, kérjük holnap munkaidőben 8:00-tól ismételje meg a hívását…” szöveg volt hallható.

Andika tombol….

Sebaj, majd holnap.
Szerelő el, én meg sikongatok magamban.

Nincs net, okés, de van más dolgom is. Tök jó, hogy azt a doc-ot anno lementettem a pendrive-ra, megnyitom, és folytatom.

- USB eszköz nem felismerhető
- Kérem formatálja az E: meghajtót használat előtt!

…hasonló üzenetekkel bombázott a lapos, majd egyszerűen már nem is látta, hogy bedugtam valamit…

Derek kedvesen levette, hogy épp a hisztéria legfelső fokát kezdem elérni, ezért gyors rám írt, majd mondta, nehogy formázzak, holnap vigyem be a céghez, dugjam be ott egy gépre, nem lesz baj, csak a laposom szaraxik valamiért…

OK.

A netre is van megoldása, mert ő egy okos férfiember, és az agyának praktikus rekesze mindig túlműködik, és rám szól: miért nem használod a telefonodat routerként?!
Jéééé, tényleg, a kórházba gond nélkül neteztem így!

Telefon bekapcsol, és…. SEMMI.
Nem látja a gépem, azaz lát egy AndroidAP-t, csak épp nem aktív, nem tudok csatlakozni rá.

Hisztifaktor nem fokozható, gép lecsuk, Andika elő keresi azt az illatos, magas %-os átlátszó cuccot, amit előző héten szerzett be, és elsüllyesztett a kamra mélyére.

NOV 20. szerda

Reggel elhoztam a pendrive-ot, bedugom a céges gépbe, és….SEMMI.
Sikongatok  a rendszergazdának, tőle vettem, meg amúgy is: okos, oldja meg, vagy adjon választ, mi a franc van vele?!
(…dugig adatokkal, a 32 giga tárhely majdcsak fullosan megtöltve rajta…)

Bedugja a gépébe, és csak nézi, kattingat, hümmög, fejet csóvál…

Mondta, hogy ez megint a szokásos csordásandis faszságom lesz, mert nem egyszer átélte már ezt velem, miszerint áll mellettem, ha ő nyúl a géphez, működik rendesen, ha én, akkor meg meghülyül, olyan hibaüzeneteket produkál, amilyen hibaüzenetek egyszerűen nem is léteznek…

Gyakorlatilag 8 órás elfoglaltságot adtam neki, egész nap buherálta, darabokra szedte, videókat nézett, olvasott, és próbálkozott, de semmi…

Mondta, hogy kismillliót eladott, nem olcsó, de garanciás, és ha baja lett volna bárkinek is, az visszahozza.
Egyet nem hoztak még vissza, csak én….

Munka után hívom otthonról az Invitelt, egy szimpla 10 perces beszélgetés után, mikoris megadtam az utalás időpontját, számlaszámot, tranzakció számot, meg is találták a pénzem,.

A hiba az enyém: a közlemény rovatba elfelejtettem beírni az ügyfél azonosítómat…

Jogos, hogy nem fésülik össze, a nevemen lévő bankszámlaszámról érkező az én tartozásomat fillérre pontosan fedező összeget a tartozásommal…
Elrakják a pénzt egy kis számlácskára, örülnek, hogy van egy plusz összeg, amivel ugyan semmit nem tudnak kezdeni, de vissza sem utalják, mert az jól jön ott nekik…

Az ügyintéző kedvesen közli, hogy 72 óra a visszakapcsolás…

Nem volt őszinte a mosolyom, és virágokkal sem volt tele a lelkem…

DE SEBAJ, AZ ÉLET CSODASZÉP, és megy tovább, vagy nem?!

Suli után megyünk a srácokkal a dojoba.
Nagytakarítás volt, festés, ablakcsere, meg miminden, mondtam, hogy szívesen segítek, ha tudok.

Mikor oda értem, kérdezem, mihez foghatok?
- Hátul a tusolóban a csempét kellene lemosni, majd felmosni…
Okés!

Elkezdem, haladok.

Majd a tusolóhoz érve hozzá értem a csaptelephez, és abban a pillanatban a hideg víz ömleni kezdett rám.

Innestől pontosan tudom mit is takar ez a nagyon is beszédes mondásunk: Kővé dermedt.

Gyakorlatilag mozdulni nem tudtam, úgy sokkolt, hogy egyszer csak a nyakamban van egy csomó hideg víz, bár lehet, ha abban a pillanatban hátra ugrom, az sem ment meg.
A fele fejemen a hajam csurom víz volt, csöpögött belőlem, plusz hát ugye a ruhám…
Még az a szerencse, hogy egy polár pulcsi volt rajtam, ami bolyhos, és a víz egy jelentős része nem szivárgott egyből át, szóval le tudtam úgy tépni magamról, hogy a pólóm nem lett csurom víz…

Sensei nagy vigyorral adott inkább egy vödör festéket meg egy ecsetet, és eltávolított a tusoló közeléből…

Az már csak hab a tortán, mikor az este végén megérkezik órát tartani Csongor gyógytesi tanára, és meglátva engem, egyből elkezdi sorolni, mit művelt ma a fiam.
Hogy nem figyel, nem csinálja a gyakorlatokat, szabotálja az órát, nem fogad szót, piszkálja a többieket, kiabál, futkározik,…

Ott volt Csongor is, úgyhogy hármasban beszélgettünk.

Az alap probléma, ahogy én levettem az egészből: az elmúlt 3 évben Gyuri bácsi olyan gyógytesit tartott, hogy volt benne először pár gyakorlat, aztán lehetett rohangálni, focizni.

Most, hogy Erika átvette, végre arról szól az óra, amire ki lett találva.

45 perc gyógytesi.

Erősítő, fejlesztő gyakorlatok.

És ez így már uncsi.

Nem azért szeretett járni Csongor, mert a gyógytesi jó, hanem mert focizhattak, erre tegnap este jöttem rá.

Nagyon kell neki a fejlesztés, olyan boka süllyedése van, hogy 3 dokiból 2 meg akarta műteni, de a harmadik azt mondta, elég ha sokat mezítlábazik, és gyógytestnevelésre jár.

Most este azon puffogott, hogy ő nem is akar most már járni, mert „uncsi”, és mivel én nem engedem, hogy abba hagyja, akkor direkt úgy fog viselkedni, hogy Erika néni kidobja az óráról.

Próbáltam megmagyarázni neki, miért van rá szüksége, aztán este felhívtam az apját is, ő is beszélt Csongorral.

Apás hétvégéjük lesz és azt mondta az apjuk, hogy majd hétvégén újra nekifekszenek a dolognak.

Egyébként is rengeteg probléma van most vele, tegnap már nem tudtam mit kitalálni, elvettem a tv-t, netet, mindent tőlük, hátha hatással lesz rá.

A kötelező olvasmányukkal nem haladunk, egyszerűen nem olvas, csinálhatok bármit, csak hisztizik, sír, puffog, hogy hülye olvasás, minek kell ezt…

Mindenből tele van ötösökkel, a magyarja meg botrányos: 2,3,4,2 – jelenleg ilyen jegyei vannak.

A magatartása szintén botrányosan gyenge, a tájékoztató füzetében is…

Nem tudom, mit lehetne vele csinálni.

Amikor leülünk, hogy megbeszéljük, előbb puffog, aztán sír, majd a nyakamba borul, és fűt-fát megígér, hogy jó lesz, odafigyel, nem rendetlenkedik,… majd 1-2 nap után újra el van felejtve az összes ígérete.

Nem tudom mit lehetne kitalálni neki, én már totálisan tanácstalan vagyok.

No, ilyen napok után ma bejöttem dolgozni, és gyakorlatilag amihez csak nyúltam, minden elszállt, vacak lett, nem haladtam,….

DE AZ ÉLET CSODASZÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉP!



2013. november 17., vasárnap

Elmaradások

Átmeneti hallgatásom oka, hogy a laptopom meghalódott.
Ennek oka szemmel verés, azaz karakterrel verés, a mátrixon át.
Kedves Ágó barátném rám kérdezett, hogy még mindig jól működik a kütyüm? Mert tőle jött hozzám, és szerinte már ÖREG, mert már 5 éves.
Mondtam neki nagy örömmel, hogy jaja, működik, és NEM ÖREG.

Szegény kütyü 2 hétig emésztgette magában a dolgot, majd úgy döntött, inkább megsértődik, és sztrájkol.

Oda adtam kórházi kezelésre a doki bácsinak, és már 4, mondom NÉGY napja laptoptalan vagyok.
Az asztali gépem be sem indult, ő is megsértődött, mert már vagy fél éve rá sem néztem (csak port töröltem rajta).

Szóval KRÍZIS van!

No de néhány gyors infó:

1.) Voltunk pénteken Debrecenben Zalánnal.
NAGYON, NAGYON kellemes élményekkel jöttünk el.
Egy az, hogy nem sérv, hanem "csak" nyirokcsomó duzzanat és gyulladás, úgyhogy nem kell megműteni a kis bohócomat.
A sebészet - ultrahang - sebészet kört olyan gyorsan lerendeztük, hogy azóta is ezen csodálkozom.
Minden orvos, asszisztens, betegirányító kedves volt, türelmes, mosolygós.
Rugalmasak, gyorsak, imádni valóak!

11-re volt időpontunk, de mi elvittük reggel Csongort a suliba, majd indultunk is Debrecenbe, és 9-kor már ott voltunk.
Beadtam a papírokat, és nekivetkeztünk, hogy most lesz min. 2 óra várakozás, erre szinte azonnal be is hívtak bennünket.
10:30-kor pedig már ki is léptünk a klinika kapuján, és indulhattunk haza.

Szóval boldogság van, és öröm, meg reménykedés!
Kenegetni kell egy krémmel a lágyékát, és 2-3 hét alatt el kellene múlnia a duzzanatnak, gyulladásnak.
Ha mégsem, akkor 1 hónap múlva ismét mennünk kell.
DE ÉN REMÉNYKEDEM! :)

2.) Mama kitalálta, hogy mulassunk egy nagyot a nagy ijedtségre, menjünk el fürdőzni egyet!
Úgyhogy tegnap reggel felébredtünk, összekaptuk a strandolós cuccot, és elmentünk Gyulára a fürdőbe.
Sajna az új élményfürdő / wellness rész még nincs átadva, de tökéletes volt a "régi" is.

A srácok szétőrültködték magukat, Papával mi áztunk sokat a gyógyvízben is, mama meg unokázott.
Jó volt!

3.) Megjött a búzafűlevünk, fagyasztott cucc, napi adagokban.
Ma reggel megittam az elsőt, háááát....
Elég fura, de azt a fél decit kibírom minden reggel! :D
A srácaim viszont nem fogják meginni... :S
A JOALIS cseppek mennek szerda óta, azzal nincs bajuk, megisszák.
2 hónap, és ránk sem ismertek majd, olyan fittek, és egészségesek leszünk! ;)

4.) VÁROM  a laptopdokit, jó hírekkel...
NAGYON!

5.) Vennem kell egy asztali gépet is.
A srácok kikészítenek, hogy folyton az én gépemet nyüstölik, az én TV-met nézik, az én ágyamban pörögnek.
Ideje hogy átszokjanak a gyerekszobá(K)ba. :)

6.) Ha valaki fele tartozásom van, doboz, karkötő, plíííííz, írjon rám!
Most picit szétestem fejben, és hogy csak többnyire telóról ugrom be netezni, lehet kimaradtak dolgok.

Cuppantás mindenkinek!

2013. november 12., kedd

Liberálisan elmehet az összes h***e a pokolba!

Én egy tökéletesen liberális, elfogadó, és befogadó ember vagyok, úgy gondolom.
Nincsenek túlzott előítéleteim, és nem vagyok zsigerből elutasító a világ legtöbb dolgával szemben.
Szóval azt hiszem egy tök jó természettel vert meg az Univerzum.
(....most mondhatják páran, hogy beképzelt némbeeeeeeeeeeeer! lesz****....)

De vannak napok, mikor már az én idegrendszerem is lecsapja a rolót, és NEM AKAROK BEENGEDNI SEMMIT!

Nincs bajom addig a vallásokkal, míg mindenki otthon, vagy saját körein belül gyakorolja.
Nem érdekel, buddhista vagy, keresztény, vagy zsidó, vagy....

De mikor egy hónapon belül harmadik alkalommal csönget be az OTTHONOMBA erőszakos térítési kísérlettel egy krisna tudatú, vagy egy baptista, vagy a hátam közepe sem tudja milyen szentfazék csapat, majd az utcán a BICAJOM ELÉ UGORVA A KEZEMBE AKAR NYOMNI egy szórólapot, akkor nem, nem tudok jól nevelt, kedves és illemtudó kislányként szépen mosolyogni rá, hanem elküldöm a pokolba!

Főleg, mikor alapból SIKÍTANÉK, mert olyan szinten cseszte fel a mai nap az agyam.

Ma háromszor voltam a postán, annyi nép bent, hogy nem fértem be.
Harmadjára már MUSZÁJ volt kivárni a sorom, és cirka fél óra után fel is tudtam venni az ajánlott levelemet.
Aztán bemegyek a gyógyszertárba, az egyetlen szabad ablaknál megállok, majd rám néznek, és a ZÁRVA táblát egyszerűen behúzzák az orrom el.
Agyvíz rottyan egyet, átállok a másik sorba.
Ott majd 10 perc után közlik, jobban járok, ha átállok máshová, mert ennek soha nem lesz vége (stornózni 58ezer729 db receptet)

Megfordultam, elmentem, bebasztam az ajtót.
Igen, EZ is csúnya volt, mint ahogy az is, ahogy egész nap bántak velem.
DE MA MEGŐŐŐŐRÜLÖK!!!!!

Uhhhh, hogy is van a mantra Olga?!

Csííííííííííííííz és VILÁGBÉKE!

(...ma megölök valakit!)

A nap jelmondata: Motiváció


Azután pedig a másik napi kedvenc:

"ELHATÁROZTAM, HOGY BOLDOG LESZEK, MERT EZ JÓT TESZ AZ EGÉSZSÉGEMNEK!" :)


Napi okosság, PONT 11.11-én... :)
Ennyi!

2013. november 10., vasárnap

Mosoly

Ez a sokat szidott fb, net, blog, meg miegymás! :)

Egy fb-n eleresztett help-emre jön egy csomó segítő válasz, aminek nagyon-nagyon örültem, és hátha tényleg segít!
Aztán este csörög a telefon, és totális döbbenet, meglepettség, és egyúttal  jó érzés: egy régi netes ismerős, amolyan "blogbarát", messziről, az "ezer tó országából"...

Egyből beugrott, hogy olyan 2 éve körül adtam meg neki a számom, egyszer Pesten volt, és "randiztunk", ő meg most találta újra meg, és látta a postomat is, úgyhogy ezt jelként értelmezte.
Jól tette! :D

Messze van, néha nagyon recsegett, meg 2* is megszakítottak bennünket valami földönkívüli zavaró adással, de kitartó volt és mindig újra visszahívott...

Örömködtünk egyet, hogy "csak" egy sérvműtét, semmi komolyabb, aztán beszélgettünk egy jót.
Jól esett.

Remélem megfogad pár okosságot tőlem, és lesz majd újra "most jó" életérzés arra fele is!



Grrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr!

El fogja azt nekem hinni bárki is, hogy tök egyedül voltam a lakásban, és betörtem saját magamnak a saját orromat????

Anyegin

Nem olvastam, ez mindig kimaradt.

Most egy véletlen folytán bele akadtam a filmbe, a Liv Tyler és Ralph Fiennes verzióban...

Húúúú!

Asszem ez egy kötelező film, mindenkinek. :)



Liv Tyler az egyik legbájosabb NŐ, aki csak valaha kamera elé állt! :)



Biharugra - a Bihari Madárvárta

Csoda szerencsénk volt a tegnapi nappal!
Gyönyörű napsütés, jó idő, bár néha feltámadt a szél, de soha nem volt kellemetlen.
Ma meg? Szitáló eső, köd, nemszeretem ősz...

A Zalánék osztálya nyert valami pályázatot, igazából nem tiszta nekem hogy ez hogyan volt, de a lényeg, hogy az egész osztályt elvitték erre a Márton nap tiszteletére felajánlott mókára.
Mehettek kísérők is, úgyhogy befizettem Csongort és egy kísérőt. Mivel apás hétvége van, gondoltam, majd az apjuk, de nem...

Szóval én mentem.

Nagyon jó volt!

Amikor megérkeztünk, a Madárvárta vezetője tartott egy kis szóbeli bemutatót, aztán természetőr kísérőinkkel, sok-sok távcsővel felszerelkezve elindultunk a túrára.

Az egyik hatalmas halastó épp lehalászás alatt volt, félig már lecsapolták.
Szerencsés időpontban értünk oda, a vadludak épp akkor húztak be a tóra inni, pihenni, úgyhogy rengeteg kavargott a levegőben.

Felállították a távcsöveket, nézelődtünk jó darabig, aztán sétáltunk tovább, be az égeresbe.
Közben a kísérőink folyamatosan mondták, ha egy madárhangot meghallottak, hogy ez mi volt, növényeket mutattak, vidracsapást, szóval mindent, ami körül vett bennünket.
Nagyon lelkesek, türelmesek voltak, annyira gyerekszeretőek, tökéletes túravezető kis csapat volt!

Bementünk egy ligetbe, volt friss vaddisznó nyom a dagonyászóhelyre, aztán Csongor felfedezett egy barna békát.
Jött a nagy rádöbbenés: az egy leveli béka, csak ősszel így hozzá idomul a környezetéhez.

Mikor már jól kibékáztuk magunkat, elindultunk vissza.
Azon vigyorogtam, hogy Zalán egész úton legelte a csipkebokorról a bogyót, nagyon bejött neki, viszont a kökényt mindketten kiköpködték, hogy " Anya, ez szavanyúúúúú!"

Mikor visszaértünk a madárvártára, már vártak bennünket kézművesek.
Lehetett vesszőt fonni, agyagozni, csuhéjt fonni, fonalazni, rajzolni, FUTKÁROZNI.

Közben főzték nekünk a Márton napi libát, káposztával, rizzsel, nem is tudom, mi volt a neve az ételnek, amivel megvendégeltek bennünket.
Finom volt.

Aztán a srácok rohangáltak még egyet, és indultunk haza.

Kifáradtan, elpilledve értünk haza, de szuper nap volt, örülök, hogy elmentünk

Képekért katt a fotóra! :)



2013. november 9., szombat

Avatarosodunk...

Gabi - "...annyira láttalak téged...!"

Grrrrrrrrrrrrrrrrrrrr! :S

(Ja, és közben az asztalon egy nagy HALOM vásárolt elsődleges nemi jelleg....)

Magam sem hiszem, de...

...megszereltem egy számítógépet!
ÉN!
Technikai analfabéta! :D

Felhívott a keresztanyum, hogy baj van, a számítógépe bek@kált.
Mondtam, hogy elmegyek, ránézek.

Elmentem, ránéztem, és kézrátétellel (vagy szemmel veréssel?) megjavítottam!
ÉN!!! :D

Andika most boldog...

2013. november 7., csütörtök

Spárga


Kisváros.
D.u. 15:30.
Tömött postahivatal.

A Nő, aki már nem vörös, ámde annál rezesebb, miután elintézte a dolgát a postáskisasszonnyal, elindult a bejárat felé.
Ebben a pillanatban akart épp benyitni az üveges ajtón egy kellemes Férfiember, mikoris a kihelyezett csapda működésbe lépett.

A Nő egy lapos, bordázatlan talpú lábbeliben rálépett a kiszórt homokra / sóra / cukorra (ez a jelen pillanatig vita tárgyát képezi a Nő fejében, mikor az eseményeket visszapörgeti) és az idő lelassult.

Egy szépen kivitelezett spárga került bemutatásra a postahivatal ajtajában, épp jó helyen ahhoz, hogy a Férfi keze megálljon és bár szorosan markolta a kilincset, hatalmasra tágult szemekkel bámult be az ablakon, DE nem mert benyitni az ajtón.
Nem nyílt volna ki  a Nő lábától, mely kecsesen kiékelte az ajtót.
A Férfi arcán érzelmek vihara tombolt.
Nem nevetett.
Nem sírt.
Várt.

A postahivatalban sort álló embertömeg is elnémult, és ők is vártak.

Végül az idő visszatért normál folyási medrébe, a Nő egy kecses mozdulattal ismét egyenesen állt, és könnyezve-nevetve-csukladozva elindult az ajtó felé.
Addigra a Férfi már benyitott, és látva a Nő nevető szemét, száját, már ő is bátor mosollyal az arcán kérdezte meg, segíthet-e valamiben.

A Nő egy könnyed mozdulattal megköszönte a segítő jobbot, majd hátra szólt az akkor más szintén mosolygó-nevető embertömegnek, hogy:

- Vigyázat, ez az izé, amit kiszórtak ide, CSÚSZIK!

...majd könnyed léptekkel kilibbent a postahivatal épülete elé.

(...aztán ráborult a kerékpárjára, és könnyesre nevette magát, miközben próbálta a kerékpár zárat kinyitni.)


Naplemente

Ma suli után lesétáltunk Anyáékhoz, és közben ez történt:


Hugi szerint ez egy trombitás Angyal, szóval ha szerencsém van, felébresztették Zaza őrangyalát... :)

Andika szomorú

Asszem a sérves móka miatt ugrott az Adria maratonos kiruccanásom...

Így éljem magam bele valamibe!

Andika nagyon- NAGYON szomorú... :(

Ágótól elorozva

"A téma az utcán hever, vagy a villamoson utazik."
(ősi dakota közmondás)

Ágó mai állapotfrissítése:

"4-6-os villamos, este negyed nyolc. Csaj a villamos közepén krumplipürét eszik, állva, villával."

Valami elindult bennem...
Sírva nevetés esete forgott fenn! :D

Őrzőangyal szabadságon

Zaza védangyala is kapott asszem az Univerzumtól egy olyan hosszú szabit, mint amit én a nyáron, vagy valami csipkerózsika álomba merült volna?!

Egy jó ideje folyton van  valami vele.

Míg Csongor folyton kísérti a sorsot, és soha semmi baja, addig Zalán halmozza a vacakságokat.

Napok óta mondja, hogy fáj a "lába", de folyton verekednek, rúgkapálnak, nem is csoda, ha fáj itt-ott.
Kedd este fürdésnél nagyon panaszkodott, hogy fáj a lágyéka.
Megnéztem, és látom, egy szép kis dudor..

Tegnap megmutattam a doktornőnek, és egyből azt kérdezte:
- Szeged vagy Debrecen?!
- ???
- A gyulai sebészetet nem nagyon ajánlanám a műtétre.
- ???????
- Hát ez kb 100%, hogy lágyéksérv.

Gyors kért is egy időpontot Debrecenbe, az szimpatikusabbnak tűnt, majd nov.15-én megyünk a vizsgálatra, és megtudjuk, hogyan tovább...

Napi kac-kac

Egy tutiságos reklám! :D

KATT IDE!

2013. november 6., szerda

Beépültem!

Ma VÉÉÉÉGRE készen lett a beépített szekrényem!

Kb. 5 éve van az agyamban, hogy szeretnék "valamilyet", de mindig elnapolódott a kérdés.

Most szeptemberben, mikor festettek nálam, akkor lett szilárd az elhatározás bennem, hogy KELL, méghozzá MOST!

Picit csúsztak a fiúk, de becsületükre legyen mondva: SZÓLTAK!

Aztán tegnap meglepetés szerű rámtelefonálás történt, hogy akkor holnap???
Szerencsére a főnököm elengedett szabira mikor gyors felhívtam, és ma reggel jöhettek is a srácok.

Nem kapok árengedményt, ha dicsérem őket, de amilyen sz@rul választok festőt/festéket, annyira jól nyúltam bele anno 4 (?) éve az asztalos srácokba.
Már az ablakomat amikor csinálták, akkor megállapítottam, hogy ritka korrekt 2 srác, nagyon szép munkájuk van, és mikor rombolnak, azt is szépen csinálják.
Úgy szedték ki az ablakaimat, hogy 2 helyen kellett csak egy kicsit bele javítani.

A konyhabútorom is tökéletes lett, és most itt a beépített szekrényem...
Spóroltak nekem egy kis helyet is, elbontották a nagy dobozt, ami az esővíz csatornát burkolta és kis pici csinit raktak be helyette.

Féltem, hogy nem a jó 2 bútorlapot választom, mert a kismillió pici legyezős színmintával elég nehezen boldogultam.
De segítettek akkor is, hogy mi miért, vagy miért nem lenne jó, nem sürgettek, nem türelmetlenkedtek, pedig majd 45 perc volt, míg kiválasztottam... :)

No és itt a mai napom, képekben... :)

Kiindulópont

ROMOK!!!

Nem havazik és nem az objektív koszos.
EKKORA por van!!!

A pici-csini csőburkolat... 

Ajtótlanul, de kéééész!

Játszanak a fiúk... ;)

A szekrényem fő varázsa: ha elhúzom az ajtót, egy kedves barna fiatalember kukucskál ki... :D

...és kééééééééééééész!

Bal oldal...

...jobb oldal...
Amúgy igaz sejtitek, a srácaim ma egész d.u./este mivel szórakoztak?!

...és igen, nem egyszer b@ttták rá a kezemre a tolóajtót, miközben "menekültek-bújtak"...

Ja, azt még megjegyezném, hogy iszonyú rombolást kellett véghez vinniük a srácoknak, míg a régi szekrényt kibontották, és 1 helyen kell csak javítanom a frissen festett falamat, egy 1 cm*3 cm-es részen, fent, de ez sem az ők hibájuk, hanem hogy sem egy párhuzamos, sem egy függőleges él nincs a lakásban, és itt az eltérés, a hézag már akkora volt, hogy kapott egy kis pur habot, és kell 3 ecsetvonásnyi festék majd rá.

Szóóóval, ha valakinek asztalosra lenne szüksége, megint csak bátran és rendületlenül Tibit és Sanyit ajánlom kedves figyelmetekbe!

(...megrendelés esetén lécci szóljatok, leverem rajtuk a reklámozás díját, ha legközelebb csinálnak nálam valamit...) :D