Valahogy úgy esett, hogy amit leírok, az vagy begyógyul, vagy életre kel, szóval adjunk egy esélyt most is neki... :)
Fura év volt.
Pont egy éve 2 dolgot éreztem, akartam, kívántam teljes szívemből:
Az első, hogy legyen vége annak a szerencsétlen évnek, a sok bajnak, balesetnek, csordásandis sztorinak.
A balszerencse elmúlt.
Jó évünk volt.
Nem volt baleseti sebészet, nem volt betegség, nem volt csordásandis nagy sztori/dráma - csendes év volt.
Kisimult, elcsendesedett minden.
Élveztem ezt a lebegést a "nagy semmiben".
Sikerek voltak.
A hobbim adott egy fontos irányvonalat az életemben, rengeteget dolgoztam, de megérte, mert legalább ennyit adott is, és csupa jót!
Szerettek / szerettetek, kaptam sok-sok pozitívumot, elismerést, dicséretet, ösztönzést, lökést előre.
Köszönöm a sok segítséget,lehetőséget, minden mosolyt, kedves szót, az őszinte örömöt.
2015 legyen az az év, amiben kiteljesedhetek, a hobbi/munka terén.
Nagyot kívánok: a hobbim legyen a munkám, a fő csapás!
Ezt szeretném.
A másik ami 1 éve pontosan megfogalmazódott bennem: valahogy úgy éreztem EZ lesz az az év, amikor megérkezik az életembe A FÉRFI.
Furán fogalmaztam, amikor megfogalmaztam, utólag már tudom.
Sokszor hallottam az utóbbi időben, hogy vigyázz mit kívánsz, mert valóra válik!
Kérd azt, amit tényleg szeretnél, kérj úgy, hogy azt kapod, amit kértél.
...felkavaró év volt.
Nagy kőbe vésett szabályokat borítottam fel, "soha nem teszem meg!" dolgokat tettem meg.
Fix "várfalak" dőltek le, fenekestől fordult néha egyet a világ velem.
Nem bánom.
Még ha valami rossz is, akkor, vagy utólag, már nem a negatívumit nézem.
Figyelek, próbálom megérteni, és érteni.
Ha nem is tanultam valamiből elsőre, és sokadjára vétettem ugyanazt a "hibát", de végül rájöttem alapvető dolgokra, saját magammal kapcsolatban.
Már kapisgálom a miérteket, és bár özön baromságot csinálok még mindig, újra és újra, már csak egy kis önuralom kellene, hogy felül tudjam írni, és meg tudjam változtatni, olyanra, ami nekem is jó.
Most kívánnom kellene.
De nem tudom, merek-e.
Már tudom, hogyan fogalmazzam meg, hogy pontos legyen, és pontosan azt kapjam, amire igazából szükségem van, de félek, azzal épp annak ártok, akit szeretek.
Szóval azt hiszem ezt az idén rábízom az Univerzumra:
Terelje úgy a sorsomat az előttem álló évben, ahogy szerinte lennie kell, és ahogy szerinte jó lesz nekem.
Elfogadom azt, amit elébem tesz, ahová küld, amit "kitervelt" nekem.
Már nem kapaszkodom görcsösen dolgokba.
Már nem akarok semmit sem - mindenáron.
Viszont tanulom elfogadni, és teljes egészében átélni, örülni annak, ami épp van, annyinak, ami ott van.
Több fontos dolog is volt, amiben úgy érzem, ezt az évet én nyertem:
- Végre meg mertem mutatni magam, és félelmetes volt szembesülni vele, hogy szeretik a munkámat.
De a sikerek előre mozdítanak, már nem olyan félelmetes, és önbizalmat ad.
- Tanulom az elfogadást, hogy nem csak adni tudok, hanem kapok, és már nem tiltakozom ellene.
Már ki tudom nyújtani a kezem, és hagyom... Próbálom hagyni, esküszöm, keményen dolgozok magamon, hogy így legyen, úgyhogy így lesz!
- Türelmet : nekem erre kellett Gandalf. Sok dolgot helyre tett ő is bennem.
- Be voltam zárva, de azt hiszem kinyitották bennem azt az ajtót, ami fontos, hogy nyitva legyen.
Úgyhogy kedves Univerzum, nem is tudom, ez könnyítés, vagy épp bonyolítás a dolgokon, de:
Tedd "ami meg van írva", én pedig minden erőmmel azon leszek, hogy ne menjek szembe a nyilvánvalóval, és azzal, ami felé terelgetsz engem. AKAROM látni és érteni a jeleket.
És KÖSZÖNÖM, mindent, amit kaptam, MINDENKIT, akit kaptam.
Próbálok jól építkezni a tapasztalatokból, élményekből, érzésekből, akár jó volt, akár "rossz".
"Örökké nem eshet!" - ...és végül minden jóra fordul...
2015 jó év lesz.
2015 az ÉN ÉVEM lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése