Szerencsére.
Egy olyan embernél láttam megosztva, aki nem habzó szájú jobb-vagy bal oldali, "csak" EMBER.
A képriport ITT!
2015. szeptember 19., szombat
Napi szép, még ha sírós is....
...de most nem bánom, és nem kerültem el, direktbe.
Szerencsére.
Egy olyan embernél láttam megosztva, aki nem habzó szájú jobb-vagy bal oldali, "csak" EMBER.
A képriport ITT!
Szerencsére.
Egy olyan embernél láttam megosztva, aki nem habzó szájú jobb-vagy bal oldali, "csak" EMBER.
A képriport ITT!
2015. szeptember 17., csütörtök
...ha mindenki "csak" egy kis morzsát ad...
Itt az őszi nagy lomtalanítás ideje:
A csemetéink a nyáron hihetetlen nagyot nőttek, a játékaikból is időről-időre kinőnek.
Jövő héten szombaton a II. Pákász Futamon nem csak bicajozhatsz, futhatsz, görkorizhatsz,... hanem ha elhozod a megunt játékokat, könyveket, a K&H Gyógyvarázs segítségével rászoruló kórházakba juttatják el ezeket a másoknak még szuper és hasznos dolgokat.
De hozzátok magatokkal a kinőtt ruhácskákat is, ezeket a szervezők a gyulai gyermekkórházba juttatják el, ahol anno mi is sokat időztünk, és láttuk, mennyire szükség van az ilyen dolgokra ott.
Ha otthon csak teszed veszed, akkor ne tárold: Segítsünk közösen! :)
A csemetéink a nyáron hihetetlen nagyot nőttek, a játékaikból is időről-időre kinőnek.
Jövő héten szombaton a II. Pákász Futamon nem csak bicajozhatsz, futhatsz, görkorizhatsz,... hanem ha elhozod a megunt játékokat, könyveket, a K&H Gyógyvarázs segítségével rászoruló kórházakba juttatják el ezeket a másoknak még szuper és hasznos dolgokat.
De hozzátok magatokkal a kinőtt ruhácskákat is, ezeket a szervezők a gyulai gyermekkórházba juttatják el, ahol anno mi is sokat időztünk, és láttuk, mennyire szükség van az ilyen dolgokra ott.
Ha otthon csak teszed veszed, akkor ne tárold: Segítsünk közösen! :)
2015. szeptember 10., csütörtök
A kézilabda veszélyes üzem. Vagy nem.
Asssszem szombaton kezdett el nyafogni Csongor, hogy:
"...húúúú, anyaaaaa kend be valamivel a könyököm, meg a karomat, mert nagyon fáááááj!"
- Mit csináltál?
- Elestem kézi edzésen, és a könyökömre estem!
F@szaságos...
Elő vettem a gyógyi krémet, és ahogy kenem, felszissszent: egy nagy görcs volt a felkarján, a belső oldalon.
Bekentem neki krémmel, befásliztam.
Vasárnap nem volt egész napgond, de este megint mondja, hogy fáj.
- Oksa, hétfőn van sebészet. Ebéd után gyere haza, írok igazolást a napközis nevelődnek és ha leszálltam a buszról, fellcsörgök, te lejössz, és megyünk a sebészetre!
Oké.
Így is volt.
2, azaz KETTŐ órát ültem a folyosón vele, közben 2 percenként rázendített:
- Anyaaaaaa, de lécci ne mondd, hogy kézin történt, és ne kérdezd meg, mehetek-e edzeni, mert én úgyis megyek!!!
...aztán végre bejutunk...
Kérdi a doki, mi történt?
Első körben lebaszott, hogy miért csak 3 nap múlva hoztam?
Háááát, szombaton este 9-kor kezdett panaszkodni, nem ítéltem olyan súlyosnak a dolgot, hogy emiatt autóba üljek, és bevigyem Gyulára a sürgősségire, és vasárnap is csak fürdés után kezdett el panaszkodni, egész nap nem fájlalta.
Aztán oda fordul a gyerekhez: mutasd, hol fáj?!
- Nem fáj.
MIVANBAMMMMMMMMMEG?
- JA, már nem fáj...
- ..hogyhogy?
- Hát, nem tudom, de nem fáj.
A doki úgy nézett rám, mintha legalábbis egy szelet tortát rendeltem volna tőle, csapágygolyókkal, kutyasz@rral díszítve.
Megfogdosta, megnyomogatta a könyökét, a karját, de semmi. Egy mukkot sem szólt a gyerek.
Mondtam, hogy elnézést, nagyon szégyellem, de tegnap még sikítozott, mikor hozzá értem!
A doki húzgálja a száját(amúgy tök jogosan) , hogy most én ezzel mit csináljak?
Mondom, hogy sorrry tényleg, de izé.
...a gyerek meg áll ott nagy flegmán, közben legszívesebben sejhajon hajítottam volna.
Kérdezem tőle: ha nem fáj, miért nem mondtad?
- NEM KÉRDEZTED!!!
- ?????????????? De, haza jöttél, és nem mondtad, hogy nem fáj!
- MERT NEM KÉRDEZTED!
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!
Mondtam neki, hogy szerinte ez poén, hogy 2 órát ülök a váróban a nagy semmiért?
...és csak rángatta a vállátt, meg topogott, hogy menjünk már, mert kezdődik az edzés!
Közöltem vele, hogy ezek után ha kézin történik vele bármi, nekem ne is sipogjon, én nem csinálok többé hülyét magamból miatta....
"...húúúú, anyaaaaa kend be valamivel a könyököm, meg a karomat, mert nagyon fáááááj!"
- Mit csináltál?
- Elestem kézi edzésen, és a könyökömre estem!
F@szaságos...
Elő vettem a gyógyi krémet, és ahogy kenem, felszissszent: egy nagy görcs volt a felkarján, a belső oldalon.
Bekentem neki krémmel, befásliztam.
Vasárnap nem volt egész napgond, de este megint mondja, hogy fáj.
- Oksa, hétfőn van sebészet. Ebéd után gyere haza, írok igazolást a napközis nevelődnek és ha leszálltam a buszról, fellcsörgök, te lejössz, és megyünk a sebészetre!
Oké.
Így is volt.
2, azaz KETTŐ órát ültem a folyosón vele, közben 2 percenként rázendített:
- Anyaaaaaa, de lécci ne mondd, hogy kézin történt, és ne kérdezd meg, mehetek-e edzeni, mert én úgyis megyek!!!
...aztán végre bejutunk...
Kérdi a doki, mi történt?
Első körben lebaszott, hogy miért csak 3 nap múlva hoztam?
Háááát, szombaton este 9-kor kezdett panaszkodni, nem ítéltem olyan súlyosnak a dolgot, hogy emiatt autóba üljek, és bevigyem Gyulára a sürgősségire, és vasárnap is csak fürdés után kezdett el panaszkodni, egész nap nem fájlalta.
Aztán oda fordul a gyerekhez: mutasd, hol fáj?!
- Nem fáj.
MIVANBAMMMMMMMMMEG?
- JA, már nem fáj...
- ..hogyhogy?
- Hát, nem tudom, de nem fáj.
A doki úgy nézett rám, mintha legalábbis egy szelet tortát rendeltem volna tőle, csapágygolyókkal, kutyasz@rral díszítve.
Megfogdosta, megnyomogatta a könyökét, a karját, de semmi. Egy mukkot sem szólt a gyerek.
Mondtam, hogy elnézést, nagyon szégyellem, de tegnap még sikítozott, mikor hozzá értem!
A doki húzgálja a száját
Mondom, hogy sorrry tényleg, de izé.
...a gyerek meg áll ott nagy flegmán, közben legszívesebben sejhajon hajítottam volna.
Kérdezem tőle: ha nem fáj, miért nem mondtad?
- NEM KÉRDEZTED!!!
- ?????????????? De, haza jöttél, és nem mondtad, hogy nem fáj!
- MERT NEM KÉRDEZTED!
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!
Mondtam neki, hogy szerinte ez poén, hogy 2 órát ülök a váróban a nagy semmiért?
...és csak rángatta a vállátt, meg topogott, hogy menjünk már, mert kezdődik az edzés!
Közöltem vele, hogy ezek után ha kézin történik vele bármi, nekem ne is sipogjon, én nem csinálok többé hülyét magamból miatta....
2015. szeptember 9., szerda
Huszonév után...
Mióta megkezdődött az iskola, valami elromlott, vagy kizökkent a szokott - rendes útjából.
Minden napom folyamatos rohanás, és mégsincs soha az az érzés bennem, mikor éjszaka leteszem végre a kis testem az ágyba, hogy no, f@sza csaj vagy, minden a helyén!
Ma is: meló után bolt, aztán hazapakoltam, aztán már mehetek a suliba.
....de előtte még tanszer kell Csongornak, mert most lassan adagolják a szaktanárok, ki mit követel, gyűlik a lista.
Rohanok a papírboltba, mert 7 percem volt 4-ig, amikoris Zalánt kiengedik, és vár, hogy megérkezzem érte.
Szokás szerint bicajjal, fék be, a lábam már rakom le, bár visz a lendület.
A coop papírbolt előtt gondoltam mindezt, hogy megpróbálok megállni, de a térköves rész mellett van egy lebetonozott csík, full csúszós, a cipőm talpa meg szintén....
Ahogy lendulatből lebatttam a lábam, hogy az lefékez végkép, már meg is csúsztam, és valahogy kirúgtam magam alól a bicaj kerekét.
Szál egyenes gerinccel úgy vágódtam hanyatt, mint a nagy fákat, ahogy kivágják a tövénél, a bicajt meg szépen magamra húztam, és betakaróztam vele, úgy feküdtem tök lazán a Tildyn, fényes nappal, az utca közepén.
5 cm és a vasműszaki kirakatüvegének csapódik a koponyám és akkor most nem lenne csordásandi.
Úgy meglepődtem első körben, hogy meg sem mertem moccanni, mert nem estem el már vagy 20 éve, kivéve mikor Csongor a gumicsizmi rólamát akarta lecibálni (ez is mekkora sztori volt!)
Aztán éreztem, hogy a tarkómat nagyon oda batttam a földhöz.
....meg a farokcsontom is kúrvára fáj...
Meg rajtam a bicaj, és nyom, de nem mertem megmoccanni, mert féltem, hogy becsíp a derekam.
Aztán eszembe jutott, hogy bazdmeg, a főutcán fekszem!
Na, vajon ki láthatott? ki röhög?
Nagy óvatosan letoltam magamról a bicajt, feltápászkodtam, leporoltam a port, levelet, szart, szutykot a hajamról, ruhámról, aztán besántikáltam a boltba.
Erre megkérdezik a csajok: nem láttad, mi volt ez a csörömpölés?
Hát de, tök véletlenül tudom. Én nyomtam egy olyan hátast, hogy a betoncsíkotokat összetörtem, koponyával...
Azon már nem is csodálkoztam, hogy úgy röhögtek, majd bepisáltak...
Minden napom folyamatos rohanás, és mégsincs soha az az érzés bennem, mikor éjszaka leteszem végre a kis testem az ágyba, hogy no, f@sza csaj vagy, minden a helyén!
Ma is: meló után bolt, aztán hazapakoltam, aztán már mehetek a suliba.
....de előtte még tanszer kell Csongornak, mert most lassan adagolják a szaktanárok, ki mit követel, gyűlik a lista.
Rohanok a papírboltba, mert 7 percem volt 4-ig, amikoris Zalánt kiengedik, és vár, hogy megérkezzem érte.
Szokás szerint bicajjal, fék be, a lábam már rakom le, bár visz a lendület.
A coop papírbolt előtt gondoltam mindezt, hogy megpróbálok megállni, de a térköves rész mellett van egy lebetonozott csík, full csúszós, a cipőm talpa meg szintén....
Ahogy lendulatből lebatttam a lábam, hogy az lefékez végkép, már meg is csúsztam, és valahogy kirúgtam magam alól a bicaj kerekét.
Szál egyenes gerinccel úgy vágódtam hanyatt, mint a nagy fákat, ahogy kivágják a tövénél, a bicajt meg szépen magamra húztam, és betakaróztam vele, úgy feküdtem tök lazán a Tildyn, fényes nappal, az utca közepén.
5 cm és a vasműszaki kirakatüvegének csapódik a koponyám és akkor most nem lenne csordásandi.
Úgy meglepődtem első körben, hogy meg sem mertem moccanni, mert nem estem el már vagy 20 éve, kivéve mikor Csongor a gumicsizmi rólamát akarta lecibálni (ez is mekkora sztori volt!)
Aztán éreztem, hogy a tarkómat nagyon oda batttam a földhöz.
....meg a farokcsontom is kúrvára fáj...
Meg rajtam a bicaj, és nyom, de nem mertem megmoccanni, mert féltem, hogy becsíp a derekam.
Aztán eszembe jutott, hogy bazdmeg, a főutcán fekszem!
Na, vajon ki láthatott? ki röhög?
Nagy óvatosan letoltam magamról a bicajt, feltápászkodtam, leporoltam a port, levelet, szart, szutykot a hajamról, ruhámról, aztán besántikáltam a boltba.
Erre megkérdezik a csajok: nem láttad, mi volt ez a csörömpölés?
Hát de, tök véletlenül tudom. Én nyomtam egy olyan hátast, hogy a betoncsíkotokat összetörtem, koponyával...
Azon már nem is csodálkoztam, hogy úgy röhögtek, majd bepisáltak...
Húúúúha!
Most jöttem rá, hogy ezer éve nem írtam.
Na, nemsoká pótol-OMMMMMMMMMMM, de addig is egy kérés a nagyérdemű felé:
Egy mozgalmat szeretnék indítani:
Egy napig, TÉNYLEG CSAK EGYETLEN NYOMORULT NAPIG senki ne osszon meg semmit, amiben szerepel a MENEKÜLT szó!
Jó?
Mutassuk meg, menni fog, képesek vagytok rá!
Lécciléccilécci!
Minden hely, amit olvasni szoktam tele vele, semmi másról nem szól.
Hetek óta nem is olvasok face hírfolyamot, mert olyan szintem vagyok fullosan tele!
Nekem meg az idegrendszerem van már tele vele, és nem hiszem, hogy egyedül vagyok ezzel...
Cserébe lesz 2 csordásandis sztorim, sírva nevetős! ;)
Ja, meg egy videó, mert annyira szörnyenborzalmasankibeb@aszottul úúúútálom ezt a számot, de ma kedvenc Judit barátném mutatott hozzá egy olyan videót, hogy lassan felül kell bírálnom az ellenszenvemet vele kapcsolatban. (...de ha Fásy akarná elénekelni, még mindig ölni tudnék miatta!!! A boszorkány fesztiválon cirka 6 alkalommal próbálkozott meg vele, és tudta überelni magát: mindig szarabb és szarabb volt...)
Vigyázat az eleje nagyon halk, csak olvasni kell 3 sort, de azutáááááááááááán! ;)
Na, nemsoká pótol-OMMMMMMMMMMM, de addig is egy kérés a nagyérdemű felé:
Egy mozgalmat szeretnék indítani:
Egy napig, TÉNYLEG CSAK EGYETLEN NYOMORULT NAPIG senki ne osszon meg semmit, amiben szerepel a MENEKÜLT szó!
Jó?
Mutassuk meg, menni fog, képesek vagytok rá!
Lécciléccilécci!
Minden hely, amit olvasni szoktam tele vele, semmi másról nem szól.
Hetek óta nem is olvasok face hírfolyamot, mert olyan szintem vagyok fullosan tele!
Nekem meg az idegrendszerem van már tele vele, és nem hiszem, hogy egyedül vagyok ezzel...
Cserébe lesz 2 csordásandis sztorim, sírva nevetős! ;)
Ja, meg egy videó, mert annyira szörnyenborzalmasankibeb@aszottul úúúútálom ezt a számot, de ma kedvenc Judit barátném mutatott hozzá egy olyan videót, hogy lassan felül kell bírálnom az ellenszenvemet vele kapcsolatban. (...de ha Fásy akarná elénekelni, még mindig ölni tudnék miatta!!! A boszorkány fesztiválon cirka 6 alkalommal próbálkozott meg vele, és tudta überelni magát: mindig szarabb és szarabb volt...)
Vigyázat az eleje nagyon halk, csak olvasni kell 3 sort, de azutáááááááááááán! ;)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)