- 1 -
Előre megbeszéltük, miért megyünk.
Kérdezte, hová kapja? Mondtam, hogy vállba.
- Oké, attól nem félek!
És nem is volt baj, egy mukk nélkül tartotta és tűrte.
Viszont Csongor!
Nézte, kerekedett a szeme, elfutotta a könny, és lekonyult a szája.
Annyira édes volt, a kis lüke!
- 2 -
Szikrázó napsütésben értünk haza, majd 10 perc eltelt, és megérkezett a végítélet napja.
Ilyen özönvizet, felhőszakadást én a harmincsok évem alatt még SOHA nem láttam!
Szabályosan ömlött az égből, egyik percről a másikra.
Mire a 3 szobában becsuktam az ablakokat, a konyhában a párkányról folyt, nem csöpögött!, folyt be a víz a konyhába.
Állt a víz a fele konyhámban, gyors fel kellett törölni, aztán már csak arra volt időm munkába indulás előtt, hogy a biztonság kedvéért minden ablakpárkányomra belülről rakjak 1-1 törölközőt. (a boszi megérzés bejött, minden ablakomban csurom vizes volt a törölköző, ahogy most hazajöttem).
- 3 -
Gondolkoztam, hogy miben menjek dolgozni, mert esélytelen volt, hogy a gumicsizmán kívül bármi is túlélje a felhőszakadást, az meg ugye nincs. (karácsonyi kívánságlista: gumicsimmmma. Ha lehet kis békás. Ha nincs lehet csigás, vagy katicás is).
Végül úgy döntöttem, a kis lábujjközös papucs, ne cifrázzuk túl.
Kilépek a lépcsőházból, és vágtam egy hátast.
Az egész utca egy tó volt.
A lépcsőház előtt lépcsőt elöntve állt az özönvíz.
Andika vagány, papucs lekap, hónom alá csaptam, a farmert térdig felgyűrtem és a langyos esőben féllábszárig gázolva elúsztam az autóig, mert ma anya jött értem, ő is jött ki a céghez, mert egy kedves kolléganőnket búcsúztatuk, aki ma dolgozott utoljára, holnaptól nyugdíjas, és anyával együtt dolgoztak 38 -39? évet...
Cégnél ismét mezítláb gázolva az esőben, így mentem be a kocsitól.
Nem néztek, ááááá, dehogy!
Viszont az ÉN cipőm az száraz maradt!
Aztán be a mosdóba, és a mosdókagylónál gyönyörűen lábat mostam... :P
- 4 -
Erzsike búcsúztatása...
Kicsi gyerekkoromtól ismerem, egy utcában laktunk, plusz anyáék nagyon jóban voltak, plusz közvetlen kolléganők is voltak, sokat összejártunk.
Kerti főzések, együtt szilveszterzések, névnapozások, nagy bulik...
2000 óta én is együtt dolgozom vele.
Ő egy nagyon jó ember.
Soha senkit meg nem bántana, kis finom lelkű, kedves, csendes, és annyira nagyon POZITÍV! Mindíg mindenkinek csak segítene, és próbálja mindenkinek a dolgok pozitív oldalát megmutatni.
Szeretem.
És olyan fura lesz, hogy hétfőn már nem jön be!
Kapott szép ajándékot, sokan összegyűltünk a köszöntésére, voltak meglepi vendégek is, mint pl. az anyukám.
Jó hangulatú kis buli volt, fini sütikkel, szóval jó volt!
- 5 -
Megjött ma a Dekortapasztól jött ajándékom!
Pont amikor indultam dolgozni, belestem a postaládámba, és ott volt!
Annyira szép!
És jókor jött: Erzsikének csinált Judit egy fotómontázs-"posztert", és pont oda kívánkozott a karton szélére ez a tapasz.
Olyan csodaszép!
ITT a 0007-es az ENYÉM! :)
- 6 -
Ma egész délután annyira jó volt a hangulat.
Kicsit szomorkás, mert tudtuk, az utolsó "Erzsikés" nap, ő is sokat elmélázott, lekonyult, de alapvetően annyira jó volt ma.
Kint voltam a csomagolóban én is egész nap, és ez ma ÍGY volt jó.
Annyit nevettünk, hogy nap végére totálisan berekedtem.
Van egy csomó fotónk, a búcsúztatóról, de mire gépre töltöttük volna, lemerült a fényképező gépben az elem.
Holnap megkapom a képeket (ugye Judit, MEGKAPOM HOLNAP?!) és majd megmutatom nektek is.
- 7 -
Holnap korán kelés, indulat van Pestre, Hugizunk, Samuzunk, babázunk, sógizunk, de csak egy gyorsat, este jövünk is haza.
El akartam csábítani Hugit az IKEA fele, ágynemű szerelem van, és mivel szétszaggattam a héten a saját kedvenc ágyneműmet, most kell új.
De Ágó egy tündérke, bár a szárnyát még nem láttam, tuti a póló alatt rejtegeti, és holnap elmegy a bevásárlólistámmal, és szerez nekem...
- 8 -
Hazaérve kedvenc táblagurum, Vámos Robi legújabb őrülete volt az első, amit megláttam, és azonnal szerelembe estem!
Nézzetek be ide, nagyon...!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése