Nekünk ez ugye úgy működött, hogy betegápolás, hol az egyik, hol a másik fiamat.
De persze ezen már meg sem lepődök, az lenne a csoda, ha simán átláblógattuk volna ezt az 1 hetet.
Én meg vagánykodtam egyet, hogy milyen kemény kis csaj vagyok, körülöttem beteg a fél világ én meg még véletlenül sem kapom el.
Erre szombat délután elkezdtem tüszkölni, mint egy taknyos macska, folyt az orrom ezerrel : gondoltam valami allergia, mert kint űltünk a sportpálya lelátóján, (NEM NEVETNI!) és foci meccset néztünk.
Igen, én focit.
Nem cseréltek el, csak néha azért kedves vagyok és idomulok.
Éjjel óránkként fent voltam, szarul éreztem magam, folyt az orrom, nem kaptam levegőt.
Vasárnap reggel úgy ébredtem, hogy még a hajam is fáj, nem voltam lázas, de masszív 37,7-re beállt a hőm, folyt az orrom és jajj volt minden mozdulat. Az nehézséget okozott, hogy a kanalat megtartsam, szóval totál K.O.
Szerencsémre itt volt A FérfiM és főzött, meg sajnált, úgyhogy átaludva a napot, estére már egész életképes lettem.
Ma reggel már okés a helyzet, kicsi Alien-eket termelek ki magamból, de már nem fájok.
Ja, és a dögös repedt fazék hangom az visszatért, úgyhogy a sópipát is elő kellene kaparni gyorsan!
Reggel kezdte Zalán az ovit majd 3 hónap szünet után, új csoportban, új óvónőkkel.
Szerintem sokkal jobb helyen lesz itt, de szegénykém a nyáron úgy kiesett a ritmusból, hogy életében ma volt a második (vagy harmadik?) olyan alkalom, hogy sírt és nem akart menni, ott maradni meg főleg nem.
Andika óvónéni úgy vitte be, én meg menekültem...
Remélem hamar megbékél az új helyzettel!
Ma újra kezdtem a gerinc repaírt, átmentem Gyarmatra gerinctornára. Andi alaposan kicsinált, na persze ezért megyek, de holnap szerintem mozdulni sem fogok tudni, úgy megdolgoztatott.
A héten van 3 alkalmam, aztán 2, majd 3, meglátom, mennyire jutok majd el.
És tornázni kell, különben nagy halál lesz.
Kb. ennyi.
Épp elég, nem?!
Elég :)
VálaszTörlés