Gandalf úgy néz ki nagyobb mágus, mint eddig gondoltam, mert a macskautálatom nem csak vele szemben szűnt meg, hanem random mód szerelembe esek más kölyökcicákkal is.
A héten lett "nagykorú", 8 hetes és már magától eszik, úgyhogy most vasárnapra lett a napja, hogy érte mentem.
Imádni való, gyönyörű kis dög!
Mondta a néni, ha haza mentem vele, a szállító ketreckéből ne vegyem ki egyből, hagyjam, had szimatolják egy kicsit egymást.
Háááát.....
Rosszul sikerült a találkozás.
Gandalf egyből duplára fújta magát, borzolta a szőrét, sziszeget, fújtatott és támadta a szállítóketrecet.
Bő 3 óra kéztördelés után gondoltam, lesz ami lesz, kiengedem a kicsit, aki addig tök nyugiban felókdécselt bent, nem nagyon zörgette, hogy épp a kést fenik miatta kint.
Volt nagy civakodás, fújás, borzolás, csapkodás, és hiába álltam mellettük, Vili orra kapott pár sebet, addig csapkodta Gandi.
Egész nap ment a harc, nem sikerült megbarátkoznia Gandalfnak a kis jövevénnyel.
Zaza viszont imádatba esett vele, vitte le a játszóra a csajokhoz, és lent játszottak vele.
Közben a szomszéd kissráctól megkérdeztük, nem szeretne-e egy cicust, mert mióta Gandi megvan, egyre sűrűbben jár hozzánk, ő is macskabolond.
Mondta, hogy az ők lakásukba nem engedi az anyukája, de a mamája szeretné.
Egy a bibi, nincs itthon, és hétfőn este érkezik.
Addig vállalom a cicasitter szerepet?!
Nem igazán volt más választásom.....
Volt egy pokoli át
Zalán egész délután cipelte Vilit, puszilgatta, ölelte, le nem tette egy percre sem, az meg tűrte, és élvezte.
Mikor Milán elvitte, elköszöntünk, volt nagy sírás, Zalánnak még majd egy óra múlva is folyt a könnye.
Annyira édes, kis nyugodt, szép
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése