Fájok.
Nem kicsit
Mint általában a nagy történések, ez is egy apró kis bagatell balesetből jött elő.
1 hete pénteken esett az eső, én délelőttös voltam.
Mikor a cégnél szálltam le a buszról, a vizes lépcsőn megcsúszott a cipőm talpa.
Hogy ne vágódjak el, automatikusan megfeszítettem magam, és fél lábon, jobb sarkon lezötyögtem 3 lépcsőt, majd le, a földre.
Állva maradtam, de egyből belém hasított egy ismerős érzés a múltból: be fogok csípődni!
Átöltöztem, bementem a helyemre, és ahogy leültem a számítógép elé és elkezdtem dolgozni, egyre inkább éreztem, hogy baj van.
Van egy tuti kis helyem az iroda előtt, oda szoktam lerakni a földre egy kartondobozt, széthajtva és azon megcsinálom a szokásos gerinccsavarásokat, nyújtásokat, és pikk-pakk, össze is legózom magam.
Hát most nem...
Az első nyújtó mozdulatnál, ahol elvileg a csigolyák szétnyílnak és helyet adnak, hogy kiszabaduljon az idegszál, ha véletlenül becsípődött volna, no, ott vége volt a világnak.
Egy ideig csak feküdtem, és kínomban magamon röhögtem, hogy frankó ez a hely, jó eldugott, nem tudok felállni, itt fogok megszáradni, mint a béka a sivatagban...
Nagy nehezen sikerült valahogy lábra állni, és még reggelizni is kicsoszogtam, de akkor már nagyon nem volt őszinte a mosolyom.
Jó fejek voltak a kollégák, szereztek nekem izomlazító krémet, bekenték a derekam, kaptam fájdalomcsillapítót, magnéziumot, kalciumot, c vitamint, már tényleg mindent belém tömtek, de csak vacakabb és vacakabb lett az egész.
Végül szóltam a főnökömnek, hogy elnézést, de feladom, meghalok, kérek egy autót, doktort, nagykalapácsot, VALAMIT!
Az egyik kolléga bevitt a háziorvosomhoz, nem is túl sok idő múlva sorra is kerültem.
Doki bácsi megvizsgált, jól meg is könnyeztem, mert a minimál mozgástérre beszűkülve nem estek jól a mozdulatok, amiket csinálni próbált velem.
Megegyeztünk, hogy nem akarok gyógyszerrel szarakodni, injekciót AKAROK, mostdemándeazonnal - úgyhogy átsántáztam a szomszédba a patikába, kiváltottam, és az elsőt gyors belém is nyomta.
Fura hétvége volt: Gyerektelen hétvége, Anyáék a méhekkel akácon a nyírségbe.
Keresztanyu istápolgatott és nem hagyta hogy éhen haljak.
Az ügyelet beadta az injekciókat szombat-vasárnap, tutiságos kis cucc volt!
Mellette napi 3-4 (5) Xilox port nyomtam, aminek meg is lett a hatása.
Rájöttem a fájdalomcsillapítók hatásmechanizmusára
Elvileg fájdalomcsillapító, de gyakorlatilag asszem leginkább altató.
...és míg alszol: NEM FÁJ! azaz fáj csak nem érzed, mert ALSZOL!
Napi 16-18 órákat aludtam, péntektől keddig, gyerektelenül, mert ez volt a pünkösdi ünnepi hosszú hétvége (mi mással is tölthettem volna, mint így?! grrrrrrrrrrr)
Kedd este kaptam vissza a srácokat, cukik voltak, mert kíméletesen szívták csak a vérem.
Amit lehet megcsináltak egyedül, úgyhogy hagytak pihenni.
Pénteken kaptam végre egy Kati néni féle istentelenül faszaságos masszázst, nem is tudom mi lenne velem a kezei nélkül!
Ahogy végig simított, mondta, hogy a medence lapátok nincsenek egy vonalban, a jobb lapockám sincs a helyén, no meg a csigolyáim is össze-vissza...
Nem is úgy maszírozott, ahogyan szokott, hanem valami fura húzó-nyújtó "simogatással" (hahaha, Kati néni és a simi-maszír!).
Közben pénteken volt egy újabb randim az orvosommal is, mondtam, hogy jó, már menni tudok, ülni sem olyan gáz, csak az a gond, hogy az egyik csigolya mellett van egy pint ahol folyamatosan egy bazi vacak szúró érzést érzek, plusz ahogy fordulok jobbra-balra, az a csigolyám ki-be kattan, mintha a helyéről elugrálna.
Kért egy RTG-t, aminek ma lett meg az eredménye: nem tört, nem repedt, viszont elcsavarodott.
Faszaságos, de sebaj, szerdán egy újabb masszázs a legeslegkirálynőbtől, csütörtöktől meg újra munka.
...és szeretném már ezt a kellemetlen kis intermezzót elfelejteni, de VÉGLEG!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése