Csak a rend kedvéért!

Amiről nem tudunk, nem fáj!
Viszont!
Vagyok olyan perverz, hogy én AKAROM tudni, még ha fáj is, mert akkor lehet ellene tenni...

Ez általános érvényű, vonatkozik mindenre, ami velem kapcsolatos.
Persze ne vadidegenek állítsanak le az utcán, hogy "...figyi, ez a hajszín marhára nem áll jól!", de akik ismernek és akik kedvelnek, nyugodtan az orrom alá dörgölhetik a gyengeségeimet, vagy ha valamit rosszul csinálok.
Tudom, fura vagyok, mert van bennem hajlandóság változni, és javítani. Az egy más kérdés, hogy tudok-e.

A furaságom másik része: ha nekem valaki "bánt" egy olyan embert, akit én kedvelek/szeretek, azt nem hagyom szó nélkül.
És ha már többször megkértem rá, hogy ezt NE NEKEM, mert nem értek vele egyet, sőt! - akkor ezt én így is gondolom.

Tehát kedves Saci, Laci, Feri, Linda,...., ha előttem szidod Hannát, akit én szeretek, akkor ne lepődj meg, ha oda fogok menni hozzá, és megkérdezem tőle:
"Hanna, terád miért fúj Saci/Laci/Feri/Linda?!"

És NEM fogom nektek megmagyarázni, miért szóltam.
Sőt előre bejelenteni sem, hogy a következő mondatod után felrobbanok.
TUDD, hogy szólni fogok, és TUDD, hogy EZÉRT!
Mert én ilyen fura vagyok.
Nem bírom, ha basztatják azt, akit én csípek.

...mert én is elvárom attól, aki engem kedvel/szeret, hogy figyelmeztessen, ha valaki folyton sárt dobál rám....

* Kiegészítés:
Mindenki aki nem kedvel, sőt.... az a saját lelki békéje érdekében kerüljön el!

Olvasni öröm, szórakozás, még ha csak egy blogról is van szó.
Én imádok blogokat olvasni, de csak azokét követem napi-heti rendszerességgel, akik számomra érdekesek, szórakoztatóak, megnevettetnek, elgondolkodtatnak.
Soha nem jutna eszembe O.V. blogját, twitterét, facebookját követni, olvasni, mert rühellem, nem érdekel, idegesít, feldühít.

Ez is egyfajta perverzió, ha olyanok lesik a szavaim, akik nem csípnek. És ha olyat látnak, olvasnak itt, amik neki nem tetszenek, vajon milyen jogon kérik rajtam számon? Miért akarják, hogy megmagyarázzam, ezt, vagy azt miért írtam?!
Ez az ÉN blogom, az ÉN problémáim, az ÉN örömeim, az ÉN gondolataim.
Szabad kezet kaptam önmagamtól, és a felvállalhatóság keretein belül azt írok ide, amit csak akarok.

Felnőtt emberek vagyunk, idáig jussunk már el!

Ha sok időm lenne, akkor szerkesztenék a fejlécembe egy "Andit nem kedvelők-behajtani tilos!" táblát, de nem igazán mutatna jól, azt hiszem.
Ezt mindenki érje fel a saját józan parasztijával, ha meg nem, akkor hagyjon engem békén, mert úgysem fogom sokadik körben is megmagyarázni ugyanazt.