Van, hogy az ember hipp-hopp átugrik 11 hónapot....

...mert ma ismét karácsony van! :D

Reggel hívott a kedvenc postásom, hogy merre vagyok, hozott nekem valami kővel tömött hatalmas dobozt.
Mondtam, hogy dolgozom, úgyhogy kihozta.

Mivel én egy végtelenül mazochista nőszemély vagyok, NEM bontottam ki, csak nézegettem, kerek 4 órán keresztül.

Haza érve őőőőrült bontogatás kezdődött.

IGEN, az egy gyufás doboz, csak úgy, a mérete miatt... :P

Nem csak simán nagy, és nehéz volt, tele is volt.

Ez mind benne volt! :D

Ez a festék szekció.

Azaz festékek hada, meg lakk, meg ragasztó, meg megint festék... :D

Finomságos szekció, ami javarészt ajándék, mert én asszem csak 3 dolgot fizettem belőle... :D

A zöld kupakos a régen várt tökmag olajam, szóval reszkess testem, nem csak szép, fiatal, de egészséges is leszek hamarosan! :P

Óóóóó..... :D

Sok-SOK Derekes, meg Ágós meglepi...

Jaaaaa, és van ott munka is, dobozkát kellene festenem....

Igen, az enyimé, és igen, koponyás-halálfejes...
Asszem a hiba mégsem bennem van, hanem a téma csak úgy szemben jön az utcán, üzletben, akárhol, és akarva-akaratlanul rátukmálja magát a barátaimra, családtagjaimra! :D
Ők meg imádnivalóak, és továbbítják hozzám, mert valamilyen oknál fogva mindíg én jutok a dologról az eszükbe....

ÁGÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ! :D

 ...és a rongyosodó textil bevásárlótatyijaim utódjaként egy igazi Köves Tomi tatyi!
(Igen, majd kivasalom, de a dobozban utazás kicsit megviselte. Te is gyűrött lennél, ha egy halom festéket, meg szépségesítő izémizét rád pakolnának!!! :P  )

"...mert az élet csodaszéééép!"

Derek, Ágó, köszönöm szépen! :)

Azt amúgy még szeretném elmesélni, hogy:

a.)  Ma látták meg a fiúk az új csimmmámat, és szerelembe vannak esve, Csongor mindenáron rám akarta beszélni, hogy ez az ő mérete.
Jelzem: a csimma 39-es, az ő lába 31-es...
Zaza meg nemes egyszerűséggel felvette, és flangált benne, majd kikérdezett, hogy "...Anya, milyen érzés benne menni?! Kényelmes a lábadnak?!"

b.) Az intenzív osztályon ücsörögve éjjel egy szikra gyúlt a fejecskémban, hogy szeptemberben Zalánra kötöttem az oviban baleset biztosítást, és meg kellene próbálni, hátha...
Mikor haza jöttünk, kitöltöttem a baleseti bejelentőt, fénymásoltam a zárójelentést, és postára adtam.
Ma d.u. csöngetett a postás egy határozottan kellemes összeggel. Mondhatjuk úgy is, hogy majdnem ingyen voltam 6 napot az anyaszállón.

Hahóóóóóó, Univerzum!
ÉN is SZERETLEK!