2014. május 5., hétfő

5 perc hírnév

Soha nem vágytam rá, mégis időről időre megkapom...
Majd elmúlik a sztárság, addig is:
Figyeljetek meg jól, nézzetek meg, boncolgassatok, de bocsi, ha csalódást okozok: tökre rendben van minden. :)

Vagyis nem, a gondolatok, amiket magamban futtatok, azok folyton vakvágányra siklanak, és igazából nem találok válaszokat a legfontosabb kérdésekre.
Szóval inkább csak éretlenkedő vagyok, de ez nem nagy betegség...

Pl., hogy miféle világméretű kórság az, hogy ember az emberrel nem tud őszintén beszélni?
Ha nincs tétje, ha nincs semmi ok arra, hogy a dolog fekete, vagy fehér legyen, ha SEMMI nem kényszerít arra, hogy a másik képébe hazudjunk, mégis: mi a frászért dől az emberek 99%-ból a valótlan?!

Folyton benézem, mert magamból indulok ki.
Én tét nélkül oda állok a másik elé, nincs elvárás, nincs semmi, csak én és ő, és én magam adom.
Nem gondolom azt, hogy másnak kellene látszanom, mert lehet menne 1-2-x napig, hétig, hónapig, de basszus: nem akarok kibújni a bőrömből, mert én ÉN vagyok!

Szóval ha én azt mondom fehér, akkor azt gondolom, fehér.
Ha azt mondom igen, azt gondolom: igen.

Annyira borzalmasan egyszerű ez, nem játszanánk egyszer ezt, úgy össznépileg, hogy mindenki megpróbálja ÍGY?
Meglepődnétek, nagyon-nagyon meglepődnétek, mennyivel egyszerűbb, szebb, könnyebb lenne így az élet.

Próbálja ki mindenki holnap, aki most ezt olvassa: holnap ne vetíts, ne hazudj, ne csalj, ne alakoskodj.
Legyél te TE, legyél az őszinte, csupasz önmagad.

Lehet ijesztő, de csak 1 napra...
Jó?
Aztán majd megbeszéljük! ;)

Egy rövid kézikönyv hozzám:

Nem azt mondom, amit szerintem hallani akarsz.
Nem azt teszem, amit szerintem szeretnél, hogy megtegyem.
Ne azt mond, amit szerinted hallani akarok, mert bazira nem azt szeretném hallani, amit SZERINTED hallani akarok!
Ha rád mosolygok: egyszerűen csak kedves, és mosolygós vagyok.
Ha szóba állok veled, csak azért van, mert barátságos vagyok.

Nem kell hátsó szándékot keresni.
Ha akarok valamit, azt mondom.
Ha szeretnék valamit, teszek érte.

Azért néha bele lesnék 1-1 túlbonyolított ember fejébe-lelkébe.
Veszett szar lehet hazugságok hálójában élni.

Onnan lehet úgy néz ki, TE vagy a nyertes, de nézz magadba, ha egyedül maradsz önmagaddal: mit nyertél? NYERTÉL? :)
Szerintem csak veszítettél... :)

Én viszont, bár onnan baromira nem úgy néz ki: azt hiszem nyertem...

Nem erőltetett a mosoly.
Őszinte vagyok.
Csakazértis, az összes őszintétlennel szemben, mert ez így jó NEKEM! ;)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése