2014. augusztus 30., szombat

Átkozódunk? Átkozódunk?

Anyukám az előbb hívott "KISSÉ" idegesen.

Meséli, hogy az előbb csörög a vezetékes telefon*.

Egy "hölgy" köszönt be, hogy az xy** KFT megbízásából hívja.
- Válaszolna 3 kérdésemre?
- Ne haragudjon, ez valami piackutatás?
- Igen.
- Akkor köszönöm szépen, de nem szeretnék válaszolni.
- De miért?
- Mert 3 nap múlva majd felhívnak, hogy ezt vagy azt nyertem, és menjek el ide, meg oda... Köszönöm, már volt ilyenben részünk, és nem szeretném újra...
- Megkérdezhetem, hogy ön nyugdíjas, vagy aktív dolgozó?
- Ne haragudjon, de én nem ismerem magát és nem szeretnék semmilyen kérdésére válaszolni.
- AKKOR A RÁK EGYE KI A BELED TE BUNKÓ SZEMÉT KÚRVA!

...és letette...

Anya meg kiakadt.
Nem is értem, miért?!
Végre egy szép, meleg, napsütéses szombat, épp készülünk hármasban (Apa, Anya, én) egy kis kiruccanásra, és simán, egy mondattal tönkre cseszik az ember hangulatát.

Azért lehet megérne egy részletes számlát, hogy az adott KFT figyelmét felhívni arra, milyen jól sikerült a telefonos marketing tanfolyamot elvégeznie 1-1 alkalmazottuknak.***

Mindenesetre a "kedves" "hölgynek" szívesen elmondanám, hogy az elfojtott agresszió, a düh, a frusztráltság és a másokra köpködött átok sajnos visszásan működik, és benne fog hamarosan elég komoly betegséget generálni, szóval én a helyében elmennék hangyát szedni, vagy Buddha tanait hallgatni, esetleg kapálni, vagy WC-t tisztítani.
De semmi esetre nem ajánlom neki az emberekkel való kontaktot, mert alkalmatlan rá.

* szombat 11 óra
** természetesen gyorsan elhadarta, hogy megjegyezhetetlen legyen
*** nem, nem érné meg, mert kb. le sem szarnák...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése