Alfahímek a családban

Nem tudom milyen zsigeri ösztön ez a fiúknál, tipikusan "alfahím vagyok!" erőfitogtatás, de kezd elegem lenni a kicsi pasimból!

Mindíg is furán viselkedett, ha "terület megjelölésről" volt szó.
Bárhol voltunk, bárhova mentünk, neki muszáj volt pisilni egyet a területén.
Mondom BÁRHOL!
Nyáron nem egy "kellemes" meglepetés várt az erkélyen, olyan 40 fok árnyékban, mi meg ugye 4. emelet, és pont a nap felőli oldal kb. d.u. 1-től míg a nap le nem ment.
De muszáj volt kimennie, és oda csempésznie valahová a területjelző kis meglepijét.
Virágcserép, használaton kívüli kaspó, VIRÁGSPRICCELŐ FLAKON, szóval mindenbe!

És persze fürdés közben, a kád szélén hagyott merőpohár, amivel vizeznek - játszanak, vagy csak sima kiürült flakon...

Tegnap este hazaesek meló után, be a kádba, eresztem magamra a forró vizet és csak bambulok ki a fejemből.
Aztán lassan fel is fogom mit látok: a fogmosó pohárban narancslé.
Narancslé? Nincs is itthon? Hozták az apjuktól?

Aztán a felismerés: nem, megint Zalán.

Mi a frászt csináljak vele?

Kismilliószor megbeszéltük, hogy CSAK a WC-be.
Hogy levágom a pöszörőjét, ha még egyszer telepisili a 40 fokos hőségben az erkély különféle tartozékait.
Hogy a kádba sem pisilünk bele! ....

Tipikusan nem ő a domináns itthon, Csongor keményen tartja az első számú férfi posztját a ranglétrán.
Zalán meg ilyen kis aknamunkával dafke meg akarja mutatni, hogy ő is harcba száll az alfahímségért?!

Mindenesetre lehet az lesz a legjobb megoldás, ha Zalánnak görcsöt kötök a farkincájára!