Lehet ha szép csendes nyugis mederben csordogálna életem folyója (hú, most nagyon összeszedtem magam, hogy valami SZÉPet írjak!) akkor belehalnék az unalomba.
A mai nap kihívása egy tök egyszerű hétköznapi dolog, ami a napi rutint követve fokozatosan problémák elé állított. Nevezetesen:
- Reggel kimászni az ágyból.
- A WC használata, de később rájöttem, hogy simán a konyhaszékre sem tudok sírás (na jó, hangos sziszegés) nélkül leűlni.
- Járás. Míg az iskola - ovi - haza útvonalat bejártam, többször elméláztam rajta, hogy a térdemnek ezt a mozgást kellene-e végeznie, és hogy is kell a lábamat emelni, egymás után rakosgatni...
- Nehezített pálya: bicajozás egy berozsdált, vagy a frász se tudja mi a nyűgje annak az átokverte bicajomnak. Lehet simán csak besértődött, mert 4 hete nem használtam?!
Köszi R.R., asszem a mai napot kihagyom, és próbálok belelendülni a leűlés - járás problémakör megoldásába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése