2012. március 14., szerda

Nekem valahogy soha nem úgy sikerül, ahogy...

...az a Nagy Könyvben meg van írva...
SEMMI!

Volt ez a bejegyzésem a csodás baconos tojásos reggeliről.
Eddig valahogy mindíg elmaradt, hogy megcsináljam.
Ma reggel lementem a boltba, vettem bacont és végre nekiugrottam, mert most ismét nagyon megkívántam.

Haza jövök, kibontom a bacont és mi van benne?!
2 nagy mufurc, egybe darab izé.
Megfordítom, most elolvasom VÉGIG a címkét: mittoménmilyen bacon VÉG.
Ott volt a VÉG szó a második sorban... :S

Frankó!

Idegroham, anyázás, csapkodás....

Aztán nekiestem éles késsel felszelni.
Háááááát....

Mindegy, hagyjuk.

A leírást követve összeraktam, megsütöttem.

Jól nézett ki, csak az a gáz, hogy annyira sós a bacon, hogy elnyomta a finom hagymás Ludvig kenyeremnek az ízét, amit a muffinsütő aljára tettem.
(igen, tudom, hogy szarul néz ki a muffinsütőm, kismilliószor használtam már és a teflon kezd totálisan meghalni rajta. Majd karácsonyra kérek egy újat Andikától!)

Íme a cuccos:





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése