2012. március 20., kedd

A táblám története

Nem tudom a tavaszi fáradtság, vagy csak öregszem éééén? dehohgyis öregszem!, de egyre morcosabb vagyok, ha felébresztenek.
Sőt, azt is be kell, hogy valljam, már szinte hobbim az alvás.

Gyerektelen hétvégéken képes vagyok 12-15 órákat is aludni, és a hétvége/ünnepnap reggele is szent és sérthetetlen a számomra.

Van valaki, aki viszont sportot űz abból, hogy minden hétvégén és ünnepnapon, de főleg rázós hetek utáni gyerektelen hétvégéken reggel 7-8 óra között bekopog valami indokkal.

Most szombaton meg Csongor egyik barátja csöngetett be bőven reggel 8 előtt, és kivételesen most a fiúk is aludtak.
Kaptam egy kisebbfajta hisztirohamot, kiosztottam, hogy ide d.e.  10 előtt NE kopogjon és NE csöngessen senki!

Elpanaszoltam ezt az egetverő nagy problémámat huginak is, meg Derek barátomnak is.
Hugi csípőből megadta a megoldást a dologra:
- Rajzolj egy táblát az ajtódra, hogy "Alszok, ne zavarj!"

Derek meg (mivel egy tüneményes drága barát), fogta magát, és megrajzolta.
Nem is szólt semmit, csak egyszer jön egy fotó fájl tőle, rajta a táblácskám. :D

A tesója a héten elhozza a táblámat, és hamarosan ki is tehetem az ajtómra! :D


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése