2013. március 11., hétfő

Egyre nagyobb a káosz

Középiskolás voltam, amikor a rendszerváltás megtörtént.
Sőt, arra is emlékszem, hogy épp fizika óránk volt, mikor az iskolában megszólaltak a hangosbemondók, az élet és a felelés!!! megállt,  és mi hallgattuk, ahogy Szűrös Mátyás kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.
A legtutibb fizikaóra a 4 év alatt.

Aztán arra is emlékszem, hogy a szeptemberben megvett történelem könyveket egy mozdulattal kukába vágtuk, igazgatói utasításra.
Pár hét leforgása alatt a "történelem" már nem történelem volt, csak hazugság, mi meg kaptunk egy kis szedett-vedett, gyorsan összecsapott füzetecskét, és ebből tanultuk a legújabb kor történelmét.

Emlékszem, akkor döbbentem rá legelőször, hogy mindenki hazudik.
Mindenki a saját érdekeinek megfelelően úgy csűri-csavarja a dolgokat, hogy abból ő jöjjön ki győztesen.
Állami szinten, a közoktatásban ekkorát "javítani" a "múlton"?!
Amit évtizedeken keresztül harsogtak, hogy ÍGY volt, és EZ volt a jó, hirtelen minden a visszájára fordult, és pont az ellentéte igaz?!

És megcsinálták.
Mi meg benyaltuk, és tanultuk úgy, ahogy az új hatalom jónak tartotta.

Hogy miről ugrott ez most be?

Az egyik barátomnál heti szinten olvasok fura dolgokat.
Olyanokat, amik alapjaiban rengetik meg az egész világot.

Az, ahonnan jöttünk, amit csináltunk, a magyarság egész múltja, történelme, minden csak erőteljesen kozmetikázott, félremagyarázott, elhazudott dolog lenne?

De ha egyszer most is megtették, miért ne tehették volna meg anno, sok száz éve?

És ha megtették, akkor kik vagyunk VALÓJÁBAN?
Honnan jöttünk VALÓJÁBAN?
Miket tettünk VALÓJÁBAN?

Ki lehet deríteni még egyáltalán az igazságot?

Meg egyáltalán: létezik-e olyan, hogy igazság?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése