Csak egy átlagos nap reggele

Reggel arra ébredek, hogy Zalán kiront a szobájából (jut eszembe, valakinek megoldás arra, hogy ne zörögjön-csörögjön az a vacak ajtó??? ajtócserét javasolni most nem ér!)

Hallgatózok, WC-re ment.
Gondolom visszaájultam, mert következő riadás: csorog a víz.
Honnan jön a hang?
Miért?

Kiosonkodok, a fürdőszobában díszkivilágítás, Zaza áll a kádban és TUSOL!
Egyedül.

- ???????????????????????????????????????
- Anya, valamelyik nap azt mondtad, hogy ha egyszer elég korán felébredek, akkor letusolhatok reggel is! Most elég korán van, ugye?!
- Iiiiiiigen... (hajnali fél 7, ünnepnap), de ha kész vagy, tűnés vissza az ágyba, mert még csak HAJNALODIK!

Kölök korrektül letusol, megtörölközik, fogat mos, vissza veszi a pizsit, bebújik az ágyba, én meg a sajátomba.

...aztán ismét ájulat és a HAJNALI 9 órás ébresztő (tudom, szégyelljem magam, fúj, csúnya, rossz anya! képes aludni, míg a srácai békésen játszanak!) a srácoktól, hogy "...Anya nem reggelizünk ma?"

- De...

Aztán meseszerű folytatás, miszerint hol volt, hol nem volt víz, szerencsére a mi városrészünkben legalább az áram nem ment el, és volt netünk is, meg az ablakból nézhettük, ahogy gyönyörű, hatalmas pelyhekben hull a hó...

Kerek fél 12-kor a víz úgy döntött, hogy az elkényeztetett városi népséget nem szívatja tovább, hanem tartósan a vízvezetékekben marad, megfelelő nyomás alatt, úgyhogy én a 4. emeleten is élvezhettem eme csodát, miszerint a víz csak úgy, magától jön a csaptelepből!

Lehetett végre főzni, mosogatni, mosni, WC-RE MENNI, meg ilyen kis apró balgaságokkal foglalkozni.

Közben meg miután Csongor bevágta a durcát, mivel rommá vertem 66-ban, és megunta Zaza is a pirospapucsozást (tudom, szégyelljem magam, fúj, csúnya, rossz anya! szerencsejátékra tanítja a gyerekeit), néha benéztem a FB-ra, de nem sok köszönet volt benne.

Határozottan ROSSZ volt a mai híreket olvasni.
A sok-sok megosztást, hogy ki hol ragadt, honnan nem szabadul, hogy fázik, éhezik, ... meg ilyenek.

Elvileg ma akár el is utazhattam volna Hugiékhoz Pestre, nagyon mocorgott bennem ez a gondolat, de közbe jött egy "munka", meg 2 hét múlva ikres-szülinapozós hétvége lesz úgyis, úgyhogy letettem róla.
Tudom, van olyan, hogy MUSZÁJ elindulni.
De ilyen időben?!
Persze van, hogy nem lehet kikerülni a dolgokat, de nagyon sok felelőtlen döntés is volt ebben.
Tudom, ne osszam az észt a meleg szobámból (jut eszembe: ma fél 8-kor irány a Senshi edtőterme, és JÓÓÓÓGA!!!), de ha mondják, hogy esni fog, és már esik, akinek nem muszáj, ugye nem indult el???

Na meg eszembe jutott az is, hogy anno miket meséltek Anyáék.
Hogy kint laktak 8 (?) km-re egy tanyán, és minden nap gyalog jártak be Szeghalomra, suliba. Aztán este haza.
Pici gyerekként.
Ilyen időben is...

Az azért elég fura, hogy egy hetek óta beharangozott havazással egyszerűen egy fele országrészt le tud bénítani...
Mindegy, ebbe bele se kezdjek, ugye?! :)