Kicsit fáradtan, és kicsit félve mentem, mert a pénteki óra után keményen izomlázam volt.
Nem szeretem ezt az időszakot, nincs időm hozzászokni, mert mióta újra van suli, azóta csak 2 hetente 1 alkalommal jutok el... :(
Nyomi váltott műszak!
A mai téma 3 kört érintett volna.
Elvileg tanultunk volna gyakorlatsorokat is, viszont elmélettel kezdtünk, és mi már rögtön az elsőnél leakadtunk.
Volt kérdés, volt kérés, hogy EZT meg EZT szeretnénk tudni!
Nem baj, ha mástól veszi el az időt, de ezt most fontosabbnak gondoljuk.
Mit csinál ilyenkor egy átlag előadó, szemináriumvezető?
Assszem jól az orrára koppint a népségnek, hogy bocsika, nem ezt írtuk ki, nem erre készültem, haladjunk a tervek szerint.
Olga meg hál'istennek nem átlagos.
Nagyon nem!
Mondta, hogy okés, ha mindenki benne van, akkor inkább beszéljünk más témáról.
...és beszélt...
Egy tök váratlan kérdéskört kapott, nem erre készült, de ez semmi nehézséget nem okozott neki.
Egyszerűen belekezdett és mondta, érthetően, lendületesen, tökéletesen kibontva a problémát, és megválaszolva minden kérdést.
Sokszor, sok mindenért csodáltam már.
Ma újabb adagot kaptam a zsenialitásából.
És azt hiszem, ha ilyen beszélőkéje lenne minden tanárnak, akkor az összes gyerek örömmel ülne be órára, és ki sem akarna menni szünetre, mert annyira lehet élvezni az előadásmódját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése