2013. július 4., csütörtök

Zalán és a balta

Tegnap délután mikor haza hoztam a srácokat, elkezdtek nyafizni, hogy "...hívjuk fel apáááát, le akarunk menni játszani apáhooooz..."

Egy idő után már untam, és jó, hívjátok!

Jött is értük, elmennek, nem telik el 5 perc, telefon csörög.
Az ex az.

- Történt egy kis baleset. Zalán baltával megvágta magát.
- MIT CSINÁLT???
- Kiszálltunk az autóból, Zalán egyből ment a baltához, én meg szóltam neki vagy ötször, hogy tedd le, ne nyúlj hozzá... aztán mikor hátat fordítottam, már jött is, hogy elvágta a kezét.
Nem tudom, mit csináljak?
- MILYEN A SEBE?
- Hááát, elég mély és van benne valami...
- AKKOR AZONNAL INDULJ VELE AZ ÜGYELETRE, MINDJÁRT OTT VAGYOK ÉN IS!

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!
...és ezt sokadjára játszuk el...
"...mit csináljak?..."

Az ügyeleten ránéztek, kifertőtlenítették, de egyből mondták, hogy SBO, mert kell egy röntgen és össze kell varrni...

Irány Gyula.
Nem tudom mi volt tegnap este de mentő-mentő hátán, rendőrök őrízetesekkel, egész este ment az őrültekháza, részegek, drogosok, balhéztak az orvosokkal, a rendőrökkel, szóval alapból tuti jó volt a hangulat.

Egy nagyon cuki fiatal dokinéni látott el bennünket végül, egy nagyon cuki fiatal dokibácsival.

Zaza egy hős, ha már ilyen agyatlan tud lenni, legalább zokszó nélkül tűri a következményeket.

Egy mukk nélkül tűrte, hogy körbelövik a sebe alá az érzéstelenítőt, aztán mikor elzsibbadt, kezdődött a hentesmunka.

Valami fatörmelék, meg kis rozsda belekerült a sebbe, mire azt kitunkolta a dokinő....
Na, én nem tudtam nem oda nézni, és egy horror volt...

Szépen kitakarította a sebet, majd dögös kék damillal lett 3 öltése, egy frankó kis kötése és jöhettünk is haza.

6-kor indultunk, negyed 11-re már otthon is voltunk.
Egy tökéletes szerda este, vagy nem?!

Fájdalomcsillapítótól bódultan...


Ma reggel idegsokkosan ébresztettem a kölköt, azt gondoltam, hogy nagyon vacak lesz neki.
De semmi.
Egész nap egy mukkot sem szólt, hogy fájna neki, vagy valami.
Egy sima kis sebecske, amikor elvágom a kezem, napokig kellemetlenkedik, de Zazát bármikor kérdezem, azt mondja: Nem fáj Anya!

Már picike korában gyanús lett a kölök, mikor még sűrűn voltak problémák a veséjével.

Jó kedvű volt, nyugodt, de egyszer csak érzem, hogy forró.
Ha belázasodott nekünk a kötelező protokoll az volt, hogy azonnal vizeletvizsgálat.
Mák, hogy ezt kötelezővé tették, mert nem egyszer 4keresztes gennyes vizeletet produkált, amitől egy normális ember a falat kaparja kínjában.
Ha fáj valami, ez egyértelműen jelzi, hogy baj van.
Na, nála ilyenre nem lehetett hagyatkozni.
Nagyon magas a fájdalomküszöbe.
Ami egy részről áldás, más részről nagyon veszélyes.

Most jól jön, hogy fakír a srác, én simán végig nyafogtam volna a helyében a napot...

Voltunk ma is Gyulán, ma volt időpontunk vese UH-ra.
A tágulat nem nőtt-nem csökkent. Stagnálunk.

Uncsi a váróteremben...


Holnap reggel SBO, kötözés.
Hétfőn-szerdán ismét, jövő pénteken pedig varratszedés.
Gyulán kellene egy hétre bérelni egy lakást, lehet olcsóbb lenne, mint ez a napi utazgatás...

ÉS HA MÁR Gyulán voltunk, pótoltuk az erősen csökkenő díszhal állományunkat, vettem újabb 20 halacskát, meg 2 csigát, úgyhogy ismét telt ház van nálunk.

...és a végére egy mai gyöngyszem, a gyermekkórház folyosójáról...

...én mondjuk dühös lettem tőle...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése