Minden rendben a vesemedence üregrendszeri tágulata megvan, de csak a gyerekkel együtt nő, ami így tök korrekt, és mivel nincs panaszunk, így nem igényel nagyobb ellátást.
Viszont!
Voltunk augusztusban kardiológián, alapból menni kellett volna, van egy kis veleszületett szívzöreje, amire 2 évente ránéztek.
Plusz nyáron volt többször olyan, hogy teljesen nyugalmi helyzetben elvörösödött, fájlalta a fejét, és 110-es pulzust produkált.
Elvittem a gyermekorvoshoz, mondta, hogy majd a kardiológus megnézi, több teendő egyenlőre nincs.
A kardiológián mindent rendben találtak.
Pillanatnyilag.
A zörej megvan, de jók a paraméterei, volt szív UH is, EKG, szóval tök okés a srácom.
A kardiológus azt mondta ez a kivörösödés, magas pulzus jelezhet egy ritka mellékvese betegséget, ezért az ő leletét feltétlenül vigyem el a soron következő nefrológiai kontrollra.
Ma megtettem.
PLUSZ!
A januári karate edzésen történt balesete óta folyamatosan fájlalja a fejét Zalán.
Van, hogy naponta többször, van, hogy pár nap kimarad, de lényegében napi téma nálunk.
Többször jeleztem a gyermekorvosunknak, aki azt mondta, hogy egy ilyen súlyos feji trauma után ez tök korrekt, törődjünk bele, ez maradt vissza és ez csak rosszabb lesz.
Itt volt ugye a teljes nyár, amikor a srácom ráért volna.
Én is itthon voltam, ráértem.
Hiába jeleztem, hogy valami nem okés szerintem (legyen vaklárma, legyek csak egy hisztis picsa, de igazából nem szeretnék beletörődni, hogy a 7 évesem innestől úgy fog élni 97 éves koráig, hogy minden nap fáj a feje, MERT NEM!), szóval sipákoltam jópárszor, de semmi.
Ma a nefrológusunk végig olvasta a leleteinket, aztán hosszasan elmélázott, majd közölte, hogy akkor október 8.-án reggel 9 körül vár bennünket szeretettel egy 5 napos befekvős kivizsgálásra.
Komplett tetőtől talpig kutakodás, szemészet-gégészet, neurológia, 3*48 órás vizeletgyűjtés a mellékvese dolog miatt, meg hasonló kis finomságok.
Ami egyrészről TÖK JÓ, mert végre leesik a vállamról a teher, hogy szóltam, jeleztem, és végre komolyan veszik, legyen bármi is a vége, csak hát az időzítés?!
Holnap visszamegyek 2,5 hónap után dolgozni, majd közlöm, hogy 3 hét múlva kell 1 hét szabi, mert befekszem a kórházba a srácommal.
Most kezdte az 1. osztályt Zalán, és rögtön az elején kiesik egy egész hétre.
Dühös vagyok, vagy igazából nem is tudom, mi vagyok.
Sz@r az időzítés, nagyon.
Miért nem lehetett engem már tavasszal-nyáron komolyan venni?!
Miért nem intéztük el ezt akkor, mikor mindenkinek tökéletesen ráérős ideje lett volna?!
Szóval kicsit morc most a hangulatom...
(Bosszúból szereztem egy nagyon finom bort, hazafele jövet...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése