A kreativitásról...

Ha jellemezni kellene saját magam, vagyis kiválasztani, melyik az a tulajdonságom, amit legjobban szeretek magamban, akkor azt mondanám: szeretem, hogy ötletgazdag, találékony és kreatív vagyok.

Látok valahol valamit, ami megtetszik.
Hogy csinálhatták? Miből? Milyen technikával? Honnan tudnék alapanyagot szerezni?
...és beindul az agyalás...

Vagy szeretem, ha oda jönnek hozzám egy kéréssel, hogy:
"...valami ilyesmit szeretnék, de nem is tudom... Találd már ki! Csináld már meg!"

Elkezdek agyalni, hogyan is lehetne megcsinálni.
Elkezdek olvasni, nézelődni, kérdezni, kutatok az emlékeimben, hogy láttam-e már ilyesmit, jövök-megyek, nézelődök, majd bekattan az isteni szikra, hogy ÍGY, és hogy ilyenre!

Aztán pikk-pakk, neki esek, beszerzem a kellékeket, összerakom, és lehet örömködni.

Ezt a fázist szeretem a legjobban, míg kitalálom, utána járok, és végül megcsinálom.

Nem vagyok különleges.
Viszont amit én csinálok az javarészt tipikusan csordásandis.
Szerintem.
Minden ötletet megpróbálok a magam ízlésére fordítani, átalakítani, bele tenni azt a pluszt, amitől az "enyém" lesz.

Ha valaki úgy "kreatívkodik", hogy egy az egyben lemásolja, utánozza azt, amit látott, háááát.... :)

Néha rácsodálkozom a világra, de főleg egyes emberekre.
...és mosolygok... :)