2014. február 11., kedd

Szösszenetek a kórházi folyosóról

Várakozás a kórház egyik cuki kis folyosóján, MR gép szerviz miatt torlódnak a betegek, a vizsgálat pillanatnyilag szünetel, előre megjósolhatatlan időtartamban.
A 2. óra eltelte után elgurult a gyógyszerünk, no meg sűrűsödött a türelmetlen betegek tömege.

Beteg 1. :
- Kérem vissza a beutalómat! Nem tudok tovább várni! Már 2 órája itt ülök és a kutya sem kérdezte meg, mit akarok!

Andika, Anyával sutyorogva:
- (...gondolom MR vizsgálatra vár, vagy valami ilyesmi lehet a beutalóján, amit elkértek tőle - nem jogos a reklamáció!)

Beteg 1. :
- Ha nem érek vissza 3-ra, NEM INDULNAK EL A BUSZOK!

Andika, Anyával sutyorogva:
- (...ööööö, buszsoför? De buszokról beszél, többesszámban, akkor öööööö.... benzinkutas?)

Nagyon kedves MR-es néni:
- Rendben, adok egy új időpontot. Keddenként 2-től csináljuk EZT  a vizsgálatot. Nézzük csak... Jövő kedd, 3 óra?

Beteg 1. :
- Nem lehetne délelőtt?

Nagyon kedves MR-es néni:
- Csak 14:00 után kezdjük EZT  a vizsgálatot.

Beteg 1. :
- Na jó. Akkor keressen nekem mondjuk egy hétfő délutánt.

Nagyon kedves MR-es néni:
- ...csak KEDDEN, 14:00 után csináljuk EZT  a vizsgálatot!

Beteg 1. :
-AKKOR LEGYEN JÖVŐ HÉT KEDD! :(

...............................................................................................................................................................

Beteg 2.:
- Mennyit kell itt várni? Kidugja végre valaki az orrát, hogy a beutalómat oda adjam? Nem tudok én állni!

Várakozó betegtárs:
- AKKOR ÜLJÖN LE!

...............................................................................................................................................................

Nagyon náthás vagyok, 2 percenként tele fújok egy pzs-t.
Betegtárs, aki mellettem ül:
- Megcsinálják ÍGY  a vizsgálatot egyáltalán magának?
- Hogy ÍGY? Miért ne csinálnák???
- De az MR készülékben nem mozoghat! Nem tudja kifújni az orrát!
- Majd nem fújom.
- Akkor majd csorog? (... a néni kétségbe van esve...)
- Hát igen, akkor majd csorog... (Andika magában sikítva nevet!) Majd takarítanak utánam, vagy a következő beteg...
Anya: - De ÉN vagyok  KÖVETKEZŐ BETEG!!!
- Nem baj Anya, legalább családban marad...

.................................................................................................................................................................

Sokadik óra.
Kínomban a telefont nyomkodom, már amikor nem sikítva nevetünk valami őrülten, Anyával.
Egyszer megjelenik egy kép az üzenőfalamon. Én már csukladozom, mikor megmutatom Anyának...


Itt szakadt el a cérna, és nem tudtuk abba hagyni a nevetést...

...............................................................................................................................................................

Anya: - Mikor bementem, láttam egy sor koponyafelvételt a monitoron....
Én: - Az az ÉN AGYAM volt!!!
Anya: - A Te agyadat láttam a monitoron???
Én: - Igen, és képzeld, MÉG ÉLEK!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése