2014. március 12., szerda

Bizti KI

Esküszöm, újra és újra és újra megdöbbentenek az emberek.

Nem tudom ki hogyan jut el arra a szintre, ami az én értékrendem szerint már a legalja, hogy a náci szó nem hordoz számára SEMMI negatívumot, sőt, követendő, feltámasztásra váró eszmét jelent.

Megismertem egy embert, akivel volt pár szellemes/kedves beszélgetésünk.
De csak ennyi.

Aztán egy beszélgetésből tök véletlenül az lett, hogy kért tőlem egy "vaskereszt"et.
Mondtam, hogy csak bronz van.
- Nem az anyaga, hanem tudod: VASKERESZT!
- ??? öööö, EZ EGY NÁCI JELKÉP, UGYE? Te egy náci jelvényt akarsz, TŐLEM?
- Igen...

Kiverte a biztit.
Nem tudom, lehet nem is normális dolog, ha ennyire érzékenyen érint a téma, de basszus, ILYEN VAGYOK!

Zsigerileg taszít, undorít, és olyan mérhetetlen rémülettel tölt el, hogy a neonácik egyre nagyobb tömegekben jelennek meg, és egyébként teljesen szimpatikus, normális felnőtt emberek érzik azt magukban, hogy tök korrekt volt amit a nácik csináltak, hogy ettől teljesen leblokkolok.

Mondtam, hogy bocsi, de szerintem igazából nem is nagyon kellene beszélgetnünk.
- De miért?
- Mert megijeszt, hogy neked ez szimpatikus... Mert nekem a nácikkal komoly gondjaim vannak...
- Kifejted, hogy miért?
- Bakker, KI KELL FEJTENEM, MI A BAJ A NÁCIKKAL?????

Igaza van: nem vagyunk egyformák. Más emberek, más gondolatok, más értékrend.

Viszont abban a szerencsés helyzetben van az, akinek az Univerzum agyat adott, és használja is, hogy döntéseket tud hozni.
Eldönthetem, mi az, amit el tudok fogadni, és mi az, ami az ingerküszöbömet átlépi.

Eldönthetem, hogy némán eltűröm, nem veszek róla tudomást, vagy sikongathatok, hangot adhatok nemtetszésemnek.

És eldönthetem azt is, hogy a közelébe sem akarok kerülni annak/olyannak, akinek meg kell magyaráznom, miért gáz SZERINTEM, ha valaki beteges gyönyört érez abban, ha egy zsidó kislány finom bőröcskéjéből lidibukszit varrat magának.

BASSZUS, mennyire beteg világ volt az?!
És mennyire rémülettel tölt el, hogy egyre több embernek ez semmit nem jelent, semmi kivetnivalót nem talál benne, mert mentség lehet rá, hogy egy "szükséges rossz" volt?!

Esküszöm, még csak kíváncsi sem vagyok ezeknek az embereknek az indíttatására, a gondolataira, semmire.
Nem akarom megismerni, "megérteni".

Nem akarok egy ilyen beteg világban élni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése