2013. november 10., vasárnap

Biharugra - a Bihari Madárvárta

Csoda szerencsénk volt a tegnapi nappal!
Gyönyörű napsütés, jó idő, bár néha feltámadt a szél, de soha nem volt kellemetlen.
Ma meg? Szitáló eső, köd, nemszeretem ősz...

A Zalánék osztálya nyert valami pályázatot, igazából nem tiszta nekem hogy ez hogyan volt, de a lényeg, hogy az egész osztályt elvitték erre a Márton nap tiszteletére felajánlott mókára.
Mehettek kísérők is, úgyhogy befizettem Csongort és egy kísérőt. Mivel apás hétvége van, gondoltam, majd az apjuk, de nem...

Szóval én mentem.

Nagyon jó volt!

Amikor megérkeztünk, a Madárvárta vezetője tartott egy kis szóbeli bemutatót, aztán természetőr kísérőinkkel, sok-sok távcsővel felszerelkezve elindultunk a túrára.

Az egyik hatalmas halastó épp lehalászás alatt volt, félig már lecsapolták.
Szerencsés időpontban értünk oda, a vadludak épp akkor húztak be a tóra inni, pihenni, úgyhogy rengeteg kavargott a levegőben.

Felállították a távcsöveket, nézelődtünk jó darabig, aztán sétáltunk tovább, be az égeresbe.
Közben a kísérőink folyamatosan mondták, ha egy madárhangot meghallottak, hogy ez mi volt, növényeket mutattak, vidracsapást, szóval mindent, ami körül vett bennünket.
Nagyon lelkesek, türelmesek voltak, annyira gyerekszeretőek, tökéletes túravezető kis csapat volt!

Bementünk egy ligetbe, volt friss vaddisznó nyom a dagonyászóhelyre, aztán Csongor felfedezett egy barna békát.
Jött a nagy rádöbbenés: az egy leveli béka, csak ősszel így hozzá idomul a környezetéhez.

Mikor már jól kibékáztuk magunkat, elindultunk vissza.
Azon vigyorogtam, hogy Zalán egész úton legelte a csipkebokorról a bogyót, nagyon bejött neki, viszont a kökényt mindketten kiköpködték, hogy " Anya, ez szavanyúúúúú!"

Mikor visszaértünk a madárvártára, már vártak bennünket kézművesek.
Lehetett vesszőt fonni, agyagozni, csuhéjt fonni, fonalazni, rajzolni, FUTKÁROZNI.

Közben főzték nekünk a Márton napi libát, káposztával, rizzsel, nem is tudom, mi volt a neve az ételnek, amivel megvendégeltek bennünket.
Finom volt.

Aztán a srácok rohangáltak még egyet, és indultunk haza.

Kifáradtan, elpilledve értünk haza, de szuper nap volt, örülök, hogy elmentünk

Képekért katt a fotóra! :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése