- Ki üzent?
- Nem tudom.
- De ki? Mi? Miért?
- Nem tudom!
Pénteken ülök d.e. itthon, csöngetnek.
Gyomrom egyből picire ugrik: ITT VAN!
Kimegyek, ajtót nyitok, az unokanővérem férje, aki mellesleg postás.
Ünnepnap, tehát civilben.
Kezében tortadoboz, virág, egy "izé", meg egy nyomtatott lap, beüvegezve.
- Szia! Én lennék a postás. Ezt a megbízóm küldi! ...és átadja a tortát, meg a beüvegezettet.
Aztán felköszönt Ő is, és megkapom a virágot és az "izét".
Behívom, leültetem, kap horror sütit (nem nevet ki!), üdítőt, és várja, hogy végig olvassam az A/4-es szöveget.
A lap alján egy rejtvény, ha megfejtem, megtudom, ki küldte.
- Segíts!
- Nem tehetem...
Hááát, majd fél óra volt, de rájöttem!
Basszus, öreg vagyok én már az ilyen agymunkához! :D
Köszönöm még egyszer Neki is az extra postáskodást, meg Ildinek is a meglepit! :D
Tegnap ESTE viszont jött egy olyan csomagom, amit azóta sem fejtettem meg.
Az ajtómban hagyta VALAKI, aki képes volt megmászni 4 emeletet, de nem csöngetett be, lerakta és elosont! :D
Ha megtudom VÉGRE ki volt az, tuti tök egyszerű és magától értetődő lesz, de most csak kattog az agyam, és kattog, kattog...
Kértem Hugit, hogy segítsen.
Tipp volt: Kiss Kati?
De őt nem a tékából ismertem meg, még akkor oda költöztek a mellettünk lévő üzletbe, mikor még nem is volt tékánk.
Szóval plííííz, ha olvasol, léccilécci!!!
Az oldalam már tök lyukas!!! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése