Nem kérdezik, hogy akarod-e őket, vagy sem, kopogtatós nélkül törik rád az ajtót, te meg nem tudsz ellenük mit tenni.
De gondolhatod, hogy nem így van.
Tök mindegy.
Egy dolgot meg kell értened: nem siettetheted az Életet.
Türelmesnek kell lenned vele.
Ha ezt képes vagy felfogni idővel majd eljutsz arra a pontra, ahol semmit sem akarsz siettetni.
Ahol minden jó úgy, ahogy jön.
A tempója nem lesz lassú, nem lesz gyors, csak akkor fog érkezni, amikor érkeznie kell.
Neked csak meg kell tanulnod nyugodtnak lenni, elvárások nélkül élni. Úgy, hogy nem döntöd el, hogy neked majd mi lesz a jó, ugyanis az Élet sokkal jobban tudja, hogy mi visz előre az utadon.
De ha nem hiszel neki, szép kis pofonokat kapsz majd tőle. Nem direkt, nem azért, hogy belehalj, csak azért, hogy megtanuld hagyni azt, amit hagyni kell.
Ugyanis képzeld, vannak dolgok, amibe tényleg nincs beleszólásod, és soha nem is lesz."
Francba!
Én mindig mindenben szabad kezet és irányítást akartam eddig...
Erről van leszoktató tapasz, mint a dohányosoknak a cigiről?!
Tudom, a türelem ritka nagy erény.
Ki tud valahol egy türelem-tanfolyamot, intenzívet, kezdőknek?! :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése