Zalán kicsi kora óta teljesen más (ebben is), mint Csongor.
Míg Csongi mindíg mindent magának akar, nem szívesen osztozkodik, addig Zalán bármikor bármit megoszt, odaadja a legfinomabb falatját, a legkedvesebb játékát, mindenféle önzőség nélkül.
Ma a Télapó elhalmozta őket.
Jött az apa télapója, a mamáéké, a szomszéd nénié, majd késő este az enyém is beosont nagy csendben, és hagyott itt jó pár csomagot.
(Atyaég keresztanyu-Kati! A tiedet úgy eldugtam, hogy csak most ugrott be, hol van! De sebaj, a végén csak igaza lesz a fiúknak, hogy "...hátha erre jár a Télapó hazafele menet és hoz még valamit...", úgyhogy reggel a cipőjükben találják majd!)
Az én cipőm természetesen üres maradt. :D
Az én "csomagomat" Anyáék hozták, borsó leves és derelye képében, mivel ma is hosszúztam, nem akarták, hogy éhen haljak... :D
Szóval a fiúk örömködnek, bontogatnak, egyszer csak beállít Zalán, 2 tábla Milka csokival (MILKAAAAAAAAAAA!!!)
- Anya, ezeket neked adom, tudom, hogy Te szereted, (hát nem egy imádni való, figyelmes, tündéri édes kis hús?!), én meg most nem kívánom!
Aztán jön-megy, majd szól, hogy nézzek már bele a cipőmbe!
Volt benne sportszelet, knoppers, milka vaffelini, úgy tele tömte, hogy csak lestem.
- Ezeket is neked adom Anya, edd meg nyugodtan!
Kapott 3 vagon puszit, jelentem: több a mai napon nem fér el rajta... :P
Ilyen jó Télapóm már ezer éve nem volt! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése