Ki volt plakátolva az egész város, plusz "akciós jegyeket" osztogattak az oviban és az iskolában és totál bezsongatták a gyerekeket.
Kérdeztem, hogy mi ez? Mert a plakátokból nem derült ki.
Ők sem tudták, csak hogy sok mese, meg meseszereplők...
Ma reggel úgy keltek, hogy "... de jóóóóó, szombat van! Mikor lesz este 6? Ugye elviszel anya?"
Naná, hogy nem mondtam nemet.
Simán megőrjítettek még így is, óránkként vagy tízszer megkérdezték, hogy mennyi idő múlva indulunk?!
Mi voltunk az elsők, akik oda értek.
Fura érzés volt, mert olyan kis kezdetleges, gagyi izé hangulat volt.
De a jegyszedők, az árusok, meg minden oda tartozó tök aranyos volt, dumáltak a csemetéimmel, kedvesek voltak.
Aztán egyszer csak megjelent Shrek maga a folyosón és csak a mienk volt! :D
Oda jött, dumált ő is velünk, leűlt a lépcsőre, a fickókat az ölébe vette és jól elmarháskodtunk.
Aztán lassan gyűlt a nép, kezdődött az előadás.
Igazából elég kis gagyi volt, egy halom meseszereplő bőrébe bújtak és nem volt épp a legprofibb a jelmez (kivéve Shrek, ő tökéletes volt, a vastag zöld festékkel a testén!) de anyira jó fejek voltak, lejöttek a színpadról, be a gyerekek közzé, táncoltak velük, nagy buli volt.
Volt tombola is, nyertünk egy doboz sütit, meg egy hatalmas felfújhatós izét, ami sipog, ha nyomkodják.
Zalán szerint (szerintem is) tehén, Csongi szerint zsiráf.
Jó, narancs tehén nincs. De ilyen nagy szarvú zsiráf sincs!
Ja, meg a külön öröm, kaptak 1-1 fagyit is, az elsőt ebben az évben, úgyhogy olyan felpörgött kis boldogak voltak, hogy nem győztem volna ágyba dugni őket... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése