Boldogan ágyba vágják magukat, holnaptól pedig 4 nap családozás, pihenés, örömbódottáá...
Én ehhez képest holnap még lenyomok egy szerény számítások szerint is NAGYON dúrva műszakot.
Ráadásul a főnököm ma meginvitált egy 10-10-ig buliba, ami most nálam erősen Csongor-állapot függő, mert ha nagyon rosszul lesz, épp elég lesz majd 2-re bemennem.
Viszont szombat este 10-kor, vagyis holnap ilyentájt már én szusszanok, hogy most 7 szabad nap következik, ugyanis mi az egész hetet előre ledolgoztuk, úgyhogy legközelebb majd csak 21-én megyünk dolgozni.
És én is ágyba vágom magam, jórészt nekem is családozás, de semmi pihi, és semmi örömbódottáá.
Így jártam!
Remélem Csongi hamar összeszedi magát, ma még egész nap lázas volt de már hál'istennek nem hányt, csak a hasa ment, és remélem mehet majd szerdától suliba.
Nagyon remélem.
Aztán ha majd a kicsik ovi-suli, én meg végre magamban, akkor végre ráérek majd sajnálni is magam, és picit megborulni.
Most van kismillió más szerencsére, ami lefoglal és elterel, bár éjjelente ráérnék, mert az alvás az most nem igazán megy, de most még tart a sokk és olyan tompa és fásult vagyok, hogy egyenlőre nem megy a szontyolgás.
Attól tartok nem lesz ez így túl sokáig.
De addig is "élvezem a nagy üres semmit".
Aztán meg majd lesz valahogy.
Nem agyalok, nem akarok agyalni, majd úgy lesz, ahogy a nagy Univerzum kifőzi nekem, sugdosni sugdoshatok neki, hogy ÉN mit szeretnék, de kb. ezt univerzumnyi magasról lesz@rja.
Evvvan....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése