Zeller

Megvan azért annak is a maga perverz szépsége, hogy a kolléganőimnek mostmár a zellerről csakis én jutok az eszükbe.

Ma mesélik:
Megy az egyik kedves kolléganő a boltban, a zöldséges standnál látja kiírva, hogy zellerszár, de alatta nincs semmi már a dobozban, és mi az első gondolata? - Csordás Andi már volt itt, és felvásárolta...

...meg hasonlók...

Erre ma mivel állítok be vacsorakor?
Zellerszár és kence-mártogatós.

Borult a csapat, és tovább mélyültek a ráncok a homlokokon, az aggodalomtól, hogy ugye nem őrültem meg még teljesen?!

Óvatosan azért azt is megkérdezték, hogy ugye imádom még a Milka csokit, és UGYE eszem még???

Jelentem: igen!
Sőt, a srácok húsvétkor zsákmányolt, hegynyi kinder tojásait is előszeretettel dézsmálom...

Na de ha már zeller, kukk ide, hogy mire jó, azon felül, hogy FINOM!
(Igen Judit, Julika és Margitka, FINOM!)