A boldog bontogatás és fogadkozás (...de kedves a Télapó, hogy hozott csomagot, pedig rosszak voltunk! Mostmár jók leszünk!)* után a srácaim fél szemmel azt nézegették, hogy Anyának bizony egy árva kis cukorka sem lötyög a cipőjében...
Megkezdődött az ingajárás.
Zalán - csomag - Anya - csomag - Anya...
Csongor - csomag - Anya - csomag - Anya...
Végül az ölem tele lett csokikkal, kaptam 3 (MONDOM HÁÁÁROM!) tábla Milka csokit**, 2 Kinder tejszeletet, egy Bountit***2 olvadóscukrot.
Karácsony van!
Öööööö, nem, ez most a Télapó...
* Aham, persze, hiszem én, hiszem...
Hallottam én ezt már nem is egyszer! Lehet 1-2 napig tart is a fogadalom, de azután újra...
** A srácaim tuti imádnak! Milka csokit elajándékozni csakis annak fogsz, akit imádsz!
*** Anya, rakd el és majd jó lesz akkor, ha meggyógyultál és újra ehetsz kókuszt.****
****Biorezonanciás állapotfelmérés...
Le vagyok tiltva a tejtermékekről, a kókuszról, a hüvelyesekről (...hess csajok, hess!...) és a kókuszról. Nem akarok beszélni róla....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése