Egyik nap nézte Csongor, ahogy a karkötőket készítem, és az egyiknél nagyon tetszett neki, ahogy "fonom" a zsinórt.
- Ez mi?
- Makramé.
- Megtanítasz engem is makramézni?
- Igen, majd holnap...
Aztán úgy alakultak az esték, hogy ez mindig elmaradt.
Ma este végre időben voltunk, leültem a 2 kissrácom közzé, és elkezdtük tanulni.
Jó móka volt, kis nyafogás, sírás Zaza részéről, hogy "...én ezt nem tudooooooooooom!", de bele jött ő is a végére.
Este, mikor fektettem őket, mindig megbeszéljük, milyen napjuk volt.
Zalán:
- Az enyém nagyon jó volt!
- Mi volt benne a legjobb?
- A makramé!
Csongor:
- Nekem duplán jó napom volt!
- Mi volt benne a jó?
- A legjobb az volt, hogy megtanítottál makramézni.
- És még?
- HOGY VOLT MATEK! ÉS KÉPZELD, A KERÜLETSZÁMÍTÁST TANULTUK! Juhéjjj!
...és ugrál, fekve az ágyában...
Nem teljesen tiszta a kölök!
Nem tudom, kire ütött... :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése