2013. december 30., hétfő

2013

Mostanában sokat gondolkoztam rajta, milyen felemás egy év volt ez.
A "régi Andi" azt mondaná, hogy ez, meg ez hiányzott, a mostani Andi pedig azt mondja:
Felnőtt életem egyik legtökéletesebb éve volt, az összes hibájával, fájdalmával, tökéletlenségével együtt is!

1.) Ami a legeslegeslegszuperebb volt:
Egy tökéletes nyár.
Gyerekkoromban volt utoljára ilyen gondtalan, felhőtlenül boldogságos, tökéletes nyaram.
Ez a július 15-től szeptember 23-ig tartó nyaralás feledhetetlen, és asszem megismételhetetlen, de nem is baj az.
Tudom értékelni, becsülni, és örülni neki.
Nagyon-nagyon élveztem, és végre ismét felszabadultan, gondtalanul láblógathattam, elfelejthettem a napi ideget, az agybajt, a rohanást.
Mindig mindenre volt időm, gyerekeztem, utaztam, olvastam, filmeztem, ÉLVEZTEM az életet!

Upsz! Most ugrott be az, amivel még a tavasszal leptem meg magam!
Az önmagát beteljesítő jóslat?!


2.) Mindig is szerettem volna egy "igazi barátot", egy olyat, amik a klassz filmekben vannak, amiben nincs irigység, féltékenység, nem csak adok, hanem egy önzetlen, zsigeri, mindenek felett álló tényleg IGAZI barát.
Megkaptam. :)
És köszönöm Őt az Univerzumnak, aki elém állította, mert megmentett Vele, önmagamtól. :)
Sok mindenre megtanított, sok mindent megmutatott, és most tudom csak, mennyire vak, és "tudatlan" voltam eddig.

Szépen sétálunk együtt egy szebb, jobb felé, és még szerintem nem is sejtem, mennyire nehéz lesz, és milyen munka van még előttem, de igazából nem is nagyon érdekel.
A helyemre kerültem, bele abba a vágányba, ahol az én utam visz, és segít benne, hogy minél kevesebb kisiklással célt érjek.

És célba érek! :)

Köszönöm, Olga! :)

3.) Rengeteg balesettel, idétlenséggel megspékelt év volt, a srácaim folyton adtak okot a szívinfarktus határán táncolni, de nagyon jól dolgoztak az őrző angyalaink, túljutottunk minden őrületen, nagyon-NAGYON szerencsésen!
Pont a tegnapi Schumacher balesetnél döbbentem rá, milyen nagy bajok is lehettek volna egy-egy akciójukból, de mindenen átjutottunk, minimális utólag már minimálisnak tűnő sérülésekkel.

Köszönet a vigyázóknak, hogy ilyen jól végzik a "munkájukat"! :)

Egy majd 4 éves kedvencem, RÓLUK... :)

4.) OTTHON minden rendben, ez egy csendes, de szép év volt.
Egyre többször keveredem olyan szituációkba, ahol szembesülök az élet végességével, de NAGYON remélem, hogy még sok-sok évig okozunk izgalmakat a szüleimnek! :)



5.) Pesten minden okés, az Univerzum vonatkozó hivatalnoka végre rendezhetne Hugiéknak egy SAJÁT lakást, amivel mind az öten ki lennének végre békélve, mi meg majd járhatnánk a nyakukat, míg csak meg nem unnak bennünket! ;)



6.) A munkahelyen rendeződött egy régi nagy feszültség, mintegy varázsütésre, amiben már az én munkám volt benne, és amire nagyon büszke vagyok.Egyúttal bizonyosság is volt arra az "új életre", aminek az ajtaján épp csak hogy bekukucskáltam, de AZT az életet szeretném, és dolgozom rajta, hogy így is legyen!
Kaptam egy olyan kollégát magam mellé, akinél jobbat kívánni sem tudnék, a főnököm az egyik legkedvesebb barátném lett, úgyhogy ezzel sem volt semmi hiba.

7.) A hiánylistán gyakorlatilag csak egy dolog szerepel, A Férfi.
Már vagy 2 éve nincs bennem görcs, és mindenek feletti akarás, türelmetlenség, hanem hagyom, történjen úgy, ahogy történnie kell.
Az egész év jó volt így, ahogy volt, nincs bennem hiányérzet, hogy ezt, vagy azt elszalasztottam.

De a jövő év most már akár meg is hozhatná azt, akitől gyorsabban dobog, akiért érdemes, és akivel jó.
Nincs elvárás, nincs kívánságlista, csak egy halvány érzés, hogy valami ilyesmire most már elég nyitott lennék:


8.) Lett egy csomó klassz "dolog", ami boldoggá tett, amitől minden nap mosolyognom kell, ha rá nézek, ilyen pl. ez:



9.) Volt egy tökéletes szülinapom, elég kerek, de ez nem foglalkoztat túlságosan.
Hugim tökéletes meglepijének eredménye jó pár vigyorogva telesírt zsepi, és egy CSOMÓ kedves üzenet, ami kézbe vehető, megtapogatható.
Még egyszer köszönet érte!


10.) Egy új régi? hobbi, sok sikerélmény, sok örömködő új tulaj, és év végére élőben is megmutattam magam.
Dobozok, ékszerek, mindig matatnom kell valamivel, mert ÉLVEZEM, ha kézzel alkotok valamit, ami másnak is tetszik, és is örömet okoz!




SZÉP év volt, JÓ év volt.

Köszönöm az Univerzumnak, vagy bárkinek, aki a dolgokat rendezgeti, terelgeti, mert szeretett engem, és remélem a szívében maradok még vagy 40 évig, legalább ennyire, mint az idén!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése