Ezért most kivételesen Csongort vittem először iskolába, és így is pont megszólalt a ¾ 8-as csengő, mikor odaértünk.
Az oviból nem lehet elkésni, így SÉTA tempóban vissza az óvodába.
Mikor meglátott az óvónő megörült nekem, és mondta, hogy tök jó, hogy ma délutános vagyok, menjek akkor sorba állni Zalánnal fotózkodni.
MIVAN?
Hááát, mivel én utoljára csütörtök délután voltam az oviban, azóta meg vagy apukám, vagy az exem, így kimaradt az a fontos infó, hogy ma van a karácsonyi fotózkodás…
Tök jó, mert farmer + sportos pulcsi, így ment ma Zaza az oviba.
Ott téblábolok, hogy akkor hátra arc, tűz haza átöltözni, mikor megszólított az egyik ismerős anyuka, hogy nehogy hazamenjek, mert neki itt a szatyiban a fotózkodós cucc, egy méretek a fiaink, és ők már végeztek.
Kaptunk egy fehér inget és egy cuki PASIS kötött pulcsit, pont Zalán méret volt mindkettő, úgyhogy átöltöztünk, és beálltunk a sorba.
Bő fél óra múlva kerültünk csak sorra, közben azon álmélkodtam, hogy a fotós mennyire FOTÓS!
Olyan kedves volt a gyerekekkel, többnyire húzódzkodtak, hogy nem akarnak fotózkodni, de addig beszélt nekik, viccelődött, elterelte a figyelmüket, bohóckodott, míg végül szinte az összes mini vigyorgott, és simán le tudták őket fotózni.
Zalán profi volt, beállt, mosolygott, pózolt, cuki volt, közben viccelődött vele is a fotós, és megállapította, hogy Zaza egy született modell és agyon dicsérte, amitől persze még jobban vigyorgott a minim, úgyhogy csupa sikerélmény volt a fotózkodásunk…
Ovi után csak annyi időm volt, hogy raktam kaját, és 10-re rohantam is be dolgozni, megnyertem ma egy 10-től 10-ig műszakot.
Éljen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése