Tudom ez nem olyan nagy szám...

... mert más gyereke már 4 meg 5 évesen....
DE NEKEM igenis nagy szám:
Nem volt eddig bizalmam nem a gyerekemhez hanem a világhoz és az autósokhoz, mert olyan sok a barom, és itt mégiscsak át kell menni egy úttesten, és hiába van itt 100 m-re a bolt, egy ilyen kicsi gyerek ne szaladgáljon egyedül a boltba...

Egy ideje már mondogatja Csongor, hogy ő annyira szeretne egyedül vásárolni, és majd segít nekem, hogy én csak dolgozzak otthon, ő meg majd lemegy, és megveszi amit kell, és annyira nagy benne a teljesítési vágy, az, hogy önállóan csináljon felnőttes dolgokat, hogy ma én kértem meg rá...

11-kor kitalálta, hogy ő mustáros húst akar enni.
Az én híresen nem evős fiam kifejezetten megkívánt valami!
Erre gyors le kell csapni, leszaladtam a boltba, vettem csirkemellet, felszaladtam, gyors felkészítettem.
Mikor a húsos vágódeszkát akartam elmosni rájöttem, hogy se Florasept, se ecet nincs itthon, elhasználtam az összeset tegnap.

Ott ácsorgott a kis tökim, segített a főzésben Zalánnal együtt, és feldobtam a témát:
- Ha megkérlek rá, lemennél nekem a Bocskaiba, és hoznál egy flakon Floraseptet?!
- IGEN ANYAAAAAAAAAAAA! - és vigyorgott a szeme, szája, haja, mindene, olyan boldog lett egy pillanat alatt.

Kapott pénzt, és elindult.
Seperc alatt megjárta, rendben felhozta, a visszajárót a pénztárcámba rakta, és élménybeszámolót tartott.
Olyan büszke volt magára, annyira imádni való volt! :)

Úgyhogy átesett a tűzkeresztségen, no meg én is....