Mamáéknál ma ebéd után kimentünk a kertbe és élveztük a szinte forró őszi napsütést.
Zalán ide-oda futkosott és szebbnél szebb leveleket vadászott.
Végül oda hozta hozzám, kiteregette a combomra, hogy:
- Nézd Anya! EZ milyen szép! És ez milyen szép! Látod milyen szép a színe?
Majd mikor kicsit lecsihadt, rám nézett, és közölte, hogy:
- Anya, a levelek a te ruhádon még szebbek! Olyan vagy, mint egy őszi virágszál!
Assszem szerelembe estem... :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése